Át kellett írni az orosz forgatókönyvet (a háború ötödik napja)

Cikkünk folyamatosan frissül!

Orosz tárgyalódelegáció: vannak pontok, amelyekben haladást lehet elérni

Az orosz és az ukrán tárgyalódelegáció talált olyan pontokat, amelyekben haladás érhető el - jelentette ki Leonyid Szluckij, az orosz küldöttség tagja, az orosz alsóház külügyi bizottságának tagja a Fehéroroszországban folytatott hétfői kétoldalú tárgyalások után.

A TASZSZ hírügynökség jelentése szerint Szluckij közölte, hogy az ukrán fél hajlandó volt az aktuális kérdések részletes megvitatására és az orosz fél meghallgatására.

Közölte, hogy hamarosan újabb kétoldalú tárgyalás várható.

Erre sem számíthatott Putyin: Svájc is szankcionál

Svájc lemond a „svájci semlegességről”, és ugyanazokat a szankciókat vezeti be Oroszországgal szemben, mint az Európai Unió –  ezt Ignazio Cassis svájci szövetségi elnök jelentette be egy sajtótájékoztatón. Ennek megfelelően Svájc befagyasztja a „jegyzékbe vett személyek” vagyonát, és hatályba lépteti a beutazási tilalmat is az EU által megjelölt oroszok ellen. Emellett lezárja a légterét minden Oroszországból érkező járat előtt, beleértve a magánrepülőket is, kivéve a humanitárius repüléseket, a keresőrepüléseket és a vészhelyzeteket.

A beutazási tilalom „az orosz vagy ukrán nemzetiségű oligarchákat érinti, akik különösen közel állnak Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz” - közölte a külügyminiszter. Öt olyan személyről van szó, akik erős gazdasági kapcsolatban állnak Svájccal.

Ez példátlan eset, ugyanis Svájc ezidáig mindig semleges maradt ilyen ügyekben.

Rendkívüli ülés tart az ENSZ Közgyűlése

Rendkívüli ülést tart az Egyesült Nemzetek Közgyűlése – több évtizede nem példa arra, hogy a világ 193 országának képviselőjét magában foglaló testületet soron kívül összehívják. Erre abban az esetben van szükség, amikor a Biztonsági Tanácsban nem sikerült előrelépni a béke és biztonság megteremtésében, megőrzésében. A közgyűlés összehívásáról azt követően szavaztak, hogy a Biztonsági Tanácsban Oroszország megvétózta azt a határozatot, amely elítéli az Ukrajna elleni agressziót.

Szintén a világszervezettel kapcsolatos a hír, hogy orosz külügyminiszter lemondta genfi látogatását. Szergej Lavrov az Emberi Jogi Tanács ülésén vett volna részt. Döntését az orosz repülőgépekre kivetett berepülési tilalommal indokolta. 

12. 30. Ukrajna kéri felvételét az Európai Unióba

„Felhívással fordulunk az Európai Unióhoz, hogy sürgősen fogadja be Ukrajnát egy új eljárással” - mondta Zelenszkij. Videóüzenetbem az ukrán elnök elmondta, hogy vasárnap beszélt Portugália, Litvánia, Franciaország és Lengyelország elnökével, valamint Belgium, Spanyolország és az Egyesült Királyság miniszterelnökével. 

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke vasárnap az Euronewsnak nyilatkozva leszögezte, hogy Ukrajna az Európai Unióhoz tartozik, és a blokk szeretné, ha az ország idejében csatlakozna, 

Zelenszkij hangoztatta, hogy „biztos vagyok benne, hogy megérdemeljük. Biztos vagyok benne, hogy ez lehetséges”.

A BBC emlékeztet arra, hogy az Európai Unión belül sincs egyetértés a szervezet további bővítését illetően. 

12.15. Megkezdődtek a tűzszüneti tárgyalások

A BBC jelentése szerint megkezdődtek a tárgyalások a Belorusz határnál az orosz és az ukrán küldöttségek között. Ukrajna azt követeli az oroszoktól, hogy azonnal hagyják abba a támadást és vonuljanak ki az országból. 

Volodimir Zelenszkij elnök vasárnapi azt mondta, hogy nem vár áttörést ezektől a tárgyalásoktól, de szerinte meg kell próbálni élni ezzel a lehetőséggel, még ha kicsi is, hogy senki ne hibáztassa Ukrajnát, amiért nem próbálta megállítani a háborút.

küldöttség tagja  – hivatalos ukrán közlés szerint Olekszij Reznyikov védelmi miniszter, az Mihajlo Podoliak ukrán elnöki hivatal vezetőjének a tanácsadója és Mikola Tocsickij ukrán külügyminiszter-helyettes.

