A Soros-alapítványok kivonulása nem lehetetleníti el a civil szervezeteket
A Soros-alapítványok kivonulnak az Európai Unióból, pedig a támogatásuk különösen nagyon fontos volt Magyarországon, ahol a jobboldali populista Orbán Viktor évek óta nyomást gyakorol a civil szervezetekre. Ezért az alapítványok visszavonulása csapás, de nem jelent katasztrófát – írta honlapján a szászországi közszolgálati műsorszóró, az MDR.
Soros György 1979 óta sok milliárd dollárt fordított szerte a világon a civil társadalom és a demokrácia fejlesztésére. Magyarországon is sok emberi jogokért, a menekültek, nők, szexuális kisebbségek jogaiért és a környezetvédelemért, valamit a korrupció ellen fellépő szervezet részesül támogatásban, és az ifjú Orbán Viktor is Soros-ösztöndíjjal tanulhatott Oxfordban – vázolja a hátteret az MDR.
Az érintett szervezetek szerint a Soros-alapítványok döntése már egy ideje várható volt, ezért már igyekeztek más alapokra helyezni a finanszírozásukat. Ugyanakkor olyan támogató esik ki, amely megbízható volt, és ezzel tervezhetővé tette a szervezetek munkáját. A Soros-támogatások azonban nem olyan mértékűek, hogy elmaradásuk munkaképtelenné tenné a szervezeteket – ezt Martin József Péter, a Transparency International ügyvezetője mondta el, és hasonló értelemben nyilatkozott több más civil szervezete vezetője is.
Orbán Viktor jobboldali populista kormányának már régen szálka a szemében a civil aktivitás, mindenekelőtt azért, mert hangosan bírálja a demokrácia, a jogállamiság és a sajtószabadság magyarországi leépítését. Orbán már 2014-ben meghirdette az „illiberális demokráciáról” szóló elképzelését, és később azt is kijelentette: „Nem civil szereplőkkel van tehát dolgunk..., hanem fizetett politikai aktivistákkal, akik Magyarországon külföldi érdekeket akarnak érvényesíteni”.
A cikk megismerteti az olvasóit a civileket sújtó törvényekkel, megjegyezve, hogy vannak olyanok is, amelyeket az Európai Bíróság semmisnek nyilvánított, de olyan is, amelyet ezután később, más formában újra elfogadott a parlament.
Soros György zsidó származású milliárdost és filantrópot a magyar kormány propagandájában kedvenc ellenséggé építették fel. Bármiről is van szó, valahogyan mindig Soros a bűnös, akiről azt állítják, hogy Magyarország ellen intrikál. Ezzel a kormány olyan antiszemita összeesküvés-elméletekhez nyúlt vissza, amelyek a zsidó világ-összeesküvésről szólnak. Ugyanezt tette azzal a réges-régi összeesküvés-mítosszal is, amely az állítólagos lakosságcseréről szól, s amelyet az elmélet hívői szerint közelebbről meg nem nevezett zsidó elitek szerveznek. A magyar kormány Soros elleni háborújának része volt ezen túl a kiváló nemzetközi hírnevű CEU elüldözése is, amit az uniós jogot sértő felsőoktatási törvénnyel értek el. A CEU 2018-ban Bécsbe költözött, és a Nyílt Társadalom Alapítványok még abban az évben bezárták budapesti irodájukat, és Berlinbe költöztek „a Magyarországon egyre inkább represszív politikai és jogi környezet miatt”.
A magyar kormánytábor újra összeesküvés-elmélethez nyúlt vissza az alapítvány döntését kommentálva – mutatott rá a szerző, Orbán Balázs Facebook-bejegyzését idézve.
Valójában azonban a visszavonulásnak más oka van, mint az Orbán-kormány ellenségessége. Alexander Soros júniusban vette át az irányítást, és vezetése alatt bejelentették, hogy az alapítvány másra helyezi majd a hangsúlyt, hogy „maximálja a támogatások hatékonyságát az olyan erők elleni fellépésben, amelyek fenyegetik a nyitott és szabad társadalmakat” – állt a június végén kiadott közleményben. Ezért vonul ki a Nyílt Társadalmak Alapítvány az egész Európai Unióból, és mint egy szóvivő a 444 portálnak elmondta, a továbbiakban főleg a Nyugat-Balkánra, Moldovára, Ukrajnára és Kirgizisztánra koncentrál.
