Akkor SZTRÁJK!

Azt, hogy egy szakszervezet életében a sztrájk nem cél, hanem eszköz, amivel – jelen esetben – az oktatás irányítóit kívánják jobb belátásra bírni, már mindenki tudja. Azt azonban, hogy miért is akarnak élni ezzel az eszközzel, már nem mindenki látja. Pedig a Fidesz 12 éve a magyar közoktatást - közneveléssé átformálva – a fenntarthatatlanság mocsarába rántotta bele.

Sok víz lefolyt a Dunán, mióta a Fidesz-KDNP-s parlamenti többség 2011. december 20-án hajnalban, név szerinti szavazással elfogadta a köznevelési törvényt. Azóta nagyon sokat romlott a helyzet, a törvényből az akkori ígéreteknek pont az ellenkezőjük valósult meg. A 2013-ban a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításával kötelezővé tették az egész napos iskola bevezetését. Ez nagyon helyes döntés volt, de 20 százalékkal megemelte az ellátandó feladatok nagyságát, miközben a kormány az ehhez szükséges pedagóguslétszámon nem emelt, a munkaterheket viszont növelte. Mára az oktatás összedőlt, sok iskolában tanítás címén pusztán gyerekmegőrzés folyik.

Az ok a megalázóan alacsony bérek, és a hatalmas pedagógushiány. Magyarországon a tanárok a diplomás átlagfizetés 61 százalékát keresik. 2010 óta megfigyelhető az a folyamat, hogy a pedagógusképzésre felvett hallgatóknak csupán a negyede marad a pályán az alacsony bér miatt. A valamilyen pedagógusképzésre jelentkezők száma 2016 és 2021 között a kétharmadára esett vissza. A PSZ szerint már jelenleg 11-12 ezer főállású pedagógus hiányzik az oktatásból, és ez a szám csak nőni fog. Öt év alatt a szakma várhatóan 22 ezer főt el fog veszíteni, ami a legjobb esetben a jelenlegi oktatói, nevelői létszám 15 százalékát, legrosszabb esetben 25 százalékát is elérheti. Legalább 30 százalékos béremelésre lenne szükség ahhoz, hogy a pályakezdők bérét felzárkóztassák, és ennek kétszerese kellene ahhoz, hogy a pedagógusok elvándorlását meg tudják állítani.

A meglevő gondokat azonban nem orvosolni akarja a kormány, többek között inkább az ellenőrzések szigorításával, az állami iskolákban az oltatlan pedagógusok elbocsátásával fenyegette a tanárokat. A miértre talán magyarázatot adhat, de elfogadható érvet nem, hogy a közgazdászok szerint a rendszer stabilitásához legalább 300-400 milliárd forint pluszra volna szüksége a közoktatásnak (szektorsemleges elosztási elveket követve), hogy az európai normák szerint működhessen, de ebbe csak a bérrendezés és a munkaterhek csökkenésének fedezete fér bele. Ennyi pénzt a kormány persze sportra és a vallásra játszva elköltött, csak 2020-ban például a hitéletre 73 milliárd helyett 229 milliárdot, sportra 292 milliárd helyett 528 milliárdot fordított. Ma több forrás jut az élsportra és a tömegsportra, mint az összes általános iskola működtetésére.

Így nem csoda, hogy a pedagógusoknál elszakadt a cérna.

2021 őszén a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete sztrájkbizottságot alakított, hogy a bérek emelése és a munkaterhelés csökkentése érdekében tárgyalásokat folytathassanak a kormánnyal. A tárgyalásokon a kormány rendíthetetlen volt, álláspontján nem akart változtatni: az oktatásban dolgozóknak nem emeli meg a szakmunkások szintjén lévő alapbérét, nem csökkenti munkaterheit, az ingyenes túlmunkákat nem akarja megszüntetni.

A pedagógusok 2022. január 31-én sikeres, két órás figyelmeztető sztrájkot tartottak, amin több mint 26 ezer pedagógus vett részt. Miután a kormánnyal folytatott tárgyalások ezután se vezettek eredményre, sőt, egy kormányrendelettel még a sztrájkhoz való jogukat is megpróbálták elvonni, a szakszervezetek fenntartották a március 16-án kezdődő, határozatlan időre szóló sztrájkjuk megtartásának jogát. Azt ugyan a PSZ és a PDSZ bármikor kész lett volna felfüggeszteni, illetve el sem kezdeni, „ha addig lesz aláírt megállapodás, amiben a kormány világosan, betűről-betűre leírja, hogy miként valósítja meg lépésről-lépésre a pedagógusok bérrendezését, a pedagógusok és a gyerekek, valamint az oktatásban dolgozók terheinek a csökkentését. A munkabeszüntetés ugyanis nem öncélúan, hanem a követelésink teljesülése érdekében történik”. Ez utóbbit is Gosztonyi Gábor mondta, igaz, még március 13-án. Mivel a kormánytól ilyen megkeresés nem jött, így érkeztünk el a PSZ alelnökének a ma reggeli kijelentéséig: „Akkor SZTRÁJK!

