Anyák és fiúk
Néhány nappal ezelőtt derült fény arra, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar letartóztatásban lévő volt elnökének, Schadl Györgynek az édesanyja 2021-ben megjelent a kormány által újraosztott felszámolói piacon. A nyugdíj előtt álló Pozsár Edit Rozália váratlanul tűnt fel ebben a szegmensben, korábban semmiféle előzménye nem volt annak, hogy ilyesfajta tevékenységgel kívánna foglalkozni, Mindazonáltal érthető, ha valaki gondol idős napjaira, és mivel nyugdíjba készül, nem csupán az állam által neki juttatott ellátmányból igyekszik megélni. Nem Schadl-anyuka az egyetlen a fideszes holdudvar prominensei között, aki idős kora körül kezd vállalkozásba. Néhány évvel ezelőtt a Fidesz egyik alelnökének, Kósa Lajosnak akkor 82 éves édesanyja vásárolt egy fél sertéstelepet, utóbb pedig a gabonakereskedelembe is betette a lábát. Nemcsak a húszéveseké a világ.
A 24.hu értesülése szerint Schadl György édesanyjának 50 százalékos üzletrésze van a Paladino Felszámoló Kft.-ben. E cég társasági szerződését Garabits Márton ügyvéd ellenjegyezte, aki Schadl céges ügyeiben is eljárt, és akit a végrehajtók volt elnöke Marciként emleget a nyomozati dokumentumokban.
Ugyancsak a 24.hu tudta meg, hogy a „Schadl és – szintén vádlott felesége – érdekeltségében álló Városmajor utcai irodaházban egy olyan felszámoló cég is székel, amely éppen az állami felszámolói pályázat leadási határidejének napján jött létre. Az irodaházba bejegyzett ProTrust Reorganizáció Felszámoló és Befektetési Kft. 50 százalékos tulajdonosa, Hazai Edit.” Ugyanarról a hölgyről van szó, merthogy a földhivatali adatokból látható, hogy Hazai Edit leánykori neve Pozsár Edit Rozália, ami megegyezik Schadl György édesanyjának – a cégadatok közt fellelhető – nevével.
Néhány évvel ezelőtt, 2018-ban, kiderült, hogy Kósa Lajos akkor 83 éves, egy fél sertésteleppel már rendelkező édesanyja gabonatermesztő céget alapított. Az idős asszony tulajdonában lévő Bászna Gabona Kft.-t 2017 végén jegyezték be a nyíregyházi cégbíróságon. A társaság tulajdonosai közt van Kósa Lajosné sertéstenyésztő cége, annak két társtulajdonosa, illetve Kósa Lajos orvos végzettségű testvére.
Ha felocsúdtunk az első felindulásunkból, és jobban belegondolunk, nincs abban semmi rossz, sőt, kifejezetten üdvözlendő, ha az idős emberek nem ülnek ölbe tett kézzel a babérjaikon, várva a nyugdíjat, hanem vállalkozásokba fognak. Tegye a szívére a kezét, aki még sosem hallott olyanról, hogy valakinek idős korára sikerült beteljesítenie a gyerekkori álmait? Honnan tudhatnánk mi, földi halandók, akik nem vagyunk Kósa Lajos, vagy épp Schadl György felmenői, hogy mennyi nélkülözés és lemondás előzte meg, mire odáig jutottak, hogy megvalósíthatták, amire mindig is vágytak?
Ne mondjuk, hogy vannak bizonyos körülmények. Például az, hogy Kósa Lajos anyukája nyugdíjazásáig védőnőként, majd bölcsődevezetőként dolgozott. Tegyük a szívünkre a kezünket: milyen ember az, aki egy nyugalmazott bölcsődevezetőtől sajnál egy fél sertéstelepet, vagy, teszem azt, egy gabonatermesztő céget? Milyen lelke lehet az olyannak, aki azon rugózik, hogy miből futja ezeknek a gyermeküket bizonyára féltő gonddal becsületre nevelő édesanyáknak sertéstelepre, gabonatermesztő vagy éppen – mint most – felszámoló cégre. Olyat még senki sem hallott, hogy valaki spórol, és beosztással él?
Miért egy 83 éves néni sertéstelepén és gabonás cégén, valamint egy nyugdíjba készülő 64 éves édesanya felszámoló cégén vagyunk kiakadva? Még mindig jobb, ha a nemzetnek derék fiúkat nevelő édesanyák alapítanak és vásárolnak cégeket Magyarországon, mintha a Soros, vagy a háborúpárti ellenzék tenné ugyanezt!
