Szili Katalin: ha az EU nem védi meg őshonos nemzeti közösségeit, akkor Európa sírját ássa
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját nemzeti sírját fogja megásni" - hangoztatta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó szombaton az erdélyi Tusnádfürdőn.
A Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadó a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) zárónapján a Nemzeti régiók és közösségek Európája című kerekasztalbeszélgetésen vett részt. A Csinta Samu erdélyi közíró, újságíró által moderált beszélgetésen Izsák Balázzsal, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökével közösen járták körül az SZNT nemzeti régiók védelmében indított polgári kezdeményezését.
A miniszterelnöki főtanácsadó felidézte: az SZNT szeptemberi kezdeményezése több mint egy évtizedre tekint vissza, és a végkifejlethez közeledik, hiszen a Bizottságnak 4-éig döntést kellett hoznia a kérdésben. Emlékeztetett: az európai uniós szerződésben van egy passzus, amely felsorolja, melyek a speciális régiók, amik hozzájutnak a kohéziós alapokhoz, és szeretnék, ha a nemzeti régiók is bekerülnének ezen kategóriák közé.
Úgy vélte, az SZNT „elég furfangosan" olyan megoldási javaslatot ad, amely az önigazgatás „előszobájának" címét tartalmazza. Rámutatott: a kezdeményezésből nemcsak a magyarság, hanem az adott régiókban élő összes nemzetiség profitálhat, plusz pénzforrásokhoz juthat.
Az SZNT „buldog módjára" vitte végig az ötletet, így gyűlt össze több mint egymillió aláírás a hét országból – mondta. Hozzátette: Magyarország feladata kiállni a kezdeményezés mellett. Úgy vélte, „Székelyföld felemelése" Romániát is gazdagítaná, és Európának is érdeke.
Szili Katalin szerint a bizottságnak meg kell próbálnia „átlépni a saját árnyékát", és nem politikai döntést hozni, hanem a nemzeti régiókat támogatni. „Ez nem magyar kérdés, Európában számos nemzeti régió van, amely profitálhat belőle" – húzta alá. „Európa nem ismer mást, csak az erőt", és ezt az erőt az 50 millió ember tudja képviselni, akik őshonos közösségben élnek – mondta.
Közölte: a magyar kormány kezdettől fogva támogatja az SZNT kezdeményezését, ez alaptörvényi kötelességéből is fakad, hiszen „felelősséget visel" a határon túli magyarságért. Úgy vélte, az SZNT kezdeményezése mellett az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) is ki kellene állnia. Disszonánsnak nevezte, hogy „az ukrajnai háborúra rengeteg pénzt költ" az unió, a saját nemzeti régiót ellenben nem támogatja.
Izsák Balázs elmondta: a Bizottság szeptember 4-i döntésnek semmiképp nem lesz vége, hiszen ha pozitívan dönt, akkor elindul egy jogszabályalkotási folyamat. Ha viszont lesöpri az asztalról, akkor annak is lesz folytatása – jelentette ki.
Az uniós kohéziós politikának kiemelt figyelmet kell fordítania a nemzeti régiókra oly módon, hogy hozzáférjenek a forrásokhoz, de közben ne változzon meg nemzeti identitásuk – mondta.
Közölte: attól függetlenül, hogy mit mond a bizottság, a nemzeti régiók mozgalma el fog indulni. Ennek érdekében nyílt levelet írnak az egyes EP-képviselőknek, akikkel régiót akarnak építeni, fenntartani, és a nyilvánosságot tájékoztatni a nemzeti kezdeményezés sorsáról. Az Európai Parlament plénumán tartott vitán ugyanis „éles kritikák" hangzottak el, és az SZNT legnagyobb kihívása, hogy ezt miként lehet politikai cselekvéssé alakítani – húzta alá.