S, bár a PSZ és a PDSZ közös sztrájkbizottságának sztrájkkövetelései közül az elsőt, hogy módosítsák a kötelező oltásról szóló 599/2021. (X. 28.) Korm. rendeletet, valamint a megállapodásig, de legalább egy hónapig a kötelező oltásról szóló rendelet végrehajtásának felfüggesztését, végül a kormány április 1-jétől felfüggesztette, a többi négyet nem teljesítette.

Ez a négy a következő: A pedagógus-előmeneteli rendszer szerint besoroltak garantált illetménye 2022. január 1- jétől – a kormány által ajánlott tíz százalékon felül – további 45 százalékkal emelkedjen! Az oktatási ágazatban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált illetménye, a költségvetési törvényben meghatározott közalkalmazotti fizetési osztályok első fokozatának összege – a fizetési fokozathoz tartozó legkisebb szorzószámok megtartásával – 2021. szeptember 1. napjával emelkedjen. A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak neveléssel-oktatással lekötött munkaideje 2021. szeptember 1-jétől heti 22 óra legyen! A pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek legfeljebb heti 35 órát legyenek beoszthatók gyermek- vagy tanulócsoportban önállóan végzendő gyermekfelügyeletre!

Bár mindez az érintettek számára nagyon is fontos, azért nem árt leszögezni, a pedagógus szakszervezetek januári és márciusi tiltakozó sztrájkjának résztvevői ugyan a versenyképes pedagógusbérekért és a munkaterhek csökkentéséért küzdenek, ám a harc valójában a jövőről szól. Arról, hogy lesz-e még valaha Magyarországon megfelelő létszámú és jól képzett pedagógusgárda, amely meg tudja akadályozni, hogy a társadalom jelentős része beleragadjon a tudatlanságba.

Nem véletlenül álltak nagyon sokan melléjük. Szolidaritási és támogatói nyilatkozatok tucatjait zsebelhették be. Polgári engedetlenségben álltak ki mellettük Az akció azzal kezdődött, hogy február 14-én, a kőbányai Szent László Gimnázium 12 tanára nem vette fel a munkát, hogy azután a sztrájk napjáig minimum 320 intézmény 6500 pedagógusa mozgalommá szélesítse azt. A Civil Közoktatási Platform térképén ez látható.

Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója azt mondta: „összetört gerincű tanárok nem tudnak szabad, döntésképes állampolgárokat nevelni. Azért sztrájkolunk, és azért engedetlenkedünk, hogy a hatalom elismerje a jogainkat. Hogy ne lehessen befogni a szánkat, hogy az oktatás egy jobb irányba indulhasson." Arra kérte a szülőket, aláírásukkal támogassák a tanárokat, és, ha tehetik, adományukkal a tanárok akcióját.

A Szülői Hang Közösség a pedagógussztrájkhoz „kisokost” készített a szülőknek, hogy megtudják, miért kell támogatni a tanárok sztrájkját, az hogyan zajlik, és milyen jogaik vannak ez ügyben a szülőknek.

A „Szószóló a gyerekekért” ennél is tovább megy. Szülőként és pedagógusként közösen tiltakoznak az óvodákat és iskolákat sújtó rendszerszintű problémák ellen. A tiltakozáshoz egy térképet készítettek, amelyen a járásközpontokban elhelyezett tiltakozó felkiáltójelekre kattintva olvashatóak mai oktatásunkról a szöveges vélemények. 

A pedagógussztrájk egyfajta szolidaritási ünneppé vált.

