Azoknak, akik a tömegközlekedést használják, miért ér kevesebbet az életük?
Érdekes jelenetnek lehettek szem- és fültanúi, akik hétfő délután figyelemmel kísérték a parlamenti vitát. Molnár Zsolt szocialista képviselő felszólalásában hosszasan ecsetelte az ingyenes parkolás okozta hátrányokat. Felhívta a figyelmet a megnövekedett belvárosi forgalomra, a rendszeresen kialakuló közlekedési káoszra és az egyre emelkedő légszennyezettségre.
Felelevenítette a kormány és a miniszerelnök érveit, miszerint az egészség védelme érdekében van szükség az ingyenes parkolásra, hiszen ezáltal a tömegközlekedést használók száma is csökken.
Ezt követően azt kérdezte Schanda Tamás államtitkártól, hogy a negatív tapasztalatok ismeretében, nem kívánják-e felülvizsgálni a korábbi döntésüket, továbbá, biztosak-e abban, hogy az ingyenes parkolás viszi-e leginkább előre a járvány elleni védekezést.
Az államtitkár amikor hetykén felállt és magabiztosan elkezdte a válaszát, még nem tudta, hogy pillanatok múlva egy kommunikációs csapdába pottyan bele.
Beszélt baloldali amnéziáról, gonosz ellenzéki adóemelő polgármesterekről, majd megerősítette, hogy az ingyenes parkolás minden nehézségével együtt a legjobb megoldás, hiszen hozzájárul ahhoz, hogy az emberek kellő távolságot tudjanak tartani egymástól.
Molnár Zsolt viszontválaszában azt mondta:
„államtitkár úr, csak kimondta a lényeget. Önök abban hisznek, hogy a tömegközlekedés helyett inkább az autókat érdemes használni. Akkor azt kérdezem: akik a MÁV és a Volán járatain utaznak és munkába járnak, nekik miért ér kevesebbet az életük? Ott nem számítanak a zsúfoltak járatok? Ezért azt javaslom, sőt, felszólítom önöket, hogy tegyék ingyenessé az autópálya-használatot is arra az időszakra, amíg a parkolás ingyenes, hiszen ez az intézkedés ugyanúgy hozzájárul a vírus elleni védekezéshez".
Ezen a ponton Schanda Tamás érezte, hogy gond van, hiszen igaza volt Molnárnak. Az is leesett számára, hogy csőbe húzták. Amikor felállt, hogy ismételten válaszoljon, már korántsem volt olyan hetyke a tartása. Zavartan, kissé remegő hangon azt mondta: Őőőőőő….
