Az Európai Bíróság elutasította a lengyel és a magyar kormány jogállamisági mechanizmus elleni kifogását

Történetében először, az Európai Bíróság az interneten élőben közvetítette a magyar és lengyel kormányok által, a jogállamisági mechanizmus ellen benyújtott keresetről hozott ítéletét.

A döntés nem volt meglepő, mert a főtanácsnok ezt javasolta, és a Bíróság az esetek 80 százalékában követni szokta az ilyen indítványokat. Különösen akkor, ha azokat olyan alaposan és részletesen megindokolják, mint Campos Sáchez-Bordona véleményét. Az ügy jelentőségét mutatja, hogy a döntést teljes, 27 tagú bíróság hozta. A legtöbb ügyet ugyanis legfeljebb a három- vagy öttagú tanácsok (chambers, kamarák) tárgyalják, míg a komolyabb esetekben is legfeljebb csak 15 tagú nagykamara hoz ítéletet.

Mind az elfogadás módjára és jogalapjára, mind a más mechanizmusokkal való átfedésre vonatkozóan, kifogással élt a lengyel és magyar kormány, de hiába. A két kormány arra az esetre is készült, ha a teljes mechanizmust nem érvénytelenítenék. „B-tervként” megpróbálták elérni, hogy a jogszabály egyes cikkeit minősítsék érvénytelennek. A főtanácsnok és a bíróság azonban ezt sem fogadta el. Campos Sáchez-Bordona rámutatott, hogy ezen előírások a rendszer lényegi részét képezik és ezért megsemmisítésük ugyanúgy indokolatlan, mint az egész jogszabályé.

A szerdai ítélet után már csak a Bizottságnak kell lépnie, hogy a szankciók mihamarabb életbe lépjenek. Miután az új helyreállítási és ellenálló képességi csomag magyar felhasználási tervét még nem hagyták jóvá, az ítélettel a támogatás visszatartása csak még indokoltabbá vált. Ezzel együtt az sem kizárt, hogy a mostani ítélet nyomán, a 2021-27-es rendes uniós költségvetési ciklus folyósításai is leállhatnak, ráadásul még a magyarországi választások előtt.

Megfigyelők szerint az ítélettel az Európai Unió erős fegyvert kapott a korrupciót pártoló kormányok elleni küzdelemhez.

Szabó S. László