A pofátlanságnak nincs határa

Ahogy azt sejteni – de akár tudni is – lehetett, a rendeleti kormányzás biztosította korlátlan hatalmánál fogva bevezetett intézkedések közül, Orbánék a járvány lecsengése után is ragaszkodni fognak a szívükhöz – zsebükhöz – közelállókhoz. Ilyen a kiskereskedelmi különadó, amelynek törvénytervezetét most nyújtotta be a Pénzügyminisztérium a Parlamentnek. Orbánék kedvelik a különadókat – ezt már 2010-ben megtapasztalhattuk: bevezették a pénzintézeteket, majd  a kiskereskedelmi, az energiaellátó és a távközlési cégeket sújtó különadókat. Borítékolható: ahogy azokkal, úgy a válság-ürüggyel kirótt extra-teher kivezetésével is kényelmesen el fognak szöszmötölni, ha egyáltalán lemondanak idővel a plusz bevételről (vélhetően nemigen). Hogy kitől és mire, hova, kinek kellenek az újabb és újabb tíz- és tízmilliárdok? Végiggondolva a láncolatot, azt kell mondjuk: a pofátlanságnak nincs határa!

Nem kellett komolyabb jóstehetség ahhoz, hogy kitaláljuk: törvény formájában is hosszú évekig élni fog velünk a kiskereskedelmi különadó, amit Orbán a felhatalmazási törvény birtokában rendelt el arra hivatkozva, hogy a félmilliárdnál nagyobb bevételű kiskereskedelmi cégeknek is hozzá kell járulniuk a járvány okozta károk enyhítéséhez.

„A kormány továbbra is számít a nagy bevételű kereskedelmi láncok adóügyi segítségére”, arra, hogy hozzájáruljanak a járvány elleni védekezési alaphoz, s a cél eléréshez, ami nem más, mint „az eddig elért gazdasági eredmények megvédése” – állítja a Pénzügyminisztérium közleménye.

A különadó

A kiskereskedelmi különadó mértékét az éves nettó árbevétel alapján kell kiszámítani. Félmilliárd és harmincmilliárd forint között 0,1 százalék, harminc- és százmilliárd forint között 0,4 százalék, és százmilliárd forint felett 2,5 százalék. A cégek a különadót az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig állapítják meg, és vallják be. Ám adóelőleget már az idén kell fizetni! Az előleget két egyenlő részletben kell majd leróni – olvasható ki a törvénytervezetből. Arról persze már nem szól a fáma, hogy az adóval összefüggő adminisztrációs teher pluszban mennyibe fáj (munkaórában is) a cégeknek.

 A különadót a külföldi online kereskedelmi multicégekre (például az Amazon, a Wish, az AliExpress) is kivetik. Megjegyzendő, hogy a PM közleménye ezt sem akármilyen megfogalmazásban tálalja: „ezen cégek  sem bújhatnak ki a kereskedelmi adó megfizetésének kötelezettsége alól” – írják, mintegy sugallva, a külföldi multik bizony szeretnének trükközni, de a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal karöltve, ezt a kormány meg fogja akadályozni, megvédendő a zemberek érdekeit.

Ahogy korábban megírtuk: a május 1-jétől belépő kiskereskedelmi különadó 100 milliárd feletti, 2,5 százalékos sávjába hat cég tartozik, a Tesco, a SPAR, a Lidl, az Auchan, a Penny Market, az Aldi. A multinacionális „hatok” fizetik az éves szinten 36 milliárd forintos ágazati különadó 55-60 százalékát, a „maradék”, hozzávetőleg 40-45 százalékot 1.900 kereskedelmi cég teljesíti.

Elbocsátások jönnek

És hogy mire lesz ez jó, túl azon, hogy onnan vesznek el ismét, ahol nekik nem fáj, s oda pumpálják a pénzt, ahol a NER-lovagok, illetve Orbán-családtagok zsebeit gazdagítják (idegenforgalom, szállodaipar, divatipar például)? Hát arra, hogy tovább szaporítsa a munkájukat elvesztő emberek számát.

