Az oroszok egész Kelet-Ukrajnát akarják

Meghalt az ukrajnai harcokban egy volt amerikai tengerészgyalogos

Életét vesztette az ukrajnai háborúban egy amerikai férfi, aki az ukrán hadsereg oldalán harcolt, és korábban az amerikai tengerészgyalogságnál szolgált - közölte a férfi családja. A 22 éves Willy Joseph Cancel valószínűleg az első amerikai harcos, aki az Ukrajnában zajló háborúban esett el. Februárban jelentkezett egy katonai-biztonsági magánvállalathoz, amely a háború kirobbanása után kifejezetten olyan embereket keresett, akik vállalják, hogy részt vesznek a harcokban Ukrajna oldalán.

Az oroszok elraboltak két brit állampolgárt

A BBC orosz nyelvű adása arról számolt be, hogy az orosz erők elrabolták az Ukrajna keleti felben lévő Zaporizzsja megyében egy brit segélyszervezet két brit állampolgárságú munkatársát. A két brit egy anyának és két gyermekének segített csütörtökön kimenekülni egy településről. Az egyik orosz ellenőrző pontnál megállították őket, azóta nincs hír felőlük.

Meghalt egy újságírónő a kijevi rakétatámadásban

Meghalt egy ukrán újságírónő a Kijev belvárosát ért csütörtök esti orosz rakétatámadásban - közölte Vitalij Klicsko kijevi polgármester. Az egyik orosz rakéta egy lakóházba csapódott. A házban lakott Vira Hirics, az ukrán Szabadság Rádió producere, akinek holttestét pénteken találták mega a romok alatt. Az újságírónő több mint négy éve dolgozott a rádiónál, korábban különböző televízióknál volt műsorvezető. A polgármester arról is tájékoztatott, hogy az épületből négy embert szállítottak sérülésekkel kórházba. 

Klicsko szerint az Oroszország által Ukrajna ellen február 24-n indított háború kezdete óta eddig több mint százan haltak meg Kijevben, és a főváros 435 civil lakosa sérült meg.

Rakéta csapás Kijevre

Orosz rakéta támadás érte Kijevet, miközben az ENSZ főtitkára a városban tartózkodott. Két robbanás rázta meg az ukrán fővárost alig egy órával azután, hogy António Gutteres és Volodimir Zelenszkijjel közös sajtótájékoztatót tartott. Az egyik rakéta az ENSZ főtitkár szállodájának közelében csapódott be. A BBC azt közölte, hogy a támadásnak legalább három sérültje van, míg az Al Jazeera hírtelevízió tíz sebesültről tud. A rakéták lakóépületeket találtak el. Mind Zelenszkij ukrán elnök, mind Gutteres ENSZ főtitkár elítélte az orosz rakéta csapást. A világszervezet vezetője azért ment Kijevbe, hogy a háború befejezésének lehetőségeiről tárgyaljon az ukrán vezetőkkel. Előzőleg Moszkvában járt, ahol megpróbálta rávenni az orosz elnököt, hogy mielőbb fejezze be a hadműveleteket. De csak annyit tudott elérni, hogy Vlagyimir Putyin elvben beleegyezett a mariupoli acélgyárban bujkáló civilek kimenekítésébe.

Az ukrán gabona hiányában élelmiszer válság jöhet

Volodimir Zelenszkij az ukrán élelmiszer export újbóli megindításáról is tárgyal António Gutteres-szel. Ukrajna a világ egyik legnagyobb gabona termelője, de a nem tud szállítani, mert az oroszok blokád alá vették az ország tengeri kikötőit. A gabona szállítmányok kiesése viszont komoly élelmiszer válsággal fenyegeti a világ számos országát. Az ukrán elnök és az ENSZ főtitkára ezért megoldást próbált keresni a tengeri szállítások felújítására. António Gutteres bírálta az ENSZ Biztonsági Tanácsát amiért nem tudta megakadályozni a háborút, most pedig nem képes véget vetni a harcoknak.

Óriási amerikai támogatás Ukrajnának

Az eddigi legnagyobb összegű, Ukrajnának szánt támogatás jóváhagyását kérte az amerikai elnök a törvényhozástól. Joe Biden 33 milliárd dollárnyi segélyt küldene az ukránoknak, amelyből a fegyverek és a katonák kiképzés mellett jelentős összeg jutna gazdasági, illetve humanitárius célokra is. Az elnök azzal érvelt, ez a támogatás elengedhetetlen ahhoz, hogy Ukrajna visszaverje az orosz inváziót. Mint mondta, Vlagyimir Putyinnak soha nem sikerülhet legyűrnie az ukránokat. Ugyanakkor azt is megerősítette, hogy az Egyesült Államok nem fog katonákat küldeni Ukrajnába.

Tovább erősödhet Ukrajna

A tervezett amerikai támogatás nagy változást hozhat Ukrajna katonai képességeiben. Az ukrán elnök beszélt erről, szokásos éjszakai videó üzenetében. Volodimir Zelenszkij köszönetet mondott a kilátásba helyezett hatalmas összegű segélyért. Idézte Biden elnököt, aki azt mondta, hogy ez a szabadság ára is. Az ukrán elnök megismételte, hogy felelősségre fogják vonni azokat az oroszokat, akik gyilkosságokat követtek el és kínozták ukrán foglyaikat. Bár, mint mondta, egy jelentős részük valószínűleg nem fogja megérni a háború végét, mert a Donbászba vezényleték őket, ahol most a legsúlyosabb harcok dúlnak.

A teljes Donbász régió a cél

A kelet-ukrajnai régió ellenőrzése lett az oroszok legfontosabb háborús célja. Ez a brit védelmi minisztérium véleménye. Londonban úgy gondolják, hogy oroszok megpróbálják Luhanszk és Donyeck vidékét teljesen elfoglalni. Jelenleg a legsúlyosabb összecsapások Liszicsanszk és Szeverodonyeck térségében folynak. A brit hírszerzés szerint az oroszok Szlovjanszk irányába nyomulnak, hogy bekerítsék az ukránok főerőit. Ugyanakkor amerikai szakértőknek az a véleménye, hogy az oroszok előre nyomulása jelentősen lelassult. Ennek oka az ukránok heves ellenállása mellett az is, hogy az orosz csapatok harcikedve erősen megcsappant és továbbra is komoly utánpótlási gondokkal küszködnek. Zelenszkij ukrán elnök ugyanakkor azt közölte, hogy az oroszok továbbra is támadják az ország középső és déli körzeteit. Így rakéta csapásokat mértek a Fekete-tenger parti kikötővárosra, Odesszára, illetve a közép-ukrajnai Fasztiv városára is. Az elnök egyik tanácsadója úgy értékelte, hogy a katonai helyzet ugyan súlyos, de nem kezelhetetlen. Olekszij Aresztovics azt állította, az oroszok sokkal nagyobb veszteségeket szenvedtek a harcokban, mint az ukránok. Az oroszok viszont azt jelentették, hogy egy határellenőrző pontjukat aknavetővel lőtték. Az eset állítólag Szumi, észak-kelet ukrajnai város közelében történt. Az oroszországi kurszki régió kormányzója azt mondta, hogy az orosz katonák és határőrök viszonozták a tüzet.

Évekig is tarthat a háború

Még akár évekig is eltarthat a háború Ukrajnában. A BBC-nek nyilatkozott erről a NATO főtitkárának helyettese, Mircea Geoana. Előzőleg a szövetség volt főparancsnok-helyettese azt mondta, hogy a Nyugatnak a legrosszabbra, az Oroszországgal vívott háborúra is fel kellene készülnie. Sir Richard Shirreff szerint nem szabad visszarettenni a fenyegetésektől, mert ha a NATO eltökélt, akkor Moszkva meghátrál, mivel az oroszok tisztelik az erőt.

Kivonul Ukrajnából az EBESZ

Kénytelen felfüggeszteni ukrajnai tevékenységét az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet. Az EBESZ már hosszabb ideje a helyszínen kíséri figyelemmel az oroszok és az ukránok közötti összecsapásokat és azokról pártatlan, tárgyilagos jelentéseket közöl. Moszkva azonban az utóbbi időben elfogultsággal vádolta meg a bécsi székhelyű nemzetközi szervezetet és több megfigyelőjét le is tartóztatta. Pár napja pedig az oroszok, akik maguk is tagjai az EBESZ-nek nem voltak hajlandók meghosszabbítani a testület ukrajnai megbízatását. Így nem maradt más, mint az, hogy az EBESZ visszavonja megfigyelőit.

Rakéta az atomerőmű felett

Rendkívül súlyos következményei lehetnek, ha egy eltévedt rakéta valamelyik ukrán atomerőművet találná el. Erről az Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója beszélt. Rafael Grossi annak kapcsán nyilatkozott, hogy a szervezet vizsgálatot indított egy ukrán bejelentés nyomán. Eszerint alig két hete, egy rakéta repült át a Juzsnoukrainszk mellett lévő atomerőmű felett. Kijev az oroszokat vádolja, de Moszkva szerint a rakétát az ukránok lőhették ki.

Az oroszok fizessék a helyreállítást

Az oroszoknak kell fizetniük Ukrajna háború utáni újjáépítését. Ezt a szlovák miniszterelnök-helyettes hangoztatta, hozzátéve, hogy a háborúval emberek millióinak életét tették tönkre az oroszok, ezért nekik is kell megfizetniük a károk helyreállítását. Veronika Remisova viszont arról is beszélt, hogy a harcok befejezését követően újra integrálni kellene Oroszországot a nemzetközi közösségbe. Szerinte ezt még akkor is meg kell tenni, ha Moszkva volt az agresszor és az oroszok szörnyű háborús bűnöket követtek el.

A kínaiak még kivárnak

A legnagyobb kínai olajtársaság egyelőre nem tervezi, hogy átvegye a nyugati vállalatok helyét Oroszországban. Az állami tulajdonú CNOOC pénzügyi igazgatója a Reuters hírügynökségnek azt mondta, vizsgálják a helyzetet és nem igazán értik hogyan vonulhattak ki Oroszországból a nyugati cégek, mivel szerinte, ehhez az orosz állam hozzájárulása is kell. Si Wei-zsi közölte, hogy megítélésük szerint az ukrán-orosz konfliktus nagyon bonyolult szakaszába lépett, ezért figyelemmel kísérik a fejleményeket, de még nincsenek határozott terveik. Korábban a Telegraph számolt be arról, hogy a Shell el akarja adni a CNOOC-nek egy hatalmas, oroszországi földgázcseppfolyósító üzemben lévő tulajdonrészét.