Még a fideszesek is inkább csatlakoznának az Európai Ügyészséghez
Csatlakozni kell az eurózónához és az Európai Ügyészséghez is, a kormánynak pedig teljesítenie kellene az EU feltételeit, hogy hazahozhassák az évek óta visszatartott pénzügyi forrásokat – ezek azok a kérdések, amikben pártoktól független egyetértés van az emberek között a Policy Solutions friss kutatása szerint.
A kutatás Magyarország soros elnökségének apropóján vizsgálta a magyarok uniós attitűdjeit – írja a Telex.
A Policy Solutions kutatása szerint a magyarok jelentős többsége (a kutatás szerint 80 százalék) azt mondja: az EU-s tagság összességében előnyös. Még a Mi Hazánk támogatói között is jelentős, 68 százalékos többségben vannak, a fideszesek 77, a Tisza Párt és a DK szavazói közt a legmagasabb, 86 és 87 százalék ez az arány. Az előnyök közül a felmérés szerint a gazdasági fejlődést emelik ki a legtöbben. 2024-ben a magyarok fele gondolja azt, hogy pénzügyi értelemben jól jár az ország az EU-s tagsággal.
A Tisza Párt és a Mi Hazánk támogatóinak kétharmada szerint az ország továbbra is nettó haszonélvezője az uniós költségvetésnek – írja a kutatás. Ezzel szemben minden harmadik válaszadó (35 százaléka) úgy véli, hogy az ország nettó befizetője az Európai Uniónak, a legtöbben a Fidesz–KNDP szavazói gondolják ezt.
Az uniós előnyök között a határok eltörlése és a szabad mozgás lehetősége is előkelő helyen szerepel, ezeket a magyarok harmada kifejezetten jónak tartja. A hátrányok között a túlzott szabályozás vezeti a listát (de ez is csak 23 százalék).
A kutatás szerint a magyarok látványosan jobban bíznak az EU-s intézményekben, mint a hazaiakban. A válaszadók relatív többsége bízik az EU bíróságában (47 százalék), az Európai Parlamentben (45 százalék) és az Európai Bizottságban is (47 százalék). Ehhez képest a magyar bíróságokban csak a válaszadók 40, míg az Országgyűlésben mindössze 35 százaléka bízik.
A felmérés szerint az egy évvel korábbihoz képest a magyarok jóval kevésbé nyitottak a jelenlegi EU bővítésére. Egy éve több tagjelölt esetében is többségben voltak a csatlakozást támogatók, 2024-ben viszont már a legnagyobb támogatottságú Montenegróról is csak a válaszadók 45 százaléka gondolkodott pozitívan. A nyitottság csökkenése az eleve a legelutasítottabb tagjelöltnek számító Ukrajna irányába is látványos: egy évvel ezelőtt a magyarok szűk többsége ellenezte volna az ukrán csatlakozást, 2024-ben már tízből hat magyar (61 százalék) utasítja el, hogy Ukrajna az EU tagja lehessen.
A kutatásból az látszik, hogy a magyarok többségének elege van az EU és a kormány vitájából, kétharmados többség mondja azt, hogy a kormánynak teljesítenie kell az összes meghatározott elvárást (mérföldkövet) a pénzügyi források felszabadításáért. Ez az adat egyébként tavaly óta változatlan.
Évek óta változatlan az a megközelítés, miszerint Magyarországnak csatlakoznia kellene az Európai Ügyészséghez. Most a válaszadók kétharmada (68 százalék) mondja ezt. Ők még a Fidesz-KDNP szavazói között is abszolút többségben (56 százalék) vannak.
Hasonló a helyzet az euró esetében is: a felmérés alapján a magyarok 62 százaléka euróra cserélné a forintot, ezzel csak a megkérdezettek szűk harmada (30 százalék) nem ért egyet. A Policy Solutions azt írja, hogy az elmúlt három évben folyamatosan 60 százalék fölött van az euró bevezetésének támogatottsága a magyar társadalomban.