Március 16-án, 17-én és 18-án rendezvények sokaságára invitálják a szülőket és a diákokat. Március 16-án példaként említjük, hogy a TanárBlog „Fogadóóra” címmel élő műsorfolyamot tart a YouTube-on 8.20 perctől egészen délután 15.00 óráig, többek közt Magyar Bálint volt oktatási, és Hiller István volt oktatási és kulturális miniszterrel. Pedagógusjelöltek a pedagógusokért címmel szolidaritási demonstráció lesz az Emberi Erőforrások Minisztériuma Akadémia utcai épülete előtt 15:30–18:00-ig. Ugyancsak aznap diák szolidaritási akciót tartanak a Kölcsey Ferenc Gimnázium diákjai úgy, hogy 21 diákönkormányzattal együtt felvonulást tartanak, amiben 19 budapesti iskola vesz részt. A demonstrációra a délelőtt folyamán kerül sor, minden iskola a kijelölt pontokból indul, ahonnan egy térkép szerint fognak vonulni a városban, hogy végül a tanárhallgatók által meghirdetett délutáni sztrájk helyszínére lyukadjanak ki. A március 16-ai diáktüntetésen Molnár Áron élőben fogja előadni legújabb, „Tanítani akarunk!” klipjét . NoÁR azt mondta: „legfőbb célunk most az, hogy minél több erőt adjunk a pedagógustársadalomnak a következő napok és hetek sztrájk-kezdeményezéseihez és a megkezdett polgári engedetlenségi akciók folytatásához”. A dal itt érhető el.

Március 17-én 9:30–19:00-ig szolidaritási nap lesz a Central European University-n. A rendezvényre itt kell regisztrálni.

Március 18-án 11:00 -14:00 óra között „Üljünk ki a Tanárainkért!” elnevezéssel péntekre szabadtéri „tanítási nappal” a Kossuth térre szerveznek megmozdulást diákok, így fejezik ki szolidaritásukat a tanárok hetek óta tartó polgári engedetlenségi mozgalma mellett. Regisztrálni itt lehet. 

Végül a PDSZ március 19-én szombaton 15.00 órára, egy nagy kockás inges találkozóra invitál sztrájkolókat, támogatókat, szülőket és diákokat.

Egy szegedi pedagógus pedig a hezitáló kollégáknak pontokba szedte, mit ajánl, mikor sztrájkoljanak, és mikor ne. Az alábbiakban ezt közöljük:

Kedves Pedagógus Kollégám!

• Ne sztrájkolj, ha neked jó így!

• Ne sztrájkolj, ha elégedett vagy a jövedelmeddel!

• Ne sztrájkolj, ha vállalnál még több ingyen munkát!

• Ne sztrájkolj, ha keveselled az adminisztrációt!

• Ne sztrájkolj, ha nem akarsz változtatni a munkakörülményeiden!

• Ne sztrájkolj, ha túl sok segítséget kaptál a karantén alatt!

• Ne sztrájkolj, ha a munkával eltöltött órák mellett, bőven jut idő magadra és a családodra!

• Ne sztrájkolj, ha még nem gondolkodtál el gyermeked, unokád oktatásának jövőjéről!

• Ne sztrájkolj, ha gondot okoz a cafetéria, a ruhapénz és a könyvpénz elköltése!

• Ne sztrájkolj, ha szívesen veszel részt kötelező továbbképzéseken!

• Ne sztrájkolj, ha boldogan írnál még portfóliót!

• Ne sztrájkolj, ha elveszel a tankönyvkínálat sűrűjében!

• Ne sztrájkolj, ha ilyenekről álmodozol: belső értékelés, minősítés, tanfelügyelet!

• Ne sztrájkolj, ha nem szorul össze a gyomrod, mikor azt hallod, hogy OH, tanker, Emmi!

• Ne sztrájkolj, ha veszélyben érzed a munkahelyed a pályakezdő pedagógusok áradatától!

• Ne sztrájkolj, ha egyetértesz azzal, hogy év közben változzanak az érettségi szabályok!

• Ne sztrájkolj, ha megnyugtat, hogy Romániában is több bért kapnak kevesebb munkáért!

Kedves Kollégám!

• Ne sztrájkolj, ha nem szeretnél önálló oktatási minisztériumot!

• Ne sztrájkolj, ha jónak tartod, hogy az oktatást pap, orvos vagy katona irányítsa!

• Ne sztrájkolj, ha szigorúbb fenntartói irányítást szeretnél!

• Ne sztrájkolj, ha örömmel tölt el, hogy szabályozzák nyilatkozataidat!

• Ne sztrájkolj, ha nem érdekel tanítványaid, kollégáid helyzete!

• Ne sztrájkolj, ha nem akarsz példát mutatni tanítványaidnak!

• Ne sztrájkolj, ha úgy gondolod, hogy majd a kollégáid megoldják helyetted!

• Ne sztrájkolj, ha biztos vagy benne, hogy magától jobbra fordul a sorsod!

• De sztrájkolj, ha legalább egy sor is szíven ütött!