Alapítványi segítséggel képezik át ideológiailag a közoktatás szereplőit

Millei Ilona 2023. szeptember 26. 07:45 2023. szept. 26. 07:45

Magyarország ideológiai átképzése a Fidesznek minden pénzt megér. A fideszes kuratóriumok felállításával az egyetemek 70-80 százalékát e szempontból már politikailag és ideológiailag megszállottnak tekinthetik, még ha óriási, több milliós eurós veszteségek árán is. Ám a kormány a közoktatást sem szeretné kihagyni a „buliból”, és erre sem sajnálja a pénzt. Ennek egyik lehetséges módja egy alapítvány által nyújtott, pedagógusoknak, történelemtanároknak szóló átképzés. Kalauzunk szerint az átképzéseken főleg a fiatal történészek által sugallt értelmezésben komoly ideológiai, világnézeti töltet van.

Ahogy arról a Hírklikk is beszámolt, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKTKK) - amelynek főigazgatója és kuratóriumi tagja Schmidt Mária – a lebonyolító a Prekog Alfa Kft.- vel történelemtanárokat, oktatókat képez tovább a Miniszterelnökségen keresztül érkezett közpénzből. A pedagógusokat – személyes részvétel mellett – két négycsillagos szállodában képzik egy online tananyagra, amelynek címe: Digitális tananyagok és használatuk pedagógiai módszertani lehetőségei a XX. századi történelem tanításában. Az 500 történelemtanár átképzése 2023. december 31-éig nettó142,5 millió forint forintot jelent. Ha a képzést meghosszabbítják 2024. április 30-ig, az legalább 800 fő történelem tárgyat oktató pedagógus részvételét jelenti, az összeg pedig nettó 228 millió forintra, amely áfával növelve 289,5 millió forintra növekszik. 

Már a pénz sem kevés, de mint megállapítottuk, a Fidesznek az ideológiai terjeszkedésért semmi sem drága. Sikerült szóra bírnunk egy olyan történelemtanárt, aki maga is részese volt nem is egy ilyen átképzéseknek, és aki érthető okok miatt, a neve elhallgatását kérte. 

Tőle tudtuk meg, hogy az alapítvány neves történelmi eseményekről – I. világháború, Trianon, 1956 – tartott továbbképzéseire minden pedagógus diplomával rendelkező tanár mehetett, az óvónőtől a fizikatanárig. Az alapelv az volt, hogy ezek az események a nemzeti emlékezet részei, és ha bármely iskolafokban előkerül a dolog, legyen ismeretük arról, hogyan kezeljék. 

A képzések tematikája szerint voltak történészek, akik a történelmi esemény nemzetközi, és hazai összefüggéseit, a történelmi folyamatokat elemezték, értelmezték. Ezek a történészek rendre a „Schmidt Mária istállóból” kerültek ki, vagyis a történészi interpretációkban volt ideológiai behatároltság, majdhogynem indoktrináció. (Valamilyen politikai célnak vagy eszmének alárendelt céltudatos (elő)nevelés.) A történelmi események ugyanis rendkívül bonyolultak, nagyon sok összefüggésük van, és attól függően, hogy ki mit emel ki, mire helyezi a hangsúlyt, az lehet szemlélet és nézőpont kérdése. Persze, voltak olyan történészek is, akik rendkívül korrekten, és a történelmi hitelesség minden kritériumának megfelelően interpretálták a dolgokat. De volt néhány olyan – főleg fiatal történész –, akin érződött az alapítványi befolyásoltság.

Ezen kívül voltak szakmai, módszertani foglalkozások, amiken gyakorló pedagógusok mutatták meg, hogyan lehet ezeket az eseményeket akár történelem, akár magyar órán, akár óvodai foglalkozásban feldolgozni. Voltak olyan foglalkozások is, amelyeken arra készítették fel a pedagógusokat, hogyan lehet egy adott eseménnyel kapcsolatban információt szerezni, megkeresni a speciális honlapokat az interneten. Ezen kívül még drámapedagógusok is tartottak foglalkozást arról, miként lehet használni, értelmezni egy-egy adott eseménnyel kapcsolatban a drámapedagógiát. A szakmai részek hasznosak voltak, és nem tükröződött bennük az ideológiai indoktrináltság. 

