A számvevőszék visszautasítja, hogy kiszolgálja a kormányt

Kardos Ernő 2020. szeptember 11. 08:10 2020. szept. 11. 08:10

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vezetésének csak mostanában jutott eszébe, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem gazdálkodásában tíz éve súlyos pénzügyi szabálytalanságok vannak. Mindezt az ÁSZ korábbi alelnöke, Nyikos László azzal magyarázza, hogy a számvevőszék kiszolgálja a kormány politikáját. Ámbár az ellenőrök nem követeltek nemzeti és keresztény színjátszást, de a leghatározottabban úgy látják, hogy a jelenlegi gazdasági formában az SZFE tovább már nem működhet, szükség lehet a kormány által erőltetett alapítványi működésre. Az Állami Számvevőszék szóvivőjét, Horváth Bálintot arról kérdeztük, hogy ha törvénysértő, akkor miért vállalják a kormánypártok feltétlen szolgálatát?

– Mivel magyarázható, hogy az Állami Számvevőszék, amely elvileg pártok felett álló nemzeti intézmény, egyre többször szólal meg napi politikai ügyben?

– A számvevőszék soha nem szólal meg napi politikai ügyben, legfeljebb a klasszikus értelemben vett közéleti témákról mondja el tapasztalatait. Egyébként a nemzetközi standardok elő is írják, hogy az ÁSZ aktuális kérdésekben végezzen ellenőrzéseket, és azok eredményeit a társadalom legszélesebb köréhez juttassa el.

– Ugyanakkor a pártpolitika kifejezetten tilos a számvevőszék számára, most viszont kemény pártpropagandát folytat.

– Ezt határozottan vissza kell utasítanom! Egyszer és mindenkorra szeretném leszögezni: a számvevőszék független a pártpolitikától, független a kormánytól. A magyar Alaptörvény és a számvevőszéki törvény biztosítja az ÁSZ ellenőrzés szakmai-, szervezeti és, pénzügyi függetlenségét.

– Ha az ÁSZ valóban független a végrehajtó hatalomtól és a napi pártpolitikától, akkor a színművészeti egyetem esetében miért vállalja a kormány politikájának aktív végrehajtását, már-már a kormány ökle szerepét?

– Nekünk soha nem a kormány kiszolgálása a célunk, mi legfeljebb reagálunk egyes pártok minket érintő nyilatkozataira. Nekünk ugyanis az is dolgunk, hogy az igazságra, valós tények közlésével rávilágítsunk.

– Ha ez így van, akkor miért pont ebben a politikai értelemben rendkívüli módon kiélezett helyzetben kezdtek lejárató propaganda kampányba a SZFE ügyében?

– Ez sem igaz! Az Állami Számvevőszék szakemberei az elmúlt öt évben három jelentést készítettek a Színház és Filmművészeti Egyetemről, s ezt kommentáltuk.

– Állításuk szerint, az egyetemen már tíz éve szabálytalanságok voltak, miközben öt esztendeje készült az első ellenőrzés!

– Igen, de a 2015-ben lezárt első ellenőrzés időszaka 2009-ig, tehát több mint tíz évre nyúlik vissza. A bizonyítékokon alapuló megállapítások súlyos pénzügyi, vagyongazdálkodási szabálytalanságokat tártak fel az egyetemen, továbbá a korrupciós védettség hiánya is jellemző volt. A legutóbbi jelentés közel másfél éve készült el, tehát ezért is képtelen az a vád, hogy mi most sebtében, a „politika megrendelésére” dolgoztunk volna.

– Viszont a több mint egy éves jelentés negatív megállapításait csak most kezdték teljes hangerővel népszerűsíteni. A látszat tehát az, hogy az ÁSZ lejárató kampánnyal segíti a kormány erőszakos akcióját. Nem érzi?

– Az Állami Számvevőszék mindig a közpénzek védelme érdekében lép fel, ezért világítottunk rá számos szabálytalanságra. Az SZFE évek óta nem felel meg a közpénzek felhasználására és a közvagyon kezelésre vonatkozó előírásoknak, ezért mi már 2019 májusában felvetettük, hogy más szervezeti formában kellene működtetni az egyetemet.

– Ez speciel felveti a gyanúját, hogy mégis politikai megrendelésre készült a számvevőszéki ajánlás. A színművészeti egyetem „bedarálása” ugyanis nem új kormányzati ötlet.

– Ismétlem, szó sem volt semmilyen kormányzati megrendelésről! Képtelenség, amit vélelmez.

– Ráadásul önöknek teljesen mindegy, hogy az egyetem költségvetési intézmény, vagy alapítvány, mindenképp törvényesen kell működni. Mégis azt szeretnék, amihez a kormány is ragaszkodik. Jól érzem?

– Valóban, az egyetemnek minden formában törvényesen kell működnie. A 2015-ben történt ellenőrzés után, mi egy 11 pontból álló javaslatcsomagot tettünk le az asztalra. Az SZFE vezetése ez alapján, 38 feladatból álló intézkedési tervet állított össze saját magának, majd ezek döntő többségét nem hajtotta végre.

– De a kormány azért nevezett ki gazdasági ügyeket intéző kancellárokat a felsőoktatási intézményekhez, hogy azok tartassák be a törvényt. Ezek szerint, a politika által betelepített szakértők sem képesek erre?

– A SZFE esetében nem tapasztaltunk fejlődést. Egyébként minden szinten jeleztük ezeket a problémákat, már csak azért is, mert a jelentéseink nyilvánosak.

– Nem hiszem, hogy bárki unalmában ezeket a jelentéseket böngészné. Egyébként a SZFE felügyeleti szerve, a szakminisztérium miért nem akkor próbálta „megregulázni” az egyetemet? A tárca a mai napig sem szólal meg, miközben a felügyeletet jogilag a miniszter gyakorolja. Lehet, hogy ez meg az ő felelősségük?

– Az egyetem meglehetősen autonóm intézmény. A minisztérium fenntartói jogokat gyakorolt, amelynek lényege a működés alapfeltételeinek a megteremtése.

– És a felügyelet!

– Tény, hogy az SZFE vezetése éveken keresztül nem tudta kijavítani a fennálló szabálytalanságokat.

– Ha ez így van, akkor a kancellár, vagy a minisztérium miért nem volt képes a törvénynek érvényt szerezni?

– Erről kérdezze meg a kancellárt.

– Önök megkérdezték a kancellárt?

– A már említett jelentésünk tervezetére – amit a törvényi előírásnak megfelelően megküldtünk az SZFE vezetőinek – sem a rektor, sem a kancellár nem tettek észrevételt. Vagyis nem vitatták az ÁSZ megállapításait. Ha megnézi, ebben a jelentésünkben is számos elmarasztalást fogalmaztuk meg az SZFE pénzügyi-, és vagyongazdálkodásával kapcsolatban. Utólag ezért is tűnik magyarázkodásnak és felelősséghárításnak az egyetem távozó vezetőinek nyilatkozata, hogy az ÁSZ nem tényeket közölt.

– Nem érzi azt, hogy önök, illetve a minisztérium, netán a politika által kinevezett kancellár is hibázott, hiszen tíz évig hagyták az állítólagos szabálytalanságokat, majd egy kormányzati politikai akció részeként, felhasználják a jelentést.

– Mi az Országgyűlés ellenőrző szerve vagyunk, nem kormányzati szerv. Tehát semmire nem tudtuk volna utasítani az egyetemet. Felhívtuk a figyelmet a szabálytalanságokra. Beavatkozni a fenntartónak, vagy a tulajdonosnak kellett volna, illetve a döntés pedig a döntéshozók kezében van. Most született egy törvény, amely alapján átalakítják az egyetem vezetés-irányítási rendszerét, ami a mi ellenőrzési tapasztalataink alapján, teljesen indokolt.

– Vissza kéne térni oda, hogy a költségvetési szervnek épp úgy törvényesen kell működnie, mint az alapítványnak. Vagy fordítva. Nem mindegy, hogy milyen szervezeti formában kell fenntartani a rendet?

– Mi azt láttuk, hogy költségvetési intézményként, az egyetem nem tudott megfelelni az elvárásoknak. Ezért gondoltuk, hogy erősebb fenntartói kontroll szükséges, amit más szervezeti forma biztosíthat. Tehát szó sem lehet arról, hogy mi az SZFE modellváltását készítettük volna elő.

Egyébként 2014-ben és 2015-ben mind a 28 állami egyetemet ellenőriztük, és egy meglehetősen nagy problémahalmazt találtunk a felsőoktatás világában. A felmerülő jogsértéseket, vagy szabálytalanságokat a legtöbb intézmény már megoldotta, vagy dolgoznak ezen. Többek között az ÁSZ ellenőrzési tapasztalatai alapján vezette be a kormány a kancellári rendszert. A rektorok többsége ugyanis egyszemélyi vezetőként nem tudott megfelelni a rendkívül összetett szakmai- és gazdálkodási feladatoknak.

– Ezek szerint, a kancellári rendszer sem elég jó – legalábbis a színművészetin nem muzsikált túl jól.

– A legtöbb egyetemen sokat javult a gazdálkodás az elmúlt években, és akad olyan egyetem – például az SZFE – ahol nem tapasztaltunk pozitív elmozdulást.

– Azért az szembeötlő, hogy önök akkor „verik ezt a vasat”, amikor a politika minden egyeztetés nélkül, erőszakkal át akarja alakítani az egyetemet. Az ÁSZ egykori alelnöke Nyikos László is ezt nehezményezte.

– Nyikos úr – szakmai pályafutását maximálisan tiszteletben tartva – azt hiszem, nincs tisztában a legújabb nemzetközi iránymutatásokkal, s mintha az ÁSZ törvényi kereteit sem ismerné elég mélyen.

– Érdekes, ő pont fordítva látja ezt a dolgot!

– Még egyszer hangsúlyozom: a számvevőszék független a pártpolitikától, ugyanakkor a nyilvánosságnak, a közbeszédnek szerves és fontos részei vagyunk. A számvevőszéknek semmi nem tiltja, hogy fontos közéleti témákban megszólaljon.

– Talán csak a jó ízlés, hisz' köztudott, hogy az ÁSZ elnöke egykor fideszes képviselő volt.

– Biztos lehet benne, hogy ez semmiben nem befolyásolja az ÁSZ független működését. Az elmúlt években egyre több ellenőrzést végzünk, és a jelentéseink évek múlva is felidézhetőek, amennyiben azok aktuálissá válnak, s fontos, tényeken alapuló érveket tehetnek hozzá egy-egy közéleti vitához. Kétségtelen, az ÁSZ nem vehet részt a pártok vitáiban, de ezt nem is teszi. Számunkra nincs különbség ellenzéki és kormánypártok között.

– Azért azt lehet tudni, hogy a színművészetit elsősorban azért akarja a kormány átalakítani, hogy a „nemzeti és keresztény” színjátszás teret nyerjen. Ezt pedig leginkább a Fidesz és a KDNP akarja. És önök, mintha ennek csinálnának szabad utat. Nem érzi?

– Mi erről semmilyen véleményt nem mondunk, nekünk ehhez semmi közünk. Mi nem a SZFE szakmai tevékenységét vizsgáltuk – bár mi is színházszerető emberek vagyunk –, hanem a közpénzek és a közpénzek védelme érdekében szólaltunk meg. Az a dolgunk, hogy védjük a közpénzt, a közvagyont.

Ha egy pillanatra szerepet cserélünk, ön mit szól ahhoz, hogy az SZFE évente mintegy 2 milliárd forint közpénzt kap az adófizetőktől, illetve hozzávetőleg 2 milliárd forintnyi nemzeti vagyont kezel, és évekig nem tartja be a törvényi előírásokat? Ez megfelel-e a jogállami elveknek, vagy sem?

– Ha így van, akkor természetesen nem, de szerintem az is felelős, aki tíz évig hagyta a törvénysértést. Mit csinált tíz év alatt a felügyeleti szerv?

– Látom, mindig ide lyukadunk ki. Mi azért dolgozunk, hogy a közpénzügyek javuljanak, törvényesek legyenek. A nyilvánosságot is ezért használjuk, hogy elérjük a céljainkat. Nekünk az Országgyűlés, illetve adófizetők a „megbízóink”.

– Nehéz elfelejteni, hogy mindez történik akkor, amikor a kormány egyeztetés nélkül, be akarja darálni a liberális egyetemet.

– A mi ellenőrzéseink, illetve a megszólalásaink kizárólag közpénzvédelmi célokat szolgálnak. Egyébként pedig mi az oktatók, hallgatók, tehát az egyetem polgárai mellett állunk, akiknek alapvető érdekük, hogy az intézményükben átlátható legyen a közpénzek, és a közvagyon kezelése. Csak átlátható gazdálkodás mellett képzelhető el hatékony és eredményes szakmai munka.

– Ha így van, akkor miért nem léptek fel az egyetemmel szemben egy évvel ezelőtt?

– Mi rendszeresen jeleztük a problémákat, amelyeket az egyetem vezetése nem orvosolt. Az elmúlt évi jelentésünk után is kiadtunk egy sajtóközleményt. A jelentés pedig közel másfél éve nyilvános, kint van az ÁSZ honlapján. Talán akkoriban nem kapott olyan nagy figyelmet, mint manapság.

– Ma pedig az borzolja a kedélyeket, hogy a régi és új vezetés között lesz-e átadás-átvétel. Lesz?

– Engedje meg, hogy azt mondjam, az egyetem távozó vezetőinek szavaiból a felelősséghárítás érződik.

– No de nem az egyetemi vezetők, hanem állítólag az Állami Vagyonügynökség nem készült fel az átadás-átvételre.

– Erről nekünk nincs információnk.