Balázs Péter: a hazai gyakorlat egyáltalán nem változott, ez a fő gond
Csak elméletben segíti az unióval folytatott egyeztetéseket, hogy Navracsics Tibor a Fideszből átült a KDNP-be – mondta a Hírklikknek Balázs Péter, egykori külügyminiszter és uniós biztos. Úgy vélte, a miniszter számára nagyobb hátrányt jelent az, hogy a hazai gyakorlat semmilyen tekintetben nem változott. Amiket ő Brüsszelben próbál elmondani, megvédeni, elhitetni, azokat az itthoni gyakorlat nem támasztja alá. A tárgyalásokból még sok minden kijöhet, a kérdés az, mennyire hiszik el, hogy két hónap alatt megváltozik egy rendszer, amely 12 éven át épült.
– „Pártközi pávatáncot” járt Navracsics Tibor, amikor Orbán Viktorral és Semjén Zsolttal egyetértésben úgy döntött, hogy a nagyobbik kormánypártból átül a kereszténydemokratákhoz?
– Navracsics mindig is jobban vonzódott a Fidesznek, ennek a kétarcú pártnak ahhoz a szárnyához, amely elég nyíltan kimondta, hogy súlyos hiba volt az Európai Néppártot otthagyni. Szerintem a Néppárt részéről tévedésből maradt ott Hölvényi György, mint egyetlen KDNP-s személy. Valahogy a Néppártban nem látták azt, nem gondoltak arra, hogy ez lényegében ugyanaz a párt. Vagyis, hogy nincs önálló profiljuk a kereszténydemokratáknak, hanem a Fidesz mellényzsebéből politizálnak, és ez látszat-kettősség, mert valójában ugyanazt a politikát viszik. Az álláspontjaik között semmilyen különbséget nem lehet soha fölfedezni.
– Más ilyen együttműködő pártok között föl lehet fedezni különbséget?
– Más ilyen pártszövetségben – nézzük meg például a lengyel kormányzást – azért vannak különbségek, meg viták is. A Fidesz-KDNP szövetségben nincs. Ha a Fidesz nem tetszett a Néppártnak, akkor vele együtt ezt az egy szem kereszténydemokrata képviselőt is ki kellett volna tenni. Viszont ott maradt, és ez egy kapaszkodó most. Navracsics – egyébként nagyon ügyesen – átfordította a vitorlát, és azt mondta, ő nem is fideszes, hanem inkább kereszténydemokrata. Ma az egyetlen különbség a két párt között az, hogy a KDNP benne van a Néppártban, a Fidesz pedig nincs.
– Navracsics szerint az Európai Unióval folytatott tárgyalásokon is jól jön, hogy olyan pártot is képvisel, amely az Európai Néppárt tagja, ez talán jobban cseng most az uniós tárgyalópartnereknél, mint a Fidesz. Segíti a tárgyalásokat, hogy Navracsics KDNP-s lett?
– Ez elméletben igaz, a pártcsaládok támogatják a saját tagjaikat. Minthogy azonban a KDNP-nek nincs önálló politikája, a gyakorlatban ennek akkor lenne tartalma, ha kezdettől fogva ellenzett volna olyan lépéseket, amelyeket az Európai Unió is bírált. Ha fel tudtak volna mutatni akár csak egy témát, mondjuk épp a korrupcióval, a közbeszerzésekkel kapcsolatban, amiben a KDNP nyíltan kiállt, és azt mondta, hogy mi ezzel nem értünk egyet, mi ezt másképp szeretnénk csinálni – de, hát ilyen nincs… Vagyis elméletben igaz, ha egy pártcsaládhoz tartozik egy párt, akkor kaphat támogatást. A gyakorlatban azonban nincs semmilyen reális támasztéka, mert még egyetlen egyszer sem fordult elő, hogy a KDNP bármely EU-s-, vagy itthoni korrupciós ügyben bírálta volna a Fideszt. Megint csak a lengyelekre hivatkozom, a nagy párt, a Kaczyński-féle PiS (Jog és Igazságosság) mellett van két kis koalíciós partner, és nyílt vitáik vannak. Ott rá lehet mutatni, hogy miben különbözik az egyik párt álláspontja a másikétól.
– De, hát az EU-ban is nyilván tudják, hogy a KDNP a Fidesz szatellitpártja, nem?
– De, abszolút. Sőt, azt is, hogy tulajdonképpen valamilyen része.
– Ma egyébként bármilyen tárgyaláson rossz ómen az unióban, ha valaki a Fidesz tagja? Ez „ráül” a tárgyalásokra?
– A Fidesz fekete bárány, és az iskolapéldája annak, hogy valaki hogyan próbálja az EU előnyeit lefölözni, és a velejáró kötelezettségeket totálisan visszautasítani.
– Tudja ezt Navracsics bármilyen módon is annulálni?
– Nyilván próbálja, de neki ennél a pártlogókkal való játszmánál nagyobb hátrány az, hogy a hazai gyakorlat semmilyen tekintetben nem változott. Amiket ő Brüsszelben próbál elmondani, megvédeni, elhitetni, azt az itthoni gyakorlat nem támasztja alá. Lásd kata-törvény és egyebek. Hasonló probléma, hogy a kormány a belpolitikában és a hazai gazdálkodásban próbál dolgokat megszépíteni, esetleg megjavítani, miközben a külpolitikában teljesen szembemegy az uniós vonallal. Az a legújabb ötlet, hogy nemzeti konzultációt akarnak tartani az orosz szankciókról, miután mindegyiket megszavazta a kormány. Már eleve az egy furcsa helyzet, hogy megszavazta, de itthon tele szájjal bírálja. Ráadásul – ha jól számolom, akkor ez a 12. nemzeti konzultáció lehet majd – mindegyiknél szájbarágós kérdéseket tesznek föl, hogy a kormány a saját álláspontját megerősíttesse azokkal a híveivel, akik hajlandók ilyen cirkuszban részt venni.
– Navracsics meddig tárgyalhat még?
– Ezek lényegében eljutottak most egy pontig, ahol a magyar kormány letette az ígéreteit. A következő dátum: november 19, ameddig valamilyen bizonyítékot kellene nyújtani arra, hogy az, amit ígértek, tényleg úgy lesz, és tényleg működik. Most szűk két hónapot várunk, ameddig mindenki figyeli, hogy mi történik Magyarországon.
– És utána?
– Sok minden történhet. Az egyik az, hogy az Európai Bizottság azt mondja: „igen, kérem, megindult egy pozitív folyamat”, és akkor előterjeszti a tagállamoknak, a Tanácsnak, hogy akkor most mit kéne lépni. Ez lehet egy teljes feloldozás, mert itt most már minden megváltozott, lehet egy részleges: „megindultak, de azért az egész pénzt nem adjuk oda, csak egy kis részét”. Úgyhogy sok minden kijöhet még ebből, kérdés, hogy mennyire hiszik el, hogy két hónap alatt megváltozik egy rendszer, amely 12 éven át épült.