Maguk a képzések úgy zajlottak, hogy pénteken érkeztek meg a résztvevők, 10 órától történészi előadásokat hallgattak, szombaton pedig szakmai foglalkozások voltak, ezek még vasárnap is tartottak délelőtt 10-ig, akkor fejeződtek be.  

Miközben most a státusztörvény miatt sok pedagógus, köztük nem egy történelemtanár is fölmond, újra indult egy 500 fős történelemtanár-képzés. Történelemtanár kalauzunk szerint ez nem nagy szám. 

Az egyetemek ideológiai megszállása után ez a képzés válhat fideszes ideológiai keltetővé. Kalauzunk szerint ezek a képzések agymosodák voltak, nyilván ez is az. Főleg a már említett fiatal történészek által sugallt értelmezésben komoly ideológiai, világnézeti töltet volt. Schmidt Mária szándéka nyilvánvalóan az ideológiai „átnevelés”, hiszen minden képzéshez kiadtak egy kvázi „tankönyvet”, amikből egyértelműen ki lehetett olvasni az ideológiai töltöttséget, az agymosoda szándékot. Csak nem volt hatásos. Legalábbis az esti beszélgetésekből ez derült ki. Nagyon sokan mondták azt, „jól éreztük magunkat, aztán hazamegyünk és folytatjuk a munkánkat.” A történelemszakos tanárok esetében pedig ez az agymosoda szándék kimondottan hatástalan volt. Ennek az van a hátterében, hogy a történelemszakos tanárnak, mire megszerzi a diplomát, már van egy kialakult világnézete a világról is, a történelmi eseményekről is. Van felkészültsége, tudása, ismerete, a történelemszakos tanárok nem nulláról találkoznak a történelmi dolgokkal. Mondták is: „mondhat ez az ember bármit, nekem ne magyarázzon”. Azoknál volt hatásosabb ez a fajta agymosás, akiknek nem volt tudásuk, ismeretük egy-egy történelmi eseményről, vagyis az óvónőknél, a tanítónőknél és a más szakos tanároknál. Mert ők a továbbképzésen elhangzott információkat hiteles információként vették. Az előadók nem kifejezetten hamisították a történelmi tényeket, de volt például egy képzés, ami a rendszerváltásról szólt, és a fiatal történész hölgy úgy tartott róla előadást, hogy egyetlen egyszer sem ejtette ki az MSZP, Horn Gyula, Németh Miklós vagy Pozsgay Imre, Nyers Rezső nevét. Pedig ők meghatározó szereplői voltak az akkori eseménynek. Amikor az MSZP ’89 októberében létrejött, akkor volt egy MSZP-s politikusokból álló szakértői kormány, amelyik a ’90-es választásokig vitte az ügyeket. Nem lehet azt mondani, hogy nekik semmi szerepük nem volt a rendszerváltásban. Ez a történész hölgy mégis úgy beszélt a rendszerváltásról, hogy ezeknek az embereknek még csak a neve sem jelent meg. Így azok, akik az életkoruk miatt nem élték át a rendszerváltást, illetve nincs történelmi ismeretük, felkészültségük, tudásuk erről az időszakról, úgy gondolhatták, hogy az MSZP nem is létezett abban az időben. Pedig a párt komoly szerepet játszott abban, hogy békés volt az átmenet Magyarországon. 

S, hogy ezek az átképzések ideológiai csapdává válnak-e, átírhatják a történelmet, és igaza lesz Orbánnak abban, hogy 2030-ra itt egy másik Magyarország lesz? Kalauzunk szerint ketté kell választani a dolgot. Az elképzelhető, hogy 2030-ra egy másik Magyarország lesz itt, mert a másik Magyarország egy objektív valóság. Az pedig egy másik dolog, hogy az emberek erről az objektív valóságról, meg arról az útról, ami idáig elvezetett, milyen képet alkotnak. A kormány nem csak az oktatást, de a kultúra minden területét a maga képére akarja gyúrni. Az emberek gondolkodását is igyekszik átformálni, átalakítani teljes egészében. Ebbe a történelemhamisítás, különösen a közelmúlt történelmének a meghamisítása, az objektív tények elhallgatása és ideológiai interpretálása jól érzékelhető törekvés. A médiát is maguk alá gyűrték, és minden azt sugallja, hogy Magyarország micsoda nagyszerű ország, amiben van igazság, mert tényleg egy nagyon szép ország, de nem úgy nagyszerű, ahogy ők gondolják. „Félő, és én is félek attól, hogy az az agymosás, ami történik Magyarországon – és ebben a történelemszemléletnek az átformálása, revidiálása, indoktrinálása benne van – sikeres lesz. Vidéken, ahol vagy objektív, vagy szubjektív okok miatt korlátozott az információhoz való hozzáférés, nagyon erősen működik az agymosoda. Ez félelmetes. 