Nem a levegőbe beszélünk: a rendelet megjelenése után – szinte nyomban –, két hete kiderült, hogy a  SPAR, amely több, mint 900 embert vett fel márciusban a megnövekedett forgalom miatt, a kormány által kiszabott különadó okozta teher okán, kénytelen visszaállítani az eredeti dolgozói létszámot. Magyarul: el kell bocsátania azokat az embereket, akik közül nagyon sokan már a válság miatt voltak kénytelenek megválni eredeti munkahelyüktől.

De ez nem igen zavarja azokat, akik nap mint nap verik a mellüket azzal, hogy mindenkinek biztosítanak munkát. Mit is mondott a nagyfőnök a minap? „Aki elveszti az állását, az három hónapig segélyt kap, mire az lejár, mindenkinek lesz munkája. Nem lesz olyan, aki ne kapna munkaajánlatot a gazdaságból vagy a magyar államtól”.

Pénz áll a Mészárosok házához

A  lényeg azonban a zsé, amit be lehet szedni, s amit utána le lehet osztani a saját körökhöz tartozóknak. Mert hiába van – például a semmi támogatást nem adó Európai Uniótól –  forrás dögivel a Mészárosok, Tiborczok, Ráchelek, Rogánok, stb. további kistaffirozására, kellenek plusz források, már nem is csak a további gazdagodásuk, hanem amiatt is, mert a járvány okán bekövetkezett – bármit mondanak is Orbánék, még sokáig velünk maradó – gazdasági visszaesés őket is sújtja. Például Mészáros Lőrinc cégeinek tőzsdei értéke bezuhant. És őket bizony tényleg meg akarja védeni a kormány. Ezért is kapnak – válság ide, válság oda – folyamatosan sokmilliárdos állami megrendeléseket az ő érdekeltségeikbe tartozó építőipari, idegenforgalmi, szállodaipari cégek. Például a már említett Orbán-legjobb-barát-Mészáros Lőrinc, aki éppen most jelentette be: az érdekeltségébe tartozó  Hunguest Hotels Zrt. kirúgja dolgozóinak több mint a felét (ahogy arról a Portfolio értesült). És milyen érdekes: a Hunguest Hotels tulajdonosa az a tőzsdén jegyzett, Mészáros Lőrinc-féle Opus, aminek az árfolyama idén 23 százalékot esett – bár a felhatalmazási törvény után nagyot erősödött.

Minden fillérért lehajolnak

De vannak kisebb falatok is – pont tegnap írta meg a Hírklikk, hogy „Tanácsadás a koronavírus okozta károk mérséklésére” apropóval tett közzé 5 milliárd forint értékű közbeszerzési felhívást nyolc, a hazai idegenforgalomban érintett állami cég. Az uniós közbeszerzési közlönyben megjelent nyílt tenderfelhívást az Orbán-kormányhoz és a NER-közeli cégekhez kötődő társaságok hirdették meg – a többi között az Orbán Ráchel által oly nagyon kedvelt divatágazat reprezentánsaként a Magyar Divat & Design Ügynökség Nonprofit Zrt. –, s a tender által lefedett ágazat, az az idegenforgalom, amely gyakorlatilag már Orbán köreinek a kezében van.

De megnyugodhatunk! „A magyar adózási modell változatlan, az emberek, a kisvállalatok továbbra is kevés adót fizetnek. A cél az, hogy az egyensúly-javító adóintézkedések terhét ne a lakosság, hanem azon szereplők viseljék, amelyek erre képesek, amelyek a járványt megelőző időszakban kiemelkedő nyereségre, jelentős piaci fölényre tettek szert” – szögezi le a zemberek érdekeit szem előtt tartó kormányunk. Csak tudnánk, ha nem a Mészárosok, Tiborczok, Ráchelek,  Rogánok jutottak a járványt megelőző időszakban kiemelkedő nyereséghez, tettek szert jelentős piaci fölényre, akkor ki?

Erre nincs más mondandónk, mint az, hogy a pofátlanságnak tényleg nincs határa!