Az ombudsmannak az állampolgárokat és nem a kormány érdekeit kellene képviselnie

Ahogy isten malmai lassan őrölnek, úgy az ombudsmani állásfoglalásra is jócskán várni kell. Egy tavalyi történet miatt foglalt most állást Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa (AJB). Tavaly október 21-én a péceli óvodák polgári engedetlenség miatt zárva maradtak, az önkormányzat pedig ezt a döntésüket tudomásul vette. Ám egy meg nem nevezett civil szervezet az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához (AJBH) fordult állásfoglalásért.

Ez az állásfoglalás született most meg, és Kozma Ákos ombudsman közzé is tette. Az alapvető jogok biztosa szerint – ahogy arról a Hírklikk is beszámolt – a pedagógusok munkabeszüntetése polgári engedetlenség formájában, valamint annak tudomásulvétele az érintett gyermekek jogaival kapcsolatosan visszásságot idézhet elő, ezért jogellenes. Emlékeztetett arra, hogy a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz való jogát az Alaptörvény rögzíti. E védelemre és gondoskodásra a gyermek mindenkivel szemben igényt tarthat. Így a gyermek szülei, családja, az állam és a társadalom valamennyi tagja köteles a gyermek jogait tiszteletben tartani. Az alapvető jogok biztosa azt is jelezte, hogy már korábban kiadott felhívásában kiemelte, hogy az alkotmányos jogok érvényesítésére kizárólag jogállami keretek között, alkotmányosan garantált, és jogszerű formában kerülhet sor. Ezzel szemben „a polgári engedetlenség nem a munkabeszüntetés törvényes eszköze, hanem az alkotmányos kereteken kívül zajló olyan ellenállás, amely az elérni kívánt cél érdekében vállaltan jogellenes". Mindezek a gyermeki jogok érvényesülésekor még szigorúbb megítélés alá kell, hogy essenek. Az ombudsman megállapította, hogy hatását tekintve, a péceli óvodai dolgozók általi munkabeszüntetés azt okozta, hogy az önkormányzat által fenntartott óvodák működése az adott napon meghiúsult. Álláspontja szerint az önkormányzat részéről a tudomásulvétel helyett a megfelelő intézkedés az lett volna, ha a munkajogi következmények kilátásba helyezése mellett, dokumentáltan felhívja az érintett dolgozók figyelmét a tervezett munkabeszüntetés jogellenességére, a munkavégzési kötelezettségük teljesítésére, valamint arra, hogy a munkabeszüntetéshez való jogukat kizárólag a sztrájktörvény keretei között gyakorolhatják jogszerűen. Kozma Ákos felkérte Pécel polgármesterét, hogy a jövőben tegyen meg minden megfelelő intézkedést annak érdekében, hogy minden érintett gyermek számára biztosított legyen az óvodai ellátás igénybevételének lehetősége. 

Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának ügyvivője szerint a polgármesternek a polgári engedetlenség tudomásul vételen kívül semmi más joga nincs. Ő az óvodavezető munkáltatói jogkörének a gyakorlója, az óvodában dolgozók munkáltatói jogkörének gyakorlója az óvodavezető. Ha az óvodavezető is polgári engedetlenkedett, a polgármesternek lehetett volna ezzel dolga, hisz ő a munkáltatója, az óvónőkkel szemben azonban nem. A fenntartónak, vagyis az önkormányzatnak csak azzal van dolga, hogy működteti az óvodát, de ez már nem a munkajog tartalmához kötődik. 

A PDSZ ügyvivője szerint még az is elképzelhető, hogy a polgármester egyetértett az óvónőkkel, mert neki is az a célja, hogy a településén egy jó óvoda működjön, ahol óvodapedagógusok és dajkák dolgoznak, és nem olyan hely, ahol már nincs szakember. Vagyis a polgármester felelősségteljesen járt el, amikor szolidáris volt az elkeseredett emberekkel. Pont ezzel szolgálta azt a célt, hogy a településen egy jól működő óvoda legyen.  

Nagy Erzsébet szerint egyébként tény és való, hogy a polgári engedetlenség nem egy legitim tiltakozási eszköz. Csakhogy épp az a lényege, hogy az nem egy jogszerű lépés, azért engedetlenség. A PDSZ ügyvivője szerint az a probléma, hogy egy ombudsman nem látja át, mi miatt van a polgári engedetlenség. A polgári engedetlenséget, mint eszközt – Gandhi óta mondhatjuk – azért vetik be, mert jogszerű eszközök már nem léteznek. Az ombudsman azt nem látja át, hogy a pedagógusok sztrájkjogát teljesen tönkre vágták. A polgári engedetlenség egyfelől épp e miatt jött létre, másfelől ezek a megmozdulások épp a gyermekek érdekeiért történnek. Az ombudsman azzal, hogy belátja és tudja, a polgári engedetlenség nem egy jogszerű tiltakozási eszköz, semmi újat nem mond. Ráadásul az, hogy ilyen alapon „megfedi” a polgármestert – aki tulajdonképpen azért szolidáris a polgári engedetlenkedőkkel, mert végső soron az a céljuk, hogy a gyerekek érdekében lépjenek fel, tehát így „üt” rájuk – az ombudsmantól egy kicsit visszatetsző. Hiszen a polgári engedetlenség épp a gyerekek érdekében jött létre, és a közoktatás javítása volt a cél. Az ombudsman állásfoglalása azt tükrözi, épp azt nem látja át, hogy egy országos mozgalom a közoktatás, és azon belül a gyermekek érdekében szerveződött. Nagy Erzsébet szerint neki épp a jog felett is álló entitásnak kéne lennie. Amit mond az jogszerű, de, ha ez a nézete a dologról, akkor azt lehet mondani, hogy nem ismeri – vagy nem foglalkozik vele –, milyen problémák vannak a közoktatásban. Ezáltal nem veszi figyelembe, hogy igazából mi szolgálja a gyerekek mindenek felett álló jogát. Mert a jelenlegi rendszer nem. Ha ezt nem látja át az ombudsman, akkor nagy baj van. Neki a kérdéseket nem csak az anyagi jog felől kéne néznie, hanem morális és minden más értelemben is. Ha pedig egy meg nem nevezett – vélhetően kormányközeli – civil szervezet felkérésére készült ez az állásfoglalás, akkor elkönyvelhetjük, hogy az ombudsman „egy kicsit a NER kinyújtott karja”. 

Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke szerint se mondott semmi újat az ombudsman azzal, hogy a polgári engedetlenséget jogellenesnek titulálta, ezt eddig is tudták. A szakszervezet egyébként épp ezért nem pártolta soha a tiltakozásnak ezt a formáját. A tagjaiknak viszont joghátrány esetén minden esetben biztosítják a jogsegélyt. Ahhoz az ombudsmannak valószínűleg joga van, hogy fölhívja egy polgármester figyelmét arra: a jogellenes magatartást neki is jelezni kéne. Valószínűleg épp az a baja, hogy a kollégák nem kaptak semmiféle „ejnye-bejnyét”. Ugyanakkor Gosztonyi Gábor szerint jó lenne, ha az ombudsman nem a kormányzatot védelmezné az állampolgárokkal szemben, hanem fordítva.