Az oroszok korábban ahhoz a feltételhez kötötték a tűzszüneti tárgyalásokat, hogy az ukrán hadsereg leteszi a fegyvert és a kormány kinyilvánítja az ország semlegességét, azaz azt, hogy soha nem kéri a felvételét a NATO-ba.

Az oroszok először Minszkben akartak tárgyalóasztalhoz ülni, de Ukrajna ebbe nem egyezett bele, már csak azért sem, mert Belorusz területét is használják az orosz haderők a támadáshoz. A kompromisszum az lett, hogy közvetlenül a határnál találkozzanak.

11.30. A szankciók első komoly látható hatása

Tudósítások szerint megrohanták az oroszok a pénzkiadó automatákat, van, aki már nem jutott a pénzéhez. 

Közben a lépett az orosz jegybank: több, mint a kétszeresére, 9,5 százalékról 20 százalékra emelte az alapkamatot, a drasztikusan megváltozott a nemzetközi környezetre hivatkozva. 

Emellett a központi bank késleltetett nyitást rendelt el a tőzsdén, csak a devizapiacon, a devizapiacon és a visszavásárlási megállapodáson vagy a „repo” piacon engedélyezi a kereskedést, továbbá  „ideiglenes tilalmat” vezettek be a külföldi jogi személyek és magánszemélyek eladási megbízásaira.

A jegybank bejelentései nyomán a rubel majdnem 30 százalékot zuhant. 

A Portfolió arról írt, hogy az Európai Központi Bank figyelmeztetést adott ki: a Sberbank Russia 100 százalékos tulajdonában lévő leányvállalat, a Sberbank Europe AG, valamint a horvát és szlovén egységei „csődbe mennek, vagy valószínűleg csődbe mennek”. Nincsenek olyan intézkedések, amelyek reális eséllyel javítanák a bankcsoport és annak (bankunión belüli) leányvállalatainak helyzetét. 

Ugyanakkor a portál hangsúlyozza: a magyar Sberbankot nem érinti a fizetésképtelenségi probléma, annak anyabankjáról, a Sberbank eEurope-ról és két leánybankjáról, a szlovénról és a horvátról van szó.

Annyi viszont bizonyos, hogy idehaza a pénzintézet saját kérésére két napos bankszünetet rendeltek el.  

Ukrajna azonnali tűzszünetet követel Oroszországtól a Belorusz határ mentén kezdődő tárgyalásokon – jelentette a CNN. Korábban Volodimir Zelenszkij azt üzente, hogy nem hisz a tárgyalás sikerében, de elküldi az embereit, nehogy ráfoghassák utóbb, hogy nem tett meg mindent a békéért. 

Előzmény

Napi 15-16 milliárd dollár, halott katonák ezrei

„A háború egyik fordulópontja volt tegnap” – összegezte az elmúlt 24 óra történéseit Tarjányi Péter, akitől – mint a háború kitörése óta rendre – azt kértük, hogy helyezze kontextusba a történéseket.

„Putyin most döbbent rá, hogy nem az a forgatókönyv valósul meg, amit végiggondolt” – kezdte mondandóját a biztonságpolitikai szakértő, aki szerint a Nyugat olyan lépéssorozatokat tett, amikkel Moszkva nem számolt. Nemcsak a gazdasági szankciókra gondolt („pedig ezek már tényleg nagyon fájnak Oroszországnak”), hanem arra is, hogy az elhúzódó harcok különösen érzékenyen érintik az orosz gazdaságot. Az ukrán fegyveres ellenállás öt napja tart, az orosz sereg az első naphoz képest döbbenetesen lelassult, szinte helyben áll a front, és a háborús harcok ide-oda hullámoznak. Erre egy példát is hozott: tegnap reggel bejelentették Harkov elestét, ám később már arról érkeztek hírek, hogy az ukránok visszafoglalták Ukrajna második legnagyobb városát. Akárhogyan is, Putyin négy napos háborús ígérete nem valósult meg. Az oroszok arra számítottak, hogy 72-96 órán belül beveszik Ukrajnát, annak stratégiai pontjain keresztül biztosítják, az ország nagyobb városain, illetve a Dombaszi, Luhanszki térséget, és megdöntik az ukrán kormányt.

Ehhez képest nem ez történt, ami pedig bődületes pénzkiadást jelent – mutatott rá Tarjányi. Svéd és brit magán hírszerző, elemző, értékelő ügynökség becslései szerint napi szinten 15-16 milliárd dollár veszteséget jelent az orosz haderő ukrajnai jelenléte. Könnyen ki lehet számolni, hogy a felhalmozott 600 milliárd dolláros devizatartalék és a 150 milliárd dollár értékű aranykészlet egy-másfél hónap alatt elolvad. Az a tartalék, amit Putyin egy-másfél évre szánt, hogy kihúzzák az embargót, a szankciókat.

Emellett hihetetlen emberi veszteségek is vannak: a szakértő szerint nem túlzók azok az ukrán jelentések, amelyek 4-5 ezer halottról beszélnek. Számos olyan videót lehet látni, amelyeken tucatszám megsemmisített páncélosok láthatók, s egy-egy ilyen harckocsiban öt-hét ember hal meg. Napról-napra egyre több halottja lesz a támadásnak, ami demoralizálja az orosz haderőt.

„És ebben a gazdasági, anyagi csatában, Oroszország vesztésre áll” – összegezte Tarjányi.

Megvalósult az orosz hadvezetés rémálma

A következő elem, amit Tarjányi Péter kiemelt, az, amit az orosz hadvezetés rémálmának nevezett: már nem csak a NATO-országok egy része jelentette be, hogy fegyvereket küld Ukrajnának, s nem csak az látszik, hogy ez szervezetté vált, de emellett – „és ez nagyon érdekes fejlemény” – az Európai Unió is úgy döntött, hogy fegyverrel támogatja Ukrajnát. Nem árt hangsúlyozni, hogy az EU nem a NATO – mondta Tarjányi, emlékeztetve arra, hogy Putyin megfenyegette a NATO-országokat, de az EU más tészta, az gazdasági, és nem katonai közösség. És az unió most beszáll és nem csak alkatrészekkel, hanem vadászgépek vásárlásával is. Ezzel az orosz haderő nem számolt.

Ez azonban azzal jár, hogy a fegyveres konfliktus tovább terelődik nyugat felé. Ezeket az eszközöket el kell juttatni Ukrajnába, vízi és légi úton ez elképzelhetetlen, csak szárazföldön lehetséges. Azt már be is jelentették, hogy Lengyelország lesz az elosztó, logisztikai központ, ami azt jelenti, hogy a NATO, illetve a logisztikáért felelős Lengyelország már tudják, hogy milyen szárazföldi úton akarják eljuttatni ezeket az eszközöket az ukránokhoz. Így természetesen Moszkva is tudja. Az oroszoknak persze elemi érdekük megakadályozni, hogy az ukránok megkapják ezeket a fegyvereket – éppen ezért fokozott légicsapások, bombázások várhatók a térségben. És ne feledjük, ebben a térségben menekülő civilek tartanak Lengyelország felé, ami előrevetíti, hogy nagyon sok civil áldozat lesz, hiszen a bombák félremehetnek – emlékeztetett Tarjányi.

A törökök lépése is keményen érinti az oroszokat

Kiemelkedő fejlemény az is, hogy Törökország lezárja a boszporuszi szorost, s ezzel elvágja a Földközi tengernél lévő orosz hadihajókat a Fekete tengeren lévő erőktől. Ez pedig komoly feszültséggócot jelent.

Ez tehát az oka annak, amiért Putyin bevetette az atom-fenyegetést – szögezte le Tarjányi. Mindezek miatt az oroszok kifuthatnak az időből, miközben az ukránok a hadtudományban lefektetett kétfajta lehetőség közül a „legyőzhetetlenség a védekezésben” megoldást választották, a „győzelem a támadásban” helyett.

Az oroszok nem vetik be az atomot, de lesz más

Kérdésünkre, hogy van-e reális veszélye annak, hogy az oroszok valóban bevetik az atombombát, Tarjányi határozott nemmel válaszolt. Mint mondta, akkor Oroszország is elpusztulna („meg persze az egész világ”). Putyin ezzel azt jelezte, hogy a legvégső eszközig, az atomig, minden rendelkezésére álló fegyvert bevet – mondta Tarjányi, aki el is magyarázta, miért ez a moszkvai bejelentés üzenete.

A kétmilliós orosz hadseregnek csupán tíz százalékát vezényelték Ukrajnához, s az orosz haderőnek még kisebb aránya, hat-nyolc százaléka harcol ténylegesen. Ez a fenyegetés az atommal azt jelenti, hogy Putyin jelezte: a haderő maradék 90 százalékával még nem kezdett semmit. Nemcsak az oroszoknak van a legtöbb atomfegyverük a világon, a haderejük is a második legnagyobb, s vannak még az atomon kívül olyan, hagyományosnak számító pusztító eszközei – mint például a napalmbomba vagy a vákuumomba –, amivel adott esetben meg tudja semmisíteni Ukrajnát – magyarázta Tarjányi. Egy kommunikációs üzenetben nem lehet az összes rendelkezésre álló eszközt és fegyverrendszert felsorolni, az atommal viszont azt üzente Putyin, hogy a legdurvábbat a legmagasabb készültségbe helyezték, s a többit már most bevetheti. Tarjányi szerint reális veszély, hogy az orosz haderő beveti akár a napalmot vagy a vákuumbombát, „a rakéták robbanófejeit ki lehet cserélni”. Ettől izzad az összes nemzetbiztonsági stratéga, s a helyzet egyre durvább lesz – jósolta a biztonságpolitikai szakértő.

Megbillent a világunk

Miközben Kína nevető harmadikként figyel, Törökország – önös érdekből – beállt a NATO és az EU mögé, érzi ugyanis, ha Ukrajna győz, akkor lehet keresnivalója a Kaukázusban, Örményország rovására tud terjeszkedni. El fog indulni a területi hatalmi, gazdasági újraelosztás, kezd megbillenni a helyzet – állította Tarjányi.

Az, hogy Belorusz tudatta, hogy a tegnapi népszavazás után kész atomfegyverek befogadására Oroszországtól, illetve azok a hírek, miszerint katonailag is beléphet a háborúba, Tarjányi szerint szintén azt mutatja, hogy Oroszországnak szüksége van a haderő támogatására. Egyébként Belorusz már eddig is bekapcsolódott a háborúba.

Ugyanakkor az ott lévő 200 ezer orosz katona és a belorusz erők együtt sem elegendők ahhoz, hogy Kelet-Európára is kiterjesszék a műveleteket, s nincsenek is ilyen katonai mozgásokra hírszerzési információk – szögezte le határozottan, „ez nagyon rossz brüsszeli kommunikáció”. Az más kérdés, hogy igaz lesz-e 10-15 év múlva, akkor nem kizárt, hogy számolni kell majd ilyennel, de most még nem – mondta. 

Katasztrofális hazai kommunikáció

Katasztrofális a hazai kommunikáció – említette meg Tarjányi, utalva például arra, a Magyar Honvédség hivatalos Facebook-oldalán megjelent „posztra”, miszerint „Bármit is tudsz a magyar csapatokról, ne beszélj!...Hol...Ki...Mikor...Mi”.  Arról kellene a hadseregnek beszélnie, hogyan szervezi a menekültek fogadását, elosztását, stb. Ehelyett a helyi önkormányzatok és a civilek, az állampolgárok segítenek. Az ellenzékre is jutott bírálata a szakértőnek, például a fegyverjuttatás kérdése kapcsán küldött, egymással ellentétes üzenetek miatt. Szerinte ezúttal abban Orbánnak igaza van, hogy stratégiailag kell gondolkodni.

Sorra heckelnek orosz kormánypárti portálokat

„Kedves polgárok! Sürgetjük, hogy vessetek véget ennek az őrületnek, ne küldjétek fiaitokat és férjeiteket a biztos halálba. Putyin hazugságra kényszerít és veszélybe sodor minket” – ez jelent meg több orosz kormánypárti médiaportálon, jelentette a CNN. Az üzenetet az Anonymous, a hackercsapat és egy csoport írja alá. Mint olvasható: „Ezt az üzenetet töröljük, és néhányunkat kirúgnak, vagy akár börtönbe is zárnak. De ezt nem bírjuk tovább”.

A hírtelevízió tudósítója maga is látta ezt az oroszul megjelenő üzenetet a Forbes Russia, a Fontanka és a Takijé Gyélá weboldalain.

A TASSz állami hírügynökség, a Kommerszant és az Izvesztyija webhelyét is feltörték, és a tudósítás idején nem működtek. A Reuters arról számolt be, hogy a TASSz weboldala is ugyanezt a háborúellenes üzenetet jelenítette meg. A közösségi média felhasználó pedig arról számoltak be, hogy ugyanazt az üzenetet látták a Kommerszant és az Izvesztyia weboldalakon. Menetközben az üzeneteket eltávolították.