Az ukránok meglepték az oroszokat, két hét múlva kiderül, mire lesz elég
„Nem tudom megmondani sem azt, hogy mennyire rengeti meg az orosz erőket a két irányban végrehajtott ukrán ellentámadás, sem azt, hogy ez mire lesz elegendő. Aki azt mondja, hogy meg tudja jósolni, az hazudik” – szögezte le a harkivi régióban megkezdett meglepetésszerű ukrán ellentámadás kapcsán Tarjányi Péter. Az ukránok Herszonnál is nyomulnak. A biztonságpolitikai szakértő rámutatott arra is, hogy az ukrán ellentámadás fontos jelzés arra, hogy egyidőben két területen képesek támadást végrehajtani.
Ellentámadásba lendültek az ukrán erők az északkeleti Harkiv régióban, ukrán közlések szerint legalább 20 települést felszabadítottak. Volodimir Zelenszkij elnök azt állította, hogy visszafoglalták a régió kulcsfontosságú városát, Balakliát is – jelentették pénteken reggel a nagy hírügynökségek. Zelenszkij azt közölte, hogy az elmúlt bő hétben több mint ezer négyzetkilométer ukrán területet foglaltak vissza. Megerősítette az ukrán sikerek tényét az Ukrajnába látogatott Antony Blinken amerikai külügyminiszter is.
Mi történik az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborúban? Valóban sikerült az ukrán erőknek olyan ellentámadást indítaniuk, amivel áttörést értek el a háború hetedik hónapjában? Tarjányi Péternek nem csak ezeket a kérdéseket tettük fel, arra is megkértük, hogy helyezzen minket képbe, hogyan kell a helyén kezelni a Harkivban és térségében indult ukrán ellentámadást?
Kétfajta hadmozdulatot hajtanak végre az ukránok – kezdte a válaszát egy magyarázattal a biztonságpolitikai szakértő. Egy rejtett és egy nyílt hadmozdulatot. Nagyon szisztematikusan, hosszú távú rakétarendszerekkel támadtak munícióbázisokat, logisztikai célpontokat és közlekedési útvonalakat, közúti és vasúti hidakat Herszon térségében, elzárva az ott állomásozó 15-20 ezres orosz kontingenst a fő seregektől. Ez a nyílt támadás Herszon irányába indult, és nehezen halad.
Mindeközben igazából három ütemük volt a hadmozgásoknak – derült ki a fejtegetéséből. Az egyik a hosszú távú tüzérségi előkészítés a fenti célpontok ellen. A második közvetlenül Herszont célozta, s a kommunikációjuk elsősorban azt sugallta, hogy a Krímre és Herszonra fókuszálnak, az oroszok pedig emiatt csapatokat csoportosítottak át a térségbe. Nem számítottak azonban arra, hogy volt közben egy rejtett hadmozdulatsor Harkiv térségében – s ez volt a harmadik ütem. A Kelet-Ukrajnára kiterjedő ellentámadás alaposan meglepte az oroszokat. A meglepetés erejével magyarázható, hogy az orosz veszteségek magasabbak, mint az ukránoké. Ugyanakkor Herszonban, ahol az oroszok számítottak a támadásra, az ukrán veszteség is komoly.
Mennyire érinti mindez érzékenyen az oroszokat? – kérdeztük. Tarjányi szerint elsősorban azt fájdalmas eldönteniük – szemben azzal, amit kommunikálnak –, hogyan tudják megosztani az erőiket. De közben fontos az a jelzés is, hogy az ukránok egy időben két területen is képesek támadást végrehajtani.
De mi következik mindebből? Mit jelez előre – ha bármit is – a katonai fejlemények alakulására, egyik vagy másik oldal jövőbeli sikerére? – kérdeztük. A biztonságpolitikai szakértő úgy véli, hogy az ellentámadás intenzitása messze nem akkora, amiből az következne, hogy a Krímből kiverik oroszokat, s felszabadítják a Donbasz fennmaradó hetven százalékát, „ugyanakkor az biztos, az ukránoknak most lehetőségük van bebizonyítani, hogy komplex össz-fegyvernemmel végrehajtott támadásra képes hadművelettel és kapacitással rendelkeznek”.
