Az "Orbán-frakció" tagjai azért kapják a fizetésüket, hogy hülyét csináljanak magukból
Bojkottálja a Fidesz az új köztársasági elnök parlamenti felszólalását, miközben a legfőbb ügyész megválasztása továbbra is várat magára. A KlikkTV Egyenleg című műsorában Csillag István és Horn Gábor arról beszélgetett, mit jelent mindez a parlamenti demokrácia működése és a jogállami intézmények szempontjából. Szóba került a Fidesz támogatottságának változása, az új kormány egyeztetési gyakorlata és az is, miért lenne sürgető a legfőbb ügyész személyének rendezése.
A Fidesz bojkottálja az államfő felszólalását
A Fidesz képviselői nem vettek részt azon az országgyűlési ülésen, amelyen az új köztársasági elnök felszólalt. A párt ezt azzal indokolta, hogy nem fogadja el az előző államfő elmozdításának körülményeit. Csillag István szerint ugyanakkor az államfő megválasztásának alkotmányosságát nem kérdőjelezi meg, és úgy látja, az új köztársasági elnök első parlamenti beszéde éppen azt mutatta, hogy az államfői szerep valóban betölthető tartalommal.
Horn Gábor szerint a bojkott politikai döntés, de nem változtat azon, hogy a köztársasági elnököt az Országgyűlés megválasztotta. Úgy vélte, a Fidesz képviselői saját döntésük alapján maradtak távol, miközben a parlamenti többség számára továbbra is az a feladat, hogy működtesse az állami intézményeket. Szerinte a jelenlegi helyzetben sokkal fontosabb kérdés, hogy mikor sikerül megválasztani az új legfőbb ügyészt.
Horn úgy fogalmazott: „Nagyon jó lenne már egy legfőbb ügyész”, mert szerinte a döntést már korábban meg lehetett volna hozni. A legfőbb ügyészség működését érintő viták és az intézmény irányításának rendezetlensége miatt különösen fontosnak tartja, hogy mielőbb legyen új vezető, aki világos irányt szab a szervezetnek.
Az ügyészség vezetése sürgető kérdés
A beszélgetésben az is elhangzott, hogy az új vezető kiválasztása előtt érdemes lett volna politikai egyeztetést folytatni. Horn Gábor szerint önmagában azzal nincs probléma, hogy a köztársasági elnök jelöl, hiszen a rendszer éppen azért épül erre a kettősségre, hogy az egyik szereplő javasoljon, a parlament pedig mérlegeljen és döntsön. A jelölt elutasítása ezért a hatalommegosztás működésének része lehet.
A szakember szerint ugyanakkor időközben új jelöltet kell találni, és nem szerencsés, ha a személyi döntések hetekig húzódnak. „Vészesen telik az idő” – mondta, hozzátéve, hogy az igazságszolgáltatás működéséhez nem pusztán politikai, hanem intézményi szempontból is szükség van stabil vezetésre.
Csillag István szerint a legfőbb ügyészség helyzete azért különösen fontos, mert a szervezet működése közvetlenül érinti az igazságszolgáltatás egészét. Úgy látja, nem kizárólag az a kérdés, hogy egy-egy korábbi politikai szereplővel mi történik, hanem az, hogy az állampolgárok számára működőképes és független igazságszolgáltatás álljon rendelkezésre.
Változó politikai légkör
A műsorban szóba került a Fidesz támogatottságának változása is. Csillag István szerint az április 12-i választáson mért mintegy 2,1 milliós szavazóbázis 1,1 millióra csökkent, ezért szerinte nem arról van szó, hogy a korábbi szavazók tömegesen felsorakoztak volna a párt mögött. A politikus úgy látja, a Fidesznek érdemes lenne kevesebb figyelmet fordítania a bojkottokra és többet arra, hogyan működik az új parlamenti rendszer.
Horn Gábor közben arról beszélt, hogy a politikai élet láthatóbbá és közvetlenebbé vált. Szerinte jelentős változás, hogy a kormány képviselői egyeztetnek civil szervezetekkel és szakszervezetekkel, illetve hogy a politikusok közvetlenül találkoznak a társadalmi csoportokkal. Példaként említette, hogy Magyar Péter egy szociális dolgozói demonstráción személyesen vette át a tüntetők petícióját.
Horn szerint az is fontos, hogy az emberek ismét úgy érzik, közük van a közélethez. A politikusok országjárását is ebbe a folyamatba illesztette, mert szerinte az emberek első kézből akarják hallani, mi történik az országban. „Van érdeklődés, mert az emberek szeretnék első kézből hallani, közük van hozzá” – fogalmazott.
