Ágh Attila: az uniós szuverenitás teszi erőssé Magyarországot

Miközben közelednek a választások, és jövőre az unió soros elnöke Magyarország lesz, aközben úgy tűnik, hogy az Európai Unió is komoly változtatásokra készül.  

Nagyon fontos esemény történt szeptember 19-én az Európai Unió történetében, ugyanis a németek és a franciák előálltak egy olyan teljes és alapos reformmal, amellyel az Európai Unió egész szerkezetét átalakítanák. Elmondhatjuk, hogy ezt a tervezetet közvetlen formájában a magyar kormány viselkedése váltotta ki, az utolsó csepp volt a pohárban Orbán Viktor szereplése a júniusi európai tanácsülésen, amelyben vétóval fenyegetett, és lényegében elutasította a jogállamiságnak megfelelő viselkedést. Az unióban ez egy nagy átalakulás lenne, amit már az ukrán háború előkészített. 

Azért azt kimondhatjuk, hogy nemcsak a magyar kormány okozta az EU válságát…

Kétszeres szuverenitási válság van az Európai Unió környékén. Az egyik egy belső, ami kiéleződik Magyarországra és Lengyelországra, és más államokat is érint, bár kisebb mértékben, emellett létezik a másik, ami az egész Európai Unión belül van. A magyar hozzáállás az utóbbin belül értelmezhető. 

Mit jelentene a nagy átalakulás?

Lényegében négy uniós szintet definiál és rögzít jogilag a reform. A legnagyobb, legszélesebb közösség, mint alkotmányos kategória az EU-ban maga Európa, ez a negyedik szint. Ez az eredeti Macron-féle kezdeményezés, amely szerint létrejönne egy európai politikai közösség. Ehhez a közösséghez azok az államok is hozzátartoznak, amelyek egyébként nem tagjai az Európai Uniónak, mint Svájc vagy Norvégia, viszont vannak területek, ahol együttműködnek vele. Azonos a hozzáállásuk és a véleményük az Ukrajnában folyó háborúról, vagy a klímaválságról. Ők megőrizték a XIX. századi értelmezés szerinti szuverenitásukat. 

A harmadik szinten azok az országok vannak, amelyek már most sok tekintetben szoros kapcsolatban vannak az Európai Unióval kívülről, mint potenciális tagállamok, mint belépésre váró országok. Ezek tízen vannak, s ha mindegyikük belép, akkor egy 37 fős társaság jönne létre, amelyek differenciáltan, de közös álláspontot fogadnak el. Amíg a tíz ország be nem lép az Európai Unióba, mondjuk a második fokozatba, addig tulajdonképpen szuverén államnak tekinthetők.

A második szint az, ahol „ketté vágódik” az Európai Unió, és amihez mi is tartoznánk valószínűleg az új tagállamok mellett néhány másik tagállammal együtt, mint például Ciprus és Görögország. Lehet, hogy Portugália nem vállalja most a belépést a Mag Európába a különböző belső feszültségeik miatt, vagy Spanyolország, ahol nagyon éles választási helyzet van, hiszen tulajdonképpen nincs kormány. Ha Spanyolország most nem tudja, nem akarja teljesíteni a Mag Európába való belépést, akkor egy év múlva nagy valószínűséggel meg fogja tenni, ha addigra rendeződik a helyzet. Itt már érvényesül a szélesebb szuverenitás, de például Magyarország, az unió által nyújtott szuverenitás és költségvetési támogatás nagy részéből inkább kiszorulna. Az integráció tekintetében is, meg anyagi tekintetben is rosszabb helyzetbe kerülne.

Ugyanis az első szinten csak olyanok lehetnének, akik nagyon szigorúan betartanak minden jogállamisági szabályt, és az összes uniós integrációs fokot elfoglalják. Így egy rendkívül erős uniós közvetítéssel gyakorolt szuverenitást tesznek le az asztalra. A schengeni övezet már eleve jelent egy ilyen korlátozást. Ezzel a jogállamiság területén, de különösen az uniós költségvetés és a biztonságpolitika területén radikális, újabb előrelépéseket tesznek lehetővé. Tehát akik vacakolnak, mint például az Orbán-kormány az ukrán háború ügyében, vagy éppen az a nevetséges kis színjáték, amit a svédekkel kapcsolatban játszanak, kizáródik a Mag Európából. Mert ebben a kategóriában eléri az integráció azt a mértéket, amelyben már az országok annyira elkötelezettek az integráció mellett, hogy ezekben a kérdésekben nem létezik vétó.

Ezek szerint a második szinten nincs vétójog és nincsenek uniós pénzek, amíg egy adott állam el nem fogadja a feltételeket?

