Az igazi kérdés, hogy mi legyen a sorozatosan jogsértő Kövér László házelnökkel?
A parlament igazságügyi bizottsága, miközben áttekinti és kidolgozza a Lex Hadházy törvényjavaslatot, azzal is foglalkozhatna, hogy mi történjék abban az esetben, amikor a képviselő szeretne esküt tenni, de a házelnök ezt nem teszi lehetővé. Amit ugyanis Kövér László tesz, az teljesen jogsértő. Erre viszont ugyanúgy nincs szabály, sem a házszabályban, sem az országgyűlési törvényben, mint ahogy arra sem, hogy mi történik akkor, amikor egy képviselő önhibájából nem tesz esküt – mondta a Hírklikknek Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász, akivel az eskütétel körüli viták tervbe vett szigorú szabályozásáról is beszélgettünk.
Az eskü körülményeinek szabályozása hova tartozik?
Valószínű, hogy nem a házszabályba, hanem az országgyűlési törvénybe akarják tenni. Viszont a tervezetben igen szokatlan az a szankció, amely szerint a mandátumát is elveszíti az, aki önhibájából nem teszi le az esküt. Nem árt ezt a területet rendezni, mert száz év múlva lehet, hogy lesz majd megint egy ilyen eset, de ez túl erős szankció lenne, ahelyett, hogy megegyezésre törekednének. Bár ez ugye a Hadházy ügyet nem érinti.
Nem?
Nem érintheti, mert ez már egy folyamatban lévő ügy, viszont jogszabályt a jövőre nézve hozunk. Hadházyra pedig az vonatkozik, ami most van hatályban, vagyis semmi.
Az, hogy el akarják venni eskütétel hiánya miatt valakinek a mandátumát, valójában kinek szól?
A mandátumvesztés a képviselőknek és a választóknak is szól. Ha valaki nagyon bojkottálni akar és semmi szín alatt nem akarja a munkáját végezni, vagy megbolondul, akkor erre lehet ez a végső szankció, de a Hadházyra nem, hiszen ő dolgozni akar, és szeretne esküt tenni, csak nem hagyják neki. Az alakuló ülésen még valóban nem akart, amit politikailag meg lehet ítélni – én például negatívan állok hozzá –, de most már akar, tehát lehetővé kell neki tenni.
Egy sokak által törvényesen megválasztott képviselőtől elveheti a mandátumát egy működést szabályozó törvény? A választási törvény és az országgyűlési törvény nem ütközik ilyenkor?
Itt valóban ütközik a két érdek. A választók akaratából van a parlamentben valaki, akinek viszont kötelessége a szabályok szerint eljárni, mert a választói azért küldték oda. Hadházy is vállalta, hogy dolgozni fog országgyűlési képviselőként. Ezért kell nagyon cizelláltan szabályozni ezt, mert elsősorban a választók akarata kell, hogy érvényesüljön, ők meg azt akarták, hogy a Hadházy bent üljön és dolgozzék az ő képviseletükben.
Volt már arra példa, hogy valaki nem akarta ellátni a feladatát a parlamentben, noha megválasztották?
Tudunk ilyenről, csak nem nálunk. A brit parlamentben több cikluson át is előfordult, hogy két képviselőt, a Sinn Fein nevű ír párt vezetőit, megválasztották az emberek. A katolikus, republikánus, nacionalista, ír Gerry Adams és Martin McGuiness tehát törvényesen megválasztott képviselői voltak a brit parlamentnek, de nem voltak hajlandók esküt tenni. Ezt mindenki tudta, a választóik és a közvélemény is, hiszen még Londonba sem tették be a lábukat, nemhogy a parlamentbe. Viszont ettől még nem vonták meg tőlük a mandátumukat, mert őket akarták a választóik. Azért azt megjegyezném, hogy a brit képviselői eskü különbözik minden más ismerttől. Ugyanis ott nem az alkotmányra esküsznek és még csak nem is jogszabályok betartására és betartatására, vagy hogy a népük boldogulásáért tesznek, hanem kizárólag a királynőre, illetve most már a királyra. Az egy hűségeskü, ami egyetlen mondatból áll, amelyben arra esküsznek, hogy hűek az uralkodóhoz és az összes utódjához, akik a jog szerint majd követik őt. Ezt az említettek nem akarták.
Akkor ezt tudták a választóik. Hadházynál is várható volt, hogy nem teszi le az esküt?
Hadházy Ákos választói ezt nem tudták, mint ahogyan azt sem, hogy nem fogja tudni gyakorolni a képviselői jogait. De azt tudták, hogy előbb-utóbb fogja, mert akarja. Viszont nem engedik neki. Nincs is olyan nemzetközi példa sem, amikor valakit nem engednek esküt tenni, miközben ő azt akarja. Szóval az igazi kérdés az, hogy mi van akkor, ha a megválasztott képviselőt nem engedi a házelnök esküt tenni. Ezt kéne rendeznie a bizottságnak.
Ön hogyan döntene?
Sok esetben, az alsóbb szinteken, ha valaki nem azt csinálja, ami a feladata, akkor azt az illetőt leváltják és vannak hozzá rendelve szankciók. Az alkotmányjoggal viszont az a baj, hogy a legfőbb szinteken nincs szabályozás, és nincsenek szankciók. Itt a házelnök minimum mulasztást követ el, ugyanis ez egy jogsértés, mert neki biztosítania kell az eskütételt, és nehogy már rajta múljon, hogy a képviselő esküt tehet vagy sem! Az igazságügyi bizottság nevében egy ilyen pótlólagos szabályt alkotnék, hogy mi történjék akkor, ha történetesen a házelnök politikai feladatából adódóan sért jogot. Szankcionálnám. Az jó és helyes, ha a képviselői eskü szabályozásával foglalkozik a bizottság, de figyelmébe ajánljuk a másik részét is a kérdésnek, ami viszont a házelnökre vonatkozik.
Ön szerint mekkora az értéke a kormány és a kormánypárti képviselők esküjének?
2010-ben, amikor a parlamentet megválasztotta a nép, annak akkor még 386 képviselőjét – kétharmados Fidesz-KDNP-t és az akkori szélsőjobbos Jobbikot –, az alakuló ülésen még a köztársaság hatályos Alkotmányára esküdtek. Aztán abban a ciklusban írtak az Alkotmány helyett egy Alaptörvényt, majd arra is felesküdtek. Ez nyilvánvalóan akceptálhatatlan, elfogadhatatlan, hiszen ilyet nem csinálunk, nem csinálhatnánk. Csak a következő parlament esküdhetne rá, akkor léphetett volna hatályba. Most azok iskoláztatják, leckéztetik a jogállamiságot, akik esküt tettek az Alkotmányra majd felrúgták, megszegték az esküjüket. Ez csak a diktatúrákra jellemző.