A történelemtanárok esetében nem vagyok ennyire pesszimista, mert az egyetemeken és a főiskolákon a történészek megtanulják, amit sokan nem: a forráskritikát. Vagyis, hogy minden forrást kritikával kell fogadnunk, és minden forrást más forrásokkal összevetve kell értékelnünk. Így ők kevésbé megvezethetők, és bízom benne, hogy szuverének maradnak” – szögezte le történelemtanár kalauzunk.

Történelmi közbeszerzések  

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány jelentős állami támogatás mellett, nem először képezheti a tanárokat. Ahogy az RTL beszámolt róla,  2021-ben az Átlátszó írta meg, hogy a Prekog Alfa Kft. nyerte el az alapítvány közbeszerzését, így ők szervezhették a pedagógus-továbbképzést a Nemzeti Összetartozás Évéhez kapcsolódóan, Trianon témakörében, akkor nettó 630 milliós büdzsé mellett. Már ekkor bejáratott partnernek tűnt a Prekog Alfa, 2016-ban az „1956: a magyar forradalom a legújabb történeti kutatások tükrében” kérdéskör oktatásának megszervezésére 628 millió forintot kapott. 2019-ben 1 milliárd forintért, majd 787,4 millió forintért szerveztek továbbképzéseket. A cég Gasparek Ferenc és Tarcsa Zoltán tulajdona, utóbbi többször publikált Schmidt Máriával közösen oktatási segédanyagokat.

A Prekog Alfa Kft. tavaly 1 milliárd 12 millió forintos árbevétel mellett 551,7 millió forintos adózott eredményt hozott össze. A tulajdonosok 360 millió forint osztalék kivételéről döntöttek.

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványt az első Orbán-kormány hozta létre 1999-ben. Alapító okirata szerint célja egyebek mellett „egy, a magyar nemzeti szuverenitás szempontját figyelembe vevő, korszerű történelemszemlélet alapjainak kidolgozása”. Az alapítvány 2000 végén vásárolta meg az Andrássy út 60. számú épületet, amely egykor a Nyilaskeresztes Párt, majd később a kommunista politikai rendőrség, az ÁVH székháza volt, és amelyben 2002-ben nyílt meg a Terror Háza Múzeum. Az intézmény koncepcióját a főigazgató, Schmidt Mária dolgozta ki. Ma már az alapítvány egész kutatóhálózatot tart fenn, ide tartozik a XXI. Század Intézet, a XX. Század Intézet, (ezek főigazgatója ugyancsak Schmidt Mária) a Habsburg Történeti Intézet, a Kommunizmuskutató Intézet és a Kertész Imre Intézet is. A KKTKK adta ki például Deák Dániel fideszes influenszer a Fidesz-recept című könyvét, illetve L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójának A Megőrzés kultúrája című munkáját is.

Az alapítvány beszámolója szerint 2022-ben 6,2 milliárd forint állami támogatást kapott, ebből 5,9 milliárd a központi költségvetésből érkezett. Az alapítvány vagyona (eszközök) 18 milliárd forintra rúg, ebből 8 milliárd bankbetétben lévő pénz. A kuratórium elnöke jelenleg Lánczi András, a Corvinus Egyetem volt rektora. A kuratórium tagjai közt van Schmidt Mária, aki egyben az alapítvány főigazgatója is, Martonyi János volt külügyminiszter és Balog Zoltán volt miniszter, református püspök.