Az Orbán-kormány hatalmi-politikai érdekeit szolgáló hamis tartalmak károsak a magyar kisebbségeknek
Az Orbán-rezsim – elsősorban pénzügyi támogatások révén - kitartóan törekszik a határon túli közösségek és médiumok feletti ellenőrzés megszerzésére – állapítja meg a Political Capital a romániai, szerbiai, szlovákiai és ukrajnai magyar nyelvű helyi médiumokra fókuszáló elemzése. A kutatás arra is kereste a választ, hogyan vált e közösségek pártérdeket követő kizsákmányolásává a magyar kisebbségi érdekek legitim képviselete, és az illiberális értékek, az oroszbarát narratíva ellentétben áll-e a magyar kisebbségi közösségek hosszú távú érdekeivel, a szomszédos országok nemzeti érdekével és az euroatlanti közösség biztonságával.
A nemzetközi befolyásépítés alapvető nemzeti érdek, számos gazdasági és diplomáciai előnnyel járhat egy ország számára. Az Orbán-kormány nemzetközi építkezésének stratégiai célja azonban sokkal inkább a rendszer hosszú távú fennmaradásának biztosítására szolgál úgy, hogy a kormány számára megfelelő külpolitikai környezetet próbál teremteni, és ellensúlyozza a jogállam leépítése és a rendszerszintű korrupció miatti kritikákat és eljárásokat – írja a Political Capital a Magyar politikaibefolyás-építés – Az Orbán-rezsim törekvései az illiberalizmus exportjára című elemzésében.
Eszerint bár az Orbán-rezsim nemzeti jelszavakkal igazolja a nemzetközi befolyásépítést, egyelőre nem látszik, hogy ez a saját körein túl a nemzeti érdeket is szolgálná. A befolyásépítés gazdasági haszna legtöbbször nem nemzetgazdasági szinten, hanem a kormányközeli vállalkozásoknál jelentkezik. Az Orbán-rezsim nemzetközi szinten kényszerpályán mozog, saját politikájának köszönhetően kisodródott az európai és globális fősodorból, a döntéseket jórészt trollpolitikával és zsarolással (blokkolással, vétóval) tudja befolyásolni. Mivel a jogállam leépítésére és a korrupcióra épülő rezsim természetéből adódóan konfliktuskereső és konszolidálhatatlan, nem tud visszatérni a politikai mainstreambe.
Erre a kutatásra épül a Political Capital december végén publikált és a magyar kisebbségekre gyakorolt dezinformációk hatását vizsgáló legfrissebb tanulmánya. A kutatás az Orbán-rezsimnek a romániai, szerbiai, szlovákiai és ukrajnai magyar kisebbségi közösségek médiájára gyakorolt hatására összpontosít, hogy megértsék, miként hatnak a magyar dezinformációs narratívák ezekre a közösségekre, és hogyan járulnak hozzá a rezsim külföldi befolyásához, különösen az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban. Kiderült, hogy az Orbán-kormány két okból alakított ki hegemóniát a szomszédos országokban élő magyar kisebbségi közösségek felett. Egyrészt, hogy biztosítsa a kettős állampolgárok szavazatait a magyarországi országgyűlési választásokon, másrészt pedig, hogy közvetett befolyást gyakoroljon ezeknek az országoknak a többségi politikájára. A magyar kisebbségi közösségek legitim és szükséges támogatása és érdekképviselete helyett, tehát az Orbán-rezsim hatalmi-politikai érdekei mentén kihasználta ezeket a közösségeket.
A kutatás szerint az Orbán-kormány a négy vizsgált országban jelentős hatalmi vagy hegemón pozíciót alakított ki a kisebbségi médiaszektorban, politikai, szervezeti és pénzügyi eszközökre támaszkodva. A 2023. január 1. és július 15. között megfigyelt időszakban, 1245 releváns internetes cikk és Facebook-bejegyzés vizsgálata után azt találták, hogy ezekben a legelterjedtebb dezinformációs narratíva (40 százalék) az orosz-ukrán háborúra vonatkozott, ezt követte a migrációellenes 29 százalékkal, majd a genderellenes 19 százalékkal, és a szankciók elleni narratívák 12 százalékkal.
Összességében mind a négy országban a háború- és szankcióellenes „békenarratíva” dominált a magyar kisebbségi közbeszédben a Political Capital adatainak 52 százalékában. A fő üzenete szerint a Nyugat felelős a háborúért azzal, hogy megsértette az orosz érdekszférát, felfegyverezte Ukrajnát, és súlyos gazdasági válságot okozott a béke elutasításával és a szankciók bevezetésével. Ezzel szemben az oroszok a normalitást képviselik, az úgynevezett hagyományos értékeket védik, míg a Nyugat identitásválságba került a migráción alapuló népességcserével és a családok szivárványosítására való törekvéssel.
Az elemzés megállapította, hogy Romániában és Ukrajnában a magyar kisebbségek könnyebben hozzáférnek az elfogulatlanabb és tényeken alapuló információkhoz, köszönhetően a kisebbségi és többségi médiatér közötti jobb átjárhatóságnak, az egészségesebb médiatérnek, az Orbánnal szövetséges, meghatározó többségi politikai szereplők hiányának és a kisebb dezinformációs háttérzajnak. Viszont a szerbiai és a szlovákiai magyar diaszpóra sérülékenyebbnek bizonyult. Ennek oka többek között az, hogy mind a szerb, mind a szlovák miniszterelnök (utóbbi a kutatás idején még csak miniszterelnök-jelölt volt) Orbán Viktor szövetségesének tekinthető, a magyar miniszterelnök retorikájának kulcsfontosságú elemeit hangoztatják, például a migránsokkal vagy Oroszországgal kapcsolatban, és erősen támaszkodnak az Orbánéhoz hasonló dezinformációs narratívákra. Így, bár a szlovákiai magyarok nagyobb arányban fogyasztanak többségi médiát is, a magyarországi helyzethez hasonlóan, a teljes szlovák médiatérben intenzív, hamis tartalmakból álló háttérzaj uralkodik. Szerbia ráadásul a sajtót szoros kontroll alatt tartó – a magyar politikai rendszerhez hasonlóan – illiberális vagy hibrid rezsim.
Bár a magyar kisebbségi közösségekben terjesztett hamis tartalmak, magyarázatok az Orbán-rezsim hatalmi-politikai érdekeit szolgálják, ezek terjesztése káros Magyarország vagy a magyar diaszpóra érdekeire. Mert a magyar kisebbségi közösségek politikai élete és nyilvánossága feletti ellenőrzés megteremtése, a magyar kormánytól való függőségük, valamint a Magyarországon alkalmazott minták mentén történő a társadalmat szétválasztó tudatos folyamat gyengíti e közösségek autonómiáját, összetartását és önvédelmi képességét az ellenséges politikai vagy információs befolyással szemben. A Kreml-barát és ukránellenes, illetve a kisebbségeknek a területi vitákban játszott állítólagos szerepére vonatkozó, társadalmi polarizációt fokozó magyarázatok pedig erősítik az euroszkeptikus és Kreml-barát szereplőket, és aláássák a NATO és az euroatlanti struktúrákba vetett bizalmat.