Itt már bizonyos tekintetekben megengedett az, hogy többségi döntéssel ugyan, de az országok ne fogadjanak el a folyamatban, vagy akár az átmeneti végleges döntésben sem bizonyos dolgokat. De nem tudják akadályozni az első szinten lévők döntéseit. Viszont vállalják, hogy nemcsak a jelenlegi integrációs fokot tartják be, hanem számos területen tovább építik azt. Tehát, ez nem egy zárka, inkább működőképessé akarják tenni a jelenlegi állapotot. 

Viszont van már a szuverenitás, ami szélesebb értelemben érvényesül. Hogyan változott meg a szuverenitás definíciója?

A szuverenitás XIX. századi jelentése főhatalom, önállóság, függetlenség, képesség a hatalom önálló gyakorlására. Ez azonban az Európai Unió tagállamaként megváltozott, kiszélesedett, mert már úgy vagyunk erősebbek, ha együttműködünk. A kormány pedig ebbe a fogalomba is bombát rejt el azzal, hogy úgy használják, ahogy az ő értelmezésüknek felel meg. Szerintük most a szuverenitás azt jelenti, hogy EU tagként is önállóan csinálunk mindent. Viszont így az első szél elfúj minket, akár a klímaválságot nézzük, akár az energiapiacot, vagy egy újabb pandémiát. Gondoljunk bele, Görögország vagy Portugália szuverénként nem engedné be az erdőtüzeik oltására segítségül érkező szomszédos ország repülőit a légterébe, mert ők majd önállóan megoldják?

De az unió nemcsak a magyarországi vétók miatt akar megújulni. 

Valóban. Az Európai Unió jelenleg nem teheti meg azt, hogy ezen a szinten maradjon a változó világban, újabb és újabb integrációs formákat fogad el, és tulajdonképpen így megy előre ebben a világrendszer hegemóniájáért folyó versengésben. Gondoljunk arra, hogy határozottan érezhető a feszültség az Egyesült Államok, Kína és Európa között, hiszen rendkívül éles a verseny. Európának végre leesett a tantusz, hogy csak további integrációval tud előre lépni ebben a versenyhelyzetben és nem engedheti meg magának, hogy Orbán-diktátorok akadályozzák.

Ha ez a négyes tagozódás életre kel, ön szerint mit fog lépni a kormány?

Heteken belül viták lesznek Magyarországon, hiszen folyik a figyelemelterelés. Bóka János már nyilatkozott ebben a kérdésben, és megpróbálják ezt a dolgot is elbagatellizálni. Nyilván igyekeznek akadályozni és perifériára szorítani, de nyilvánvalóan nem lehet. Nem csak azért, mert a nemzetközi helyzet ezt jelen pillanatban lehetetlenné teszi, hanem azért sem, mert az Európai Unió soros elnöke jövő év július elsejétől Magyarország lesz. Ráadásul kezelnie kellene az unió legnagyobb problémáját: a magyar és a lengyel vétózást. Ennek az abszurditása egészen nyilvánvaló. 

Akkor az uniónak a magyar elnökségig végig kellene vinnie a reformot?

Valamilyen mértékben addig el kell intéznie, ahogyan rendezni fogja ezzel a magyar és a lengyel kérdést is, hiszen bekerülünk egy olyan sávba, ahol kizáródik a vétó lehetősége, és csak a jogállamiság eddiginél szigorúbb betartásával kaphatunk az európai uniós erőforrásokból.

Ha innen nézzük, akkor Magyarországon a jövő évi választásoknak sokkal nagyobb a tétje, mint a kormánypárt által emlegetett szuverenitás megőrzése?

A választások tétje egy megnövekedett európai integráció révén egy sikeres magyar szereplés, mert a szuverenitást már az Európai Unión keresztül gyakoroljuk, hiszen mi is részei vagyunk. Ha előbbre lépnénk, akkor még erősebben lennénk képviselői az európai, az uniós szuverenitásnak. Azért is jött létre az Európai Unió, mert az egyes államok nem képesek ebben a világrendben a saját szuverenitásukat kiteljesíteni, képviselni, csak akkor, ha összefognak. Tehát egy erősebb szuverenitás lesz a valóságban akkor, ha növekszik az európai integráció, mert például az energiaellátás biztonsága tekintetében növekszik a szolidaritás. Ha az Európai Unió összefog és rendezi a dolgait, abban a pillanatban mi is könnyebben juthatunk energiához. Ha Európa most a NATO-n belül összefog, abban a pillanatban katonailag is erősebb lesz, ahogyan a klímavédelemben, vagy az egészségügyben például egy járvány megakadályozásánál. Az uniós szuverenitáson keresztül így lehetünk erősebbek, mert pici ország vagyunk.