Az unió lesújtó bizonyítványa sem rendíti meg Orbán rendszerét
Egy demokratikus világban értelmes felvetés lenne, hogy a kormánynak – élén a miniszterelnökkel – le kellene mondani egy olyan ítélet után, amilyet az Európai Bizottság hozott a magyar támogatások ügyében – véli Szentpéteri Nagy Richard. Az alkotmányjogász, politológus szerint persze egy demokratikus világban el sem juthat odáig a helyzet, hogy felvetődhetne egy ilyen kérdés. A brüsszeli bejelentés mindenesetre továbbra is több mint megkérdőjelezi a jogállamiság helyzetét Magyarországon. Vagyis kétli, hogy a hatalom eleget tenne a korrupció, az uniós pénzekkel való visszaélés ellen, illetve a jogállamiság helyreállításért.
Gyakorlatilag nyílt verdiktet hirdetett az Európai Bizottság az Orbán-kormányról azzal a döntésével, amellyel azt javasolja a Tanácsnak, függessze fel a Magyarország számára elvben rendelkezésre álló, hét éves költségvetési támogatások mintegy harmadát, 7,5 milliárd eurót (durván 3000 milliárd forintot). Ugyanakkor komoly feltételekkel jóváhagyásra (de még nem kifizetésre) ajánlja a helyreállítási alap mintegy 5,8 milliárd eurónyi (mintegy 2300 milliárd forintnyi) vissza nem térítendő támogatást. Az ítélet az, hogy továbbra sincsenek biztonságban az uniós támogatások Magyarországon, egyértelműbben fogalmazva (amit a diplomácia nyelvét használó bizottsági bürokratáktól nem várhatunk): a jelenlegi budapesti kormány lop, csal, hazudik, miként tette ezt a múltban is az uniós támogatások felhasználásával, amit széles körű korrupció övez.
Joggal merülhet fel a kérdés: vajon nem kellene azonnal benyújtania a lemondását a kormánynak, élén Orbán Viktorral amiatt, hogy tulajdonképpen kimondatott: leépítették a jogállamot, s ezzel jó eséllyel megfosztják a magyar embereket, az országot sokezer milliárd forint „ingyenpénztől”? Szentpéteri Nagy Richardot kérdeztük.
„Úgy beszél, úgy kérdez, mintha demokráciában élnénk” – vágta rá az alkotmányjogász, politológus, hozzátéve: egy demokratikus világban ugyan ez egy értelmes felvetés lenne, de valójában ott nem is jutottunk volna idáig, ott fel sem vetődne egy ilyen kérdés. Amúgy pedig – emlékeztetett –, nem történt semmivel sem több, mint amit szinte már naponta tapasztalhatunk, nevezetesen, hogy a szövetségeseink ilyen és hasonló véleményeket mondanak a miniszterelnökről és a rezsimjéről. Példaként említette Werner Kogler osztrák alkancellárt, aki a napokban „nem becsületes embernek” nevezte Orbánt.
De hát maga is demokráciának, még ha illiberálisnak is nevezte a saját rendszerét Orbán, amit – igaz – Tusnádfürdő óta (ahol először dobta be az illiberalizmus kifejezést) többször volt kénytelen magyarázni, s amiről már mondta azt is, hogy „az illiberális demokrácia az, amikor nem a liberálisok nyernek” – vetettük közbe. Szentpéteri szerint azonban Orbán inkább illiberális államról beszél. Ráadásul – tette hozzá – a demokrácia és a liberalizmus koncepciója eleve ellentétes egymással, azokat egybehozni kizárólag egy alkotmányos demokrácia képes. Arról nem is szólva, hogy egy modern demokrácia – ami Nyugat-Európában és Észak-Amerikában uralkodó – eleve liberális, a nem liberális állam tehát nem lehet demokrácia.
De ragaszkodva az igazságnak legalább a minimumához, egyszerűen nem lehet – józan ésszel legalábbis – másként magyarázni a Bizottság döntését, mint hogy lesújtó bizonyítványt állítottak ki a mai magyar kormányról, élén annak fejével. És mégis, a miniszterei éppen óriási sikerként értékelték a kormányinfón azt, ami szerdán Brüsszelben hivatalosan is napvilágot látott – vetettük fel. Szentpéteri szerint azonban így is, úgy is lehet magyarázni a helyzetet. Az egyik variáció – Navracsicsék olvasatában – az, hogy nagyon jó a helyzet. Nemsokára fel lesz szabadítva a pénz nagy része, és később azt a részt is megkapjuk, amire most felfüggesztést javasol a Tanácsnak a Bizottság. Végül is igaz, hogy bár potenciálisan megfosztják az országot egy csomó pénztől, az is lehet, hogy teljes egészében hozzájut az ország a támogatásokhoz. „A kormány tudja, hogy most még abban a pillanatban vagyunk, amikor sikernek nevezheti azt, ami történt. Még ki lehetett mondani, hogy egyszer majd jön az összes pénz, a dolgok jól mennek, hiszen a Bizottság kedvezően értékelte a magyar terveket. Ez az állapot azonban – várhatóan december 16-án – megszűnhet, hiszen a Tanács akkor dönt majd, s nem feltétlenül Orbán szája ízének megfelelően” – fejtette ki Szentpéteri.
Vannak olyan vélemények is, amelyek szerint, ha Orbán – a követelményeknek megfelelően – visszaépíti a jogállamiságot Magyarországon, akkor azzal megszűnik a rendszere, s neki is vége van – emlékeztettünk az Inotai András közgazdász professzor által a Hírklikknek mondottakra. Szentpéteri ezzel nem ért maradéktalanul egyet. Mint mondta: „ha millió lépést kellene tennie, akkor szűnne csak meg az Orbán-rendszer, ám amit most követelnek tőle, az csak a szisztéma kozmetikázása”. Szerinte ennek az az oka, hogy a Bizottság maga egy bürokratikus rendszer, de „majd meglátjuk, hogy mit szól ehhez a Tanács, amelynek tagjai nem brüsszeli bürokraták, hanem a tagállamokat képviselő vezetők, akik hazájukban számon kérhetők”. Majd hozzátette: éppen ezért lehetett most, és a saját szempontjukból kellett is Orbán minisztereinek erről sajtótájékoztatót tartaniuk.
Szentpéteri egyébként sokatmondónak nevezte, hogy a magyar kormány miniszterei mögött ezúttal csak magyar zászlók voltak. „Habár már megszokhattuk, hogy Orbán kormánya mögött soha nincs itthon uniós zászló, azért az mégis csak furcsa, hogy még akkor sem teszik ki, amikor arról számolnak be diadalittasan, hogy milyen elképesztő uniós pénzeket kap majd Magyarország” – szögezte le, emlékeztetve arra, hogy minden uniós tagország kormánytájékoztatóján a saját nemzeti lobogók mellett megtalálhatók az uniós zászlók is.
