Budaörs megtámadja az államot a szolidaritási hozzájárulás miatt
2017 óta ír elő szolidaritási hozzájárulást önkormányzatoknak a kormány az adóerő-képességtől függően, így ez a sarc elsősorban a nagyobb, tehetősebb városokat sújtja. A hozzájárulás mértékét Budapesten azután emelte meg drasztikusan az Orbán-kormány, hogy ott az ellenzék nyert. A főváros a közelmúltban bejelentette, hogy pert indít emiatt, erre a kormány most válaszként jelezte, még többet akar.
„Karácsony Gergely főpolgármester már bejelentette, hogy közigazgatási bírósághoz fordulnak a túlzott mértékű szolidaritási hozzájárulás miatt. Mi is megpróbáljuk ezt” – jelentette ki a Népszavának Wittinghoff Tamás, Budaörs független polgármestere pénteken, miután kiderült, hogy az önkormányzatokat sújtó szolidaritási hozzájárulást a kabinet jövőre 30 százalékkal emelné.
„Már most is törvénytelen, amit csinálnak, hiszen a szolidaritási hozzájárulás néven kivetett sarc meghaladja a kötelező feladatokra adott állami normatíva összegét, így az önkormányzat saját bevételeiből von el a kormány” – magyarázta a budaörsi polgármester.
Wittinghoff Tamás szerint, annak ellenére sarcolja így a településeket a kormány, hogy „ezt tiltja az általuk összetákolt Alaptörvény, az önkormányzati törvény, illetve egy nemzetközi egyezmény, az Önkormányzatok Európai Chartája is."
Budaörs egyszer már megtámadta a szolidaritási hozzájárulást. Erről a polgármester azt mondta, „Hogy Magyarországon nincs jogállam, fényesen bizonyítja Budaörs e tárgyban évekkel ezelőtt indított polgári pere, amelyben a mai napig nincs döntés. A másodfok ugyanis az Alkotmánybíróságra bízta az ügyet, amely azonban a költségvetés helyzetére hivatkozva, azt mondta, hogy nincs lehetőségük dönteni. Az elmúlt években milliárdokkal lopták meg a budaörsieket. Akkor még egyedül voltunk ezzel. Budapest ugyanis Tarlós István idején 5,5 milliárdot fizetett ezen a címen, míg a jelenlegi ellenzéki városvezetésnek idén már 58 milliárdot kell."
Budaörs polgármestere bízik abban, hogy a független bíróságok késztetést fognak érezni arra, hogy valóban a jogszabályok mentén járjanak el. Érvelése a fővároséhoz hasonló, nevezetesen: az elvonás mértéke nem haladhatja meg a feladatellátásra kapott állami támogatás mértékét, a pénzügyminiszternek törvényi kötelessége a fentieket figyelembe vevő korrekció. A hasonlóság szerinte a periratokban is nagy lesz majd.
A fővárossal egyeztetni fognak a pertaktikát illetően.
A törvénytelenség Wittinghoff szerint fokozódik, ami a NER-en belül is feszültséget szül. Már a parlamenti választás előtt azt mondta Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere, hogy a szolidaritási hozzájárulást meg kellene felezni, ehhez képest 30 százalékkal emelnék. Cser-Palkovics Andrást is kerestük, de csak a pontos költségvetési számok ismeretében szeretne válaszolni.
„A Költségvetési Tanács véleménye egybecseng az Önkormányzatok Nemzeti Egyeztető Tanácsán néhány hete számok nélkül elhangzottakkal. A főváros esetében a 30 százalékos emelés azt jelentené, hogy az idei 58 milliárd forint helyett 75 milliárd forintot kellene jövőre szolidaritási hozzájárulás címén fizetni. Ez kormányzati válaszcsapásként is érthető: ha a fővárosnak problémája van a dologgal, akkor még ráemelnek. Ha