A tanév rendje

Millei Ilona 2021. augusztus 20. 14:31 2021. aug. 20. 14:31

A 2021/2022-es tanév rendjét már ismerjük. Azt még júniusban kijelölte Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter, meg is jelent a Magyar Közlönyben. Tudjuk, mikor lesz az első tanítási nap, mikor az utolsó, hány tanítási nap lesz jövőre, mikor lesznek az iskolai szünetek. Amit nem tudunk, hogy rendes tanév lesz-e, és ennek több oka is van.

A gondok közül pedig még csak súlyozni sem lehet, hogy melyik a legnagyobb, mert egyik nagyobb, mint a másik. Hogy csak a két legsúlyosabbat említsem, az egyik a koronavírus negyedik hulláma, a másik a pedagógushiány. Mindkettő a bizonytalanságot vetíti előre, csak az a biztos, hogy az emberi tényező – mint ok – egyikből sem hagyható ki. Igen, még a koronavírus járvány előttünk álló negyedik hullámának eddig ismeretlen hatásából sem.

Neves járványügyi szakemberek, immunológusok, virológusok, gyerekorvosok még az előző tanév befejezése előtt sorra figyelmeztettek rá, meg kellene szervezni a 12-18 éves gyerekek oltását, hogy mire az új tanév elkezdődik, meglegyen a védettségük is, hiszen annak kialakulása az első oltás felvételétől a másodikéval együtt minimum öt hét. Nem lesz elég, ha a gyerekek tömeges és szervezett oltását augusztus utolsó napjaira tervezik, mert mire a védettségük kialakul, már október lesz. A szeptember 1-jei iskolakezdéstől eltelő egy hónap alatt pedig boldog boldogtalant megfertőzhetnek.

Ám a kormány egyszerűbbnek látta a felelősséget a szülőkre hárítani azzal, hogy a nyáron bárki beoltathatja a gyerekét, persze, attól az időponttól kezdve, hogy engedélyezték az oltásukat. Csak regisztrálni kell hozzá. Ám, ahogy arra számítani lehetett, a 12-18 éves korosztály nagyjából fele, mintegy 350 ezer gyerek oltatlan maradt. Lett is nagy kapkodás, gyors és „nagyvonalú” engedélyezés, még szeptember 2-án és 3-án is lesz számukra iskolai oltási akció. Az oltások beadásába – az iskolaorvosokon kívül – pedig bevonják a háziorvosokat és a házi gyerekorvosokat is. Persze, nem ártott volna már rég megkezdeni a szülők felvilágosítását sem, mondjuk nagyszabású kampányt indítani a gyerekek beoltásáról, ami nem merült volna ki abban, hogy Nagy Feró és Borbás Marcsi és mások óriásplakátokon, és most már videóban is közlik az emberekkel, „Az oltás életet ment”.

Az pedig megint csak felborzolja a járványügyi szakemberek idegeit, hogy Szent István napja alkalmából minden idők legnagyobb rendezvénysorozata várta és várja a fővárosba látogatókat augusztus 19. és 22. között, turulostól, guruló Szent Istvánostól egészen a „Tűz és fények játéka" tűzijátékig. Értem én, hogy a kormánynak szüksége van arra, hogy a „nagyságát” bizonyítsa, de nem a fészkelődő negyedik hullám árnyékában kellene ezt megtennie, ráadásul azzal az álszent körítéssel, hogy „az államilag finanszírozott Szent István napi programsorozat a belföldi vendégforgalmat támogatja a fővárosban, miközben az események lebonyolítása több tízezer embernek ad munkát.”

Bárhogy is van, egy felmérés szerint a szülők felkészülnek a legrosszabbra, százból hetvenkilenc úgy gondolja, a negyedik hullámmal megint távoktatásra kell majd áttérni. Pedig még az előző hullámok hatását sem hevertük ki. Attól kezdve, hogy a távoktatás el sem jutott minden ötödik tanulóhoz – hiszen még internet sincs a faluban, ahol lakik –, abban sem volt sok köszönet, akikhez eljutott. Egy pedagógus úgy számolt, hogy elméletileg másfél, igazából két év esett ki a gyerekek életéből az online oktatás miatt. A most kezdődő tanévben másodikosok, harmadikosok nem tanultak meg emiatt rendesen írni, olvasni, számolni.  Főleg azok nem, akikkel otthon külön nem is foglalkoztak. És azt, ami kiesett, már nem tudták pótolni. Így ez a két évfolyam úgy megy tovább, hogy ezek a diákok írni, olvasni nem tudnak. A tanítóknak ki volt adva ukázba, hogy át kell engedni őket, mert a gyerekek nem tehetnek róla, hogy nem járhattak iskolába. De ez az ukáz vonatkozott a felső tagozatosokra is, így elképzelhető, hogy milyen tudás birtokában kezdik a felsőbb osztályt.

