Aprólékos munkát igényel, ha naggyá akarják tenni Európát
A Hírklikknek nyilatkozó külpolitikai szakértő nem tart attól, hogy a magyar kormány az uniós elnökség idején blokkolja az EU Ukrajna-politikáját. Ehhez előzőleg az államok döntése kellene, amit Magyarország megvétózhatna. Gyarmati István úgy tudja, magyar részről jelenleg nincs olyan szándék, hogy megakasszák a csatlakozási folyamatot.
Tegyük újra naggyá Európát! Ez a következő fél évben működő magyar uniós elnökség szlogenje, utalva Donald Trump 2016-os kampányának jelmondatára, miszerint „Tegyük újra naggyá Amerikát!” (Make America Great Again!). Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter szerint a választott jelmondat aktív és cselekvő elnökségre utal, egyúttal azt is szimbolizálja, hogy „együtt erősebbek vagyunk, mint külön."
A jelmondat egyebek közt tiszteletkör Trump előtt, Gyarmati István azonban az üzenetet jó célkitűzésnek tartja, mert Európa számtalan megoldandó probléma előtt áll, a magyar elnökség pedig szeretné, hogy ezekben lényeges haladást érjen el. Az unió előtt álló égető problémák Ukrajna, a Közel-Kelet, a migráció, és ha ebben bármi előrelépés következik, már léptek abba az irányba, hogy Európát naggyá tegyék. A szlogent egyébként nem csak Trump használja, bár általa híresült el – tette hozzá a szakértő.
A mostani periódusban a legfontosabb feladat az EU új tisztségviselőinek ki- és megválasztása. Erről folyik most az egyeztetés, a cél, hogy ezt a folyamatot a szervezet minél hamarabb maga mögött tudja, beleértve informálisan a NATO-főtitkár megválasztását is. Ez az egész egy csomag, fontos, hogy a júliusi washingtoni NATO-csúcsig összeálljon.
Utána következik a nagyon aprólékos munkát igénylő, hosszadalmas folyamat, a bizottságok összeállításától a parlament és a biztosok megválasztásán keresztül a frakciók összeállításáig. Ez igénybe fogja venni a soros elnökség munkáját, és „ha a világ normális lenne, az lenne a fő feladata, hogy ezt felgyorsítsa, és mielőbb a problémákra koncentrálhasson” – fogalmazott a volt diplomata.
Az EU-ban több szintre osztották a hatásköröket, a közösségeik esetében közösségi döntésekre van szükség. Fontos témák a pénzügy, belügy, igazságügy, itt az uniós elnökség diplomatikusan irányíthat. Az elnök finoman befolyásolhatja a döntéshozatalt, de természetesen nem ő hozza a döntést. Az látható, hogy az elmúlt hónapokban a döntéshozatal az együttműködés felé mozdult el, ami az elnökség előtt helyes lépésnek látszik. Az ügyek nagy részét egyébként minden soros elnökség örökli az előzőtől, és görgeti tovább, ez így működik.
Gyarmati szerint az elnökségnek két veszélye van. Az egyik, hogy beleolvad a többségbe, mert az a dolga, hogy konszenzust keressen és akkor nem tudja a saját érdekeit érvényesíteni, a másik, hogy az elnökség idején próbálja meg láthatóan, erőteljesen érvényesíteni a saját nemzeti érdekét. Ennek feloldására a volt diplomata saját korábbi munkájából hoz példát: „Két magyar csapatot kell létrehozni az adott szervezetben. Az egyik az elnökségi csapat, a másik pedig egymásnak nem alárendelve a magyar nemzeti érdeket képviseli, úgy, hogy egymásnak akár ellent is mondhatnak.” Ezen a példán keresztül látható, hogy a probléma létezik és valamilyen módon menedzselni kell.
Fontos megemlíteni, hogy az uniós tisztséget vállaló politikusok „elvesztik” nemzetiségüket. A volt diplomata Kaja Kallas észt miniszterelnökre utalt, aki többször igen vehemensen lépett fel az orosz politika ellen. Új posztján, külügyi és biztonságpolitikai főképviselőként (gyakorlatilag az unió külügyminisztere) nem lesz könnyű dolga, számítania kell összecsapásokra. Amint láttuk, a magyar kormányzattal és Szijjártó Péterrel is vannak konfliktusok, de Gyarmati úgy véli, a Stoltenberg féle NATO-kompromisszumnak működnie kellene az unión belül is. A „megszavazzuk, de nem veszünk részt” módszert sok kérdésben alkalmazni lehetne.
Gyarmati István szerint az unió rossz irányba megy, ha mindenütt többségi döntést erőltet, mert annak az a veszélye, hogy akit leszavaznak, az szabotálja a végrehajtását, jobb lenne, ha az lenne az elv, hogy „döntsünk közösen és hajtsuk végre együtt”. Úgy látja, ebben van némi elmozdulás és a tagállamok körében hajlandóság, amit nyilvánvalóan a rendkívüli külső körülmények, a világpolitikai helyzet is befolyásolnak.
A nemzetközi visszhangok ellenére, a külpolitikai szakértő nem tart attól, hogy a magyar kormány az uniós elnökség idején blokkolja az EU Ukrajna-politikáját. Ehhez előzőleg az államok döntése kellene, amit Magyarország megvétózhatna. Gyarmati István úgy tudja, jelenleg magyar részről nincs olyan szándék, hogy megakasszák a csatlakozási folyamatot. Ha a külpolitika egy országban nyilvánvalóan és direkt módon belpolitika, abból mindig probléma van – fogalmazott a volt diplomata.
