Bakonyi Anikó: vissza kellene engedni a kilakoltatott embereket a közösségi szállásokra
Az Ercsi, Érd, Kocs, Mezővámos és Tatabánya közösségi szállásairól ezen a héten kiköltöztetett ukrajnaiak Kárpátaljáról menekültek Magyarországra. Leginkább magyarul beszélő, de többségükben ukrán állampolgárságú romák, akiknek nincs lehetőségük saját maguknak szállást fizetni. Augusztus 21-ig az állam fejenként naponta 5000 forintot fizetett utánuk a szállásadóknak a lakhatásért és az ellátásukért. A kormány jogszabályváltoztatása után azonban már nem, miután az érintettek Ukrajna olyan részéről érkeztek, ahol nincs aktív harci cselekmény. A Magyar Helsinki Bizottság szerint a hosszútávú megoldás a támogatás megvonásáról szóló júniusi kormányrendelet visszavonása lenne.
Augusztus 21-e volt a határideje annak, hogy kiköltözzenek a támogatott szállásukról az ukrajnai menedékesek. Ezen a napon szűntek meg a szállásadók és a védelmi bizottság között kötött szerződések is. Ezután már csak a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tud az egyéni szállásadókkal leszerződni – magyarázta a Hírklikknek a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programjának vezetője. Bakonyi Anikó arról számolt be, nagyon sok szálláshelyen azt tapasztalták, hogy augusztus 21-e előtt már kiköltöztek és elmentek onnan a menekültek. „Viszonylag extrém helyzet volt a Komárom–Esztergom vármegyei Kocs településen, ahol 120 ember várakozott az utcán arra, hogy valamilyen megoldás legyen számukra. 80 kiskorú gyerek, az anyukáik és nagymamáik egész nap Kocson, a Kossuth Lajos utcán abban reménykedtek, hogy kerül számukra valamilyen szállás estére.”
A támogatott szállásukról kilakoltatott gyerekek éjszakára matracokat kaptak és az udvarban alhattak, amíg fél 5-kor ki nem nyitott a bolt, akkor ki kellett menni. Az anyák, nagymamák maradtak az utcán és virrasztottak. Félnek, fáradtak, azt mondják, nem bírnak ki így még egy napot – olvasható a Bizottság közösségi oldalán. Csütörtök délutánra született átmeneti megoldás. Mintegy 80 embert buszokra szállítottak, hogy biztonságos szálláshelyre vigyék őket augusztus végéig. Hogy utána kapnak-e támogatott lakhatást, az bizonytalan. Hogy az ország más szálláshelyeiről kitett menekülőkkel mi lesz, nem tudják.
Egy olyan települést találtak, ahol még nem jelentek meg a rendőrök, és egyelőre nem zavarják el azt a 93 kárpátaljai magyart – köztük 42 kisgyereket –, akik még nem hagyták el az amúgy évek óta üresen álló kollégium épületét. Vitnyéden a jövőjük ettől még bizonytalan, és a legtöbbjüknek esélye sem lenne akár tovább költözni, vagy visszamenni az otthonukba. A házuk ki van fosztva, csak a négy fal maradt, vagy a hátrahagyott házakba már régen beköltöztek idegenek. A településen a szülők, nagyszülők a közelben dolgoznak, van, aki 12 órát a földeken. A gyerekek csillogó szemekkel, büszkén magyarázzák, hogy Márta néni a kedvenc tanítónénijük a szálláshelyen kialakított iskolában.
„Még, ha találnának is bárhol az országban szállást, újra akaratukon kívül el kellene szakadniuk a közösségeiktől, amikbe már éppen sikerült a háború okozta megrázkódtatás után beilleszkedniük” – írta a szervezet a Facebook oldalán. Megjegyezték, hogy bár a vitnyédi családsegítő többször jelezte, segítségre szorul a szálláshely fenntartásában, elsősorban az anyagi feltételek és a megfelelően képzett személyzet biztosítására lenne szüksége, teljesen egyedül maradt az átlagosan 140 emberre az elmúlt két évben.
Ezeket a – sokszor egyébként üresen álló, kihasználatlan – szálláshelyeket az uniós jogszabályok értelmében az állam kötelessége lenne biztosítani a rászoruló menekülteknek. Ezért a mostani intézkedés, amivel pár hetes határidővel utcára teszik családok tömegeit, nemcsak könyörtelen, hanem jogellenes is – állapította meg a Magyar Helsinki Bizottság.
A legtöbb szálláshelyről kiköltöztek azok, akiknek méltányossági kérelmüket elutasították – mondta Bakonyi Anikó, majd hozzátette: mindenkinek mennie kellett, aki nem azokból a megyékből érkezett, amit a kormány közzétett, és amelyek harcok által közvetlenül érintettek. Ezt a listát havonta frissíti a kormány. Magyarország szempontjából Kárpátalja nyilván azért különösen fontos, mert onnan sokan érkeztek egyrészt a közelség, másrészt a nyelv miatt, ugyanis köztük nagyon sokan beszélnek magyarul.
Arra a kérdésünkre, hogy tudják-e, mi történt a kiköltöztetett emberekkel, a szakember azt válaszolta, vannak páran, akik találtak maguknak szálláshelyet, vannak olyanok, akik elmentek ismerősökhöz lakni és sajnos olyanokról is tudnak, akik arra kényszerületek, hogy visszamenjenek Ukrajnába, mert nem volt számukra más megoldás. „Azok az emberek, akik a mai napig közösségi szállásokon laknak, tényleg nehéz helyzetben vannak. A sok kisgyerekkel lévő egyetlen szülő nem tud munkát vállalni, mert például három kicsi gyerekére kell vigyáznia. Ő nem tud miből albérletet fizetni. Az pedig, hogy valaki mennyire tud munkát találni, attól is függ, hogy az ország melyik részén lakik, mennyire van ott munkalehetőség. Nagyon sok körülményt kellene figyelembe venni. Aki már meg tudta oldani, az már nem lakott a közösségi szállásokon” – emlékeztetett Bakonyi Anikó. A támogatást – 5000 forint/fő/nap – a szállásadók kapták, nekik kellett ezért cserébe lakhatást és ellátást biztosítani. Ebből fizették a rezsit, télen a fűtést is, és utóbbiról tudjuk, hogy télen voltak olyan szálláshelyek, ahol alig tudták kigazdálkodni – fűzte hozzá a szakember.
A Magyar Helsinki Bizottság a szálláshelyekben nem tud segíteni, de jogi segítséget tud nyújtani és a nyilvánosság eszközeivel is tud élni. Korábban informálták az embereket arról, hogy méltányossági kérelmet tudnak benyújtani azért, hogy a szállásukon tudjanak maradni. Ezek elbírálásának szempontjai azonban sajnos nem voltak átláthatók és kérelmek többségét visszautasította a kormánybiztos. Jelenleg 30 család jogi képviseletét látják el, ők is elvesztették lakóhelyüket. A bíróságon egyelőre ítélkezési szünet van. Azt kérték a bíróságtól, hogy a jog a támogatott lakhatásra továbbra is maradjon fent, illetve azt, hogy amíg nem születik döntés, addig is biztosítsanak szállást. „A hosszútávú megoldás a támogatás megvonásáról szóló júniusi kormányrendelet visszavonása lenne” – mondta Bakonyi Anikó.
