Az autópálya-koncessziós szerződést valószínűleg a brüsszeli vizsgálat miatt módosították
A kormány nem a spórolás miatt módosíthatta az autópálya-koncessziós szerződést, hanem azért, mert attól tarthat, hogy az Európai Bizottság tiltott állami támogatásként fogja kezelni a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségeibe tartozó konzorciumnak történő kifizetéseket.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda május 8-án adott ki egy közleményt, amely szerint a kormány felülvizsgálta a gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetésére és fejlesztésére 2022-ben megkötött koncessziós szerződést, és az állami kiadások csökkentése érdekében a koncessziós szerződés módosítása mellett döntött. Hogy min spórol a magyar állam, nem derült ki, erre egy napot várni kellett – írja a Szabad Európa.
Másnap, május 9-én a Mészáros Lőrinc és Szíjj László kormányközeli üzletemberhez köthető Magyar Koncessziós Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. kommunikációs vezetője, Szimicsku László azt mondta az RTL-nek, hogy a szerződésmódosítás az M1-es autópálya kétszer három sávossá történő bővítését érinti, ezt idén nem kezdik el, két évig csúsztatják. Az új szerződés alapján 2025 szeptemberéig kell elkezdeniük. Szimicsku szerint itt az állam egyebek között az építéshez kapcsolódó kisajátítások költségein spórolhat. Azt nem tudni, hogy a kisajátítások mekkora összeget tesznek ki, de feltételezhető, hogy a költségvetés egészéhez képest jelentéktelen összegről van szó.
Valójában miért volt erre szükség?
Valószínűleg köze lehet az Európai Bizottság vizsgálatához. Az Európai Bizottság belső piaci főigazgatósága vizsgálja, hogy a kormány milyen körülmények között adta 35 évre koncesszióba kormányközeli üzletembereknek a hazai gyorsforgalmi úthálózat nagy részét.
Ki viseli a kockázatot?
A Transparency International Magyarország korrupcióellenes civil szervezet szerint az autópályák üzemeltetése esetében egyáltalán nem is lehet az uniós jog szerinti koncesszióról beszélni, ezért az egész konstrukcióval szemben kifogást kellene emelnie Brüsszelnek.
A koncesszió lényege, hogy a koncesszor viseli az üzemeltetés kockázatát, tehát a sztrádáknál ő szedi be az útdíjakat, cserébe azonban ő is fedezi a költségeket.
Magyarországon azonban nem így történt, továbbra is az állam szedi be az útdíjakat, és nála landolnak az e-matricák bevételei is, miközben fix díjat fizet annak a cégcsoportnak, amely 35 évre elnyerte a hazai gyorsforgalmi utak üzemeltetésének, építésének és fenntartásának jogát.
Vagyis ha kevesebben váltanak autópálya-matricát, mert például a koronavírus-járvány megfékezése érdekében kijárási tilalmat vezetnek be a hatóságok, az autópálya-koncesszor ugyanúgy megkapja a pénzét az államtól.
Ez a fix díj lehet tiltott állami támogatás is, ha nincs mellette közfeladat vagy közszolgáltatás ellátása.
