Az ok nem világos: arányaiban a legtöbb halott, s a legtöbb oltott is nálunk van az EU-ban
Az elkövetkező évek feladata lesz a Magyarországon végigsöpört/végigsöprő koronavírus-járvány tanulságainak levonása, tudományos igényű feldolgozása. Kikerülhetetlenül meg kell majd találni, meg kell nevezni és közzé is kell tenni, hogy miért követelte a pandémia nálunk a világviszonylatban is az egyik legrosszabb arányú halálozási mutatót, ami – elvben – teljesen megmagyarázhatatlan a lakosság ilyen átoltottsága mellett. Ha csak az Európai Uniót nézzük: lakosságarányosan nálunk kapták meg eddig a legtöbben mind az első, mind a második oltást – ugyanakkor arányaiban a legtöbb ember is itt hunyt el. A pontos okok még nem ismertek, ami azonban biztos, elkerülhetetlen lesz a szembenézés magunkkal, de a járvány elleni védekezést irányító kormány számonkérése és felelősségre vonása sem maradhat el.
Magyarországon e sorok írásáig 28 403 a koronavírus-járvány halálos áldozatainak a (hivatalosan elismert) száma. Az abszolút számokat tekintve, nem vagyunk a világ élbolyában (a John Hopkins Egyetem összesítése szerint az USA-ban 580 ezren, Brazíliában 417 ezren, Indiában pedig 234 ezren hunytak el eddig) – de hiszen hogyan is lennénk az élbolyban a magunk már nem egészen 10 milliós lakosával (akik közül több százezren eleve külföldön élnek)? Ám ha már lakosságarányosan vizsgáljuk az adatokat, láthatóvá válik, hogy mekkora a baj, ugyanis világelsők vagyunk: május 7-i adat szerint 2909/millió fő az elhunyt áldozatok száma nálunk.
A fentiekből az is következik, hogy a járvány kapcsán is csak szidott Európai Unió összes többi tagállamánál is súlyosabb helyzet alakult ki nálunk. Arányaiban 17,5-szer többen hunytak el Magyarországon, mint a legkedvezőbb helyzetben lévő Finnországban, és 2,5-szer többen, mint az Orbán által hónapokig követendő példaként emlegetett Ausztriában. (Igaz, volt idő, amikor még Orbán is azt mondta, hogy „amire azonban elsősorban figyelnünk kell... elsősorban a halálozások száma”).
Feltűnő ugyanakkor, hogy van egy ország – Málta –, ahol hozzánk képest viszonylag kevesen hunytak el lakosságarányosan (942/millió lakos, azaz harmadannyian, mint nálunk), miközben közel annyi embert oltottak be, mint Magyarországon (erről lásd később a grafikonokat). Ami azt (is) mutatja, hogy lehetett volna úgy is (méghozzá kínai és orosz vakcina nélkül is!)
Forrás: Our World in Data
Mindeközben azonban kiválóan állunk – ha nem is vezetjük a világrangsort – a lakosokra vetített oltások számát illetően. Nálunk a legalább egy adagot megkapottak aránya 42,44 százalék, minket csak a toronymagasan vezető Izrael (62,52 százalék), az Egyesült Királyság (51,26 százalék), Bahrein, az Egyesült Államok és Chile előz meg. A második adaggal is beoltott emberek arányát tekintve azonban már hátrébb vagyunk a rangsorban, de még e téren sincs sok panaszra ok.
Az, hogy ilyen kiugróan magas a halálozási arány ilyen átoltottság mellett, nos, önmagában már az is óriási ellentmondás, de nem csak nálunk van ilyenre példa. Találtunk még egy országot, ahol – szintén nagyon furcsa módon – mind a beoltottak, mind az elhunytak aránya az egyik legmagasabb a világon. Ez pedig Chile (az ottani helyzettel ebben a cikkünkben foglalkoztunk).
A magyar kormányzati kommunikációban persze nem szerepel Chile párhuzamosnak is mondható járványkifutása és -kezelése, miként nem igazán hallani arról sem a köztévében, közrádióban és általában is az Orbán-hű médiában, hogy milyen borzasztóak a magyar halálozási adatok, önmagukban és összehasonlításban egyaránt.
Annál többet szajkózzák a kétségtelenül impozáns átoltottságot, azt is főként abban a kontextusban, hogy nálunk Orbánnak és Szijjártónak (no meg a szabadságharcuknak) köszönhetően ilyen jók az oltási adatok. Merthogy nem vártak az EU által lekötött nyugati vakcinára, hanem milliószámra beszereztek az EU által jóvá nem hagyott orosz (Szputnyik V) és kínai (Sinopharm) oltóanyagot. (Csak csendben jegyezzük meg: Chilében a beoltottak 90 százaléka kínai vakcinát kapott, miként a most lezárt Seychelle-Szigeteken is főként azt használták.)
Való igaz ugyanakkor, hogy az Európai Unió országai hozzánk képest – pestiesen szólva – a fasorban sincsenek a lakosság átoltottságával. Ez elsősorban az első oltást megkapók arányát tekintve igaz.
Forrás: ECDC
A második oltás tekintve is aranyérmesek vagyunk (egyelőre), bár látszik, hogy ott azért inkább kiegyenlített a verseny. Ennek oka vélhetően az, hogy amelyik vakcinánál megtehető, ott bizony nálunk kihúzzák a két oltás közötti időpontot.
Forrás: ECDC
Sokrétűek az okok
Hogy az adatokkal is bemutatott anomáliára, ellentmondásra (magas halálozási arány magas átoltottság mellett) mi a magyarázat, egyelőre nem tudni. Vélhetően komplex választ kell majd egyszer adni, akkor, amikor lesz lehetőség a szakemberek számára tényszerűen, tudományos alapossággal, s – hangsúlyozottan – politikamentesen megvizsgálni járványt, annak lefutását, hatásait, kezelését, stb..
A laikusok számára – mint amilyen e sorok írója is – olyan kérdések merülnek fel, mint a lakosság borzalmasan leromlott egészségügyi állapota, veszélyes életvitele és hozzáállása; a lerohasztott egészségügy; az alacsony életszínvonal; stb. És a vélhetően elkövetett súlyos kormányzati hibák, a pandémia elején a lakosságnak (például a maszkviselés kapcsán) küldött egymásnak ellentmondó és összezavaró üzenetektől kezdve, a szakemberek helyett a politikusokra bízott, a megelőzés-gyógyítás helyett a saját zsebek tömésére koncentráló és a kormányfő mániákus fociszeretetének alárendelő járványkezelésen át, egészen az emberekre szinte rákényszerített, hatásában sok szakértő által is megkérdőjelezett kínai Sinopharm erőltetéséig.