És máris ott vagyunk a másik nagyon súlyos problémánál, a pedagógushiánynál. Ugyanis az elmaradt ismeretek pótlását nehéz lesz úgy biztosítani, hogy még szakember sem lesz hozzá, aki azt levezényli. Márpedig bármennyire is tagadja a kormány, a hiány létezik. Ezt leginkább a szülők tudják, hisz' a gyerek nyilván elmondja otthon, hogy megint a történelem tanár ment be kémiát oktatni, vagy a felsősök tanára ment a kicsik fejébe az írás és olvasás, a számolás tudományát beleverni. És akkor még szerencsések voltak, mert nem gimnáziumi érettségivel végzi ezt a tevékenységet náluk valaki. Persze, nem mindenhol van ez így, a kormány által háromszorosan finanszírozott egyházi intézményekben nem számolnak pedagógushiánnyal, mert ugyan lehet, hogy a bérek ott sem sokkal magasabbak, de legalább a körülmények háromszor jobbak, mint az állami iskolákban.

Pedig, ahogy a Pedagógusok Szakszervezete tegnap útjára bocsátott petíciójában azt olvashatjuk: „az oktatás társadalmi küldetése az, hogy tanulni vágyó fiatalokat, jó szakembereket, a közügyekben részt vállaló, részt venni akaró állampolgárokat neveljen. Ehhez korszerű tudást biztosító, demokratikus szellemű iskolarendszerre, anyagilag és szakmailag megbecsült, elismert, a társadalom támogatását élvező pedagógusokra van szükség. Az oktatásnak pedig a legfontosabb feladata a gyermekeink érdekeinek és jövőjének megalapozása. A gyermekek számára biztosítani kell, hogy minden, őket érdeklő kérdésben szabadon kinyilváníthassák véleményüket, amelyet korukra és érettségi fokukra figyelemmel, tekintetbe kell venni; tiszteletben kell tartani a gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadságukat.”

Persze, a korszerű és jó iskola pénzbe kerül, amit a mai magyar hatalom nagyon is szűk marokkal mér az oktatásnak. A 2019-es KSH adatok szerint jóval az európai átlag alatt, a GDP mindössze 3,9 százalékát fordította rá. A PSZ szerint a kormány annyit költ a nemzet jövőjére, mint például a tömegsportra, és még ezt a keveset is igazságtalanul osztja el a fenntartók (állam és egyház) között. Ezzel pedig a gyermek esélyegyenlőséghez való jogát veszi semmibe.

Föl is teszik a kérdést a „kedves Hatalomnak”: „Szerinted jól van ez így? Szerintünk nincs! Nézzük, mit is tettél eddig. Széttiportad, egy évtized alatt romba döntötted a közoktatást és a felsőoktatást. Az, hogy nem esett szét, köszönhető annak, hogy a jó pedagógus nem munkát végez, hanem a hivatását gyakorolja. A gyermek mindenek felett álló érdekét szem előtt tartva, visszük a vállunkon a köznevelés rendszerét, miközben beleroppanunk, vagy már bele is roppantunk a teherbe. Amit Te, kedves Hatalom nem akarsz észrevenni. Nem akarod tudomásul venni, hogy nincs utánpótlás! Ahelyett, hogy anyagilag és erkölcsileg is megbecsülnéd az oktatásban dolgozókat, inkább humanoid robotokkal akarod megoldani az oktatást. Szerinted elegendő a középszintű érettségihez szükséges ismeretekkel rendelkezni a pedagógusoknak. Szerintünk nem! Nem leszünk a hatalom kiszolgálói!”

Miután a pedagógusok megelégelték a megalázottságot, a kizsákmányolást, megfogalmazták a követeléseiket is. Azt követelik, hogy a pedagógus illetményalap vetítési alapja 2021. szeptember 1-jétől a minimálbér összege legyen. Az oktatási ágazatban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált illetménye, a költségvetési törvényben meghatározott közalkalmazotti fizetési osztályok első fokozatának összege – a fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámok megtartásával – 2021. szeptember 1. napjával emelkedjen a következők szerint: A1-nél a minimálbérre, B1-nél a garantált bérminimumra, F1-nél a garantált bérminimum 130 százalékára!

A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak neveléssel-oktatással lekötött munkaideje 2021. szeptember 1-jétől heti 22 óra legyen!

A pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek, akik heti 40 órában látják el a feladatukat, munkaterheik csökkentése érdekében, heti 35 órán át legyenek beoszthatók, és a pedagógusokhoz hasonlóan, heti öt órát felkészüléssel tölthessenek, intézményen kívül! Az augusztus 19-én útjára bocsátott petíciót a cikk leadásának pillanatáig 1741-en írták alá.

Szerintem már most legalább 140 ezer aláírásnak kellene ott lennie. És akkor végre helyre állhatna a tanév rendje!