Brüsszelben is látni: a kormánypártok uralják a magyar választásokat
Jogosan aggódnak Brüsszelben, hogy a júniusra egy kalap alá hozott önkormányzati és Európa Parlamenti választás miatt ugyanazokkal a jogállamisági kifogásokkal kell majd szembesíteniük a magyar kormányt, mint amikkel 2010 óta szinte minden választás után tették. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői akár előre borítékolhatják: 2024-ben is szakszerű lesz a lebonyolítás, de a választókat ezúttal is elzárják a demokráciában elvárható tájékozódás lehetőségétől.
Magyarországgal szemben 2018-ban, Lengyelországgal szemben egy évvel korábban indult meg a 7-es cikkely szerinti eljárás. Ezt az EU alapszerződése alapján akkor kell megindítani, ha egy tagállam súlyosan megsérti az EU demokratikus és jogállamisági alapértékeit. Ezt mind Magyarország, mind Lengyelország esetében így látták. A lengyelországi kormányváltást a korábbi kifogások megoldása felé tett pozitív lépésnek értékelték, de Brüsszelben továbbra is úgy látják, a jogállamisági problémák Magyarországon ma is fennállnak. Ezzel az indokkal fagyasztották be a hazánknak járó EU-források jelentős részét, és ezért maradtak továbbra is zár alatt a támogatásra szánt euró milliárdok.
„A most következő önkormányzati választás szabályait alig egy évvel korábban módosította a kormánypárti többség a parlamentben, de ezzel egy fél lépéssel sem kerültünk közelebb a választásokon elvárható jogállamisági normákhoz” – fogalmazta meg Brüsszelben dolgozó kollégái aggályait az egyik frakció, neve elhallgatását kérő munkatársa.
Elárulta, az EP folyósóin közbeszéd tárgya, hiába tárja fel 2010 óta az EBESZ megfigyelők minden jelentése, hogy a magyarországi választások lebonyolítása ellen nem lehetnek szakmai kifogások, de a kampányok finanszírozását, a szabályok szüntelen alakítgatását, és a választók egyoldalú tájékoztatását illetően nincsenek változások. „Az egyenlő esélyek hiánya árnyékolja be már az előkészületeket is” – jegyezte meg.
Ezt a brüsszeli aggodalmat látszanak igazolni a Politcal Capital idei vizsgálatai is. Kétheti rendszerességgel mérik fel, mennyit költenek a júniusi megmérettetésre készülő politikai pártok a kampányukra. Azt tapasztalták, hogy a Fidesz szócsövének tekinthető Megafon már az év első tíz hetében 125 millió forintot költött a közösségi hálón hirdetésekre, amivel messze megelőzött minden más szereplőt. A pártok versenyében március első hetében a Fidesz vált a legnagyobb hirdetővé, messze vezet, majdnem annyit költve, mint az őt követő négy ellenzéki párt összesen. „Az év elejétől a Facebookon megjelentetett pártköltések 42 százalékát bonyolította a Fidesz és a KDNP, a többi 58 százalékon 13 párt osztozott. Bár messze nem minden politikai hirdetés „ellenségképző”, a február 18. és március 9. között futtatott politikai hirdetéseknek egynegyede ilyen narratívát tartalmazott. Ezekre költötték a teljes hirdetési összeg majdnem felét, 39,3 millió forintot. Ennek az összegnek 92 százalékát, azaz 36,3 millió forintot a kormányzati irányítású szereplők költötték el” – mutatták ki a PC munkatársai.
Többek között ezért sem tartja meglepőnek a közelgő választásokkal kapcsolatos brüsszeli aggályokat Tóth Zoltán. A választási szakértő véleménye szerint a magyarországi viszonyokkal kapcsolatos jogállami hiányosságok egyik kulcskérdése az, hogy nincsenek egyértelműen lefektetve a kampánytámogatási szabályok. Egyedül az országgyűlési képviselők választására vonatkoznak valamilyen kampányfinanszírozási megkötések, de sem a népszavazások, sem az EP- illetve az önkormányzati választások esetében nem tartotta fontosnak a Fidesz ennek a kérdésnek a rendezését. „Ez egy olyan lényeges adóssága a kormánynak, amivel előbb-utóbb el kell majd számolni” – mondta a szakértő.
Ilyen körülmények között nagyon nehéz demokratikus választásokat lebonyolítani, s ezt az európai parlamenti képviselők közelgő választása esetében is felmérték már Brüsszelben. „Akármilyen végeredményt hoz a választás, még ha esetleg a kormány ellenzéke tud majd több képviselőt delegálni az EP-be, akkor is egy átláthatatlan és tisztességtelen választás eredményének fogják tekinteni itt Brüsszelben” – magyarázta forrásunk.
„Ennek a kormánynak még soha nem állt szándékában tisztességes választáson megméretni magát” – fejtette ki Tóth Zoltán is. A magyar törvényhozás az utóbbi három választási ciklusban nem tett semmit az átláthatóság érdekében, valamennyi beavatkozása kizárólag egyetlen párt érdekeit vette csak figyelembe. Legkirívóbb példaként azokat a módosításokat említi, amelyekkel most a fővárosi választási szabályokat átírták. Az, hogy a közgyűlési „belépő” küszöbét levitték öt százalékra, semmi más célt nem szolgált, mint a Fidesz által indítandó kamu pártok támogatását. Bejuthassanak a főváros döntéshozó testületébe, és csökkentsék egy esetlegesen újraválasztott ellenzéki főpolgármester politikai mozgásterét.
„Olyan mértékig pártelfogultak a magyar választások, annyira nincs semmi közük a demokráciához, hogy az még a Holdról is látszik” – mondta forrásunk. – „Akkor hogyne látnák itt Brüsszelben is a kollégáim?”