Ez el kell, hogy gondolkodtassa az orosz stratégákat, akik számára ez most egy újabb fiaskó. Eddig ugyanis az volt a háború menete, hogy ők, azaz az oroszok támadnak, ám most az ukránok lendültek támadásba. „Az azonban majd csak a következő két hétben derül ki, hogy az ukrán erőknek ez mire lesz ez elég” – mondta.
„Úgy korrekt, ha azt mondom: most nem tudom megmondani, mennyire rengeti meg ez a két irányban végrehajtott ukrán ellentámadás az orosz erőket” – válaszolta kérdésünkre Tarjányi. Hozzátette, hogy aki azt állítja, tudja, az egész egyszerűen hazudik, hiszen egyelőre csak jósolni lehet a végkifejletet.
Tarjányi kitért még egy fontos szempontra: egy ilyen sikerrel Ukrajna be tudja bizonyítani a szövetségeseinek, hogy érdemes a támogatásra, mivel képes arra, hogy meglepje Oroszországot egy ilyen hadműveletsorral, illetve arra is, hogy 2023-ban eredményeket érhessen el, s akár legyőzze Oroszországot. Ennek is vannak szintjei – mondta, hangsúlyozva: Ukrajnának nem szabad túlnyernie magát.
|
Az atomfegyver árnyékában Tarjányi Péter a Hírkliknek egy hónapja adott interjújában fejtette ki, hogy az atomfenyegetés miatt Ukrajna szövetségesei ügyelnek arra: nehogy olyan helyzet adódjon, hogy annyi fegyvert kapjon Ukrajna, amivel túlnyeri magát, s képes orosz terület ellen – nem csak stabilizációs – csapásokat végrehajtani, hanem akár a február 24-i határig visszaszorító műveleteket. „Billeg az egész helyzet: ha nem adunk fegyvert, elbuknak az ukránok, de ha túl sokat adunk, akkor túlnyerik magukat. Melyik a jobb? Hol van az a határ, amivel biztosítani lehet ezt az egyensúlyozós helyzetet?” – tette fel akkor a kérdést. |
Mindenesetre az Egyesült Államok újabb támogatást helyezett kilátásba Ukrajna számára. Antony Blinken külügyminiszter Volodimir Zelenszkijjel tárgyalva – az amerikai külügyminisztérium által közzétettek szerint – bejelentett egy újabb, 675 millió dolláros fegyverszállítmányt. Arról is beszélt, hogy „Ukrajnának további egymilliárd dollárt biztosítanak a hosszabb távra szóló, úgynevezett külföldi katonai finanszírozás keretében. Ezen túl további több mint 1 milliárd dollárt biztosít az amerikai fél az Ukrajnát támogató európai szövetségeseinek és partnereinek”. Blinken rámutatott, hogy ez lehetővé teszi azoknak a rendszereknek a megvásárlását, „amelyekre önöknek és másoknak is szükségük lesz hosszabb távon, hogy elrettentse a jövőbeni orosz agressziót és védelmet biztosítson vele szemben”.
Ez vajon mit jelent? – kérdeztük Tarjányi Pétert. Vajon ebből Magyarország – mint szomszédos ország – is részesül majd?
A biztonságpolitikai szakértő szerint ez egy meglehetősen félreérthető megfogalmazás. Ez ugyanis nem azt jelenti, hogy adnak pénzt, hanem azt, hogy a pénzből végrehajtandó fejlesztés erősíteni fogja nem csak Ukrajna, hanem az egész térség stabilitását is. Mint magyarázta: ez alatt azt kell érteni, hogy ha például a légtérben jobban detektáló és támadó légvédelmi rendszert kap Ukrajna, akkor az Magyarország számára is jó, mivel Oroszország nem tudna láthatatlanul műveletet indítani és végrehajtani. Például, ha végre létrejönne egy tűzszünet, akkor egyre precízebb eszközökkel tudnának az ukránok monitorozni és gyorsabban leadni a figyelmeztetést nekünk is. Azaz, egy ilyen fejlesztés a térség mind a 18 országának biztonságát növeli, köztük Magyarországét is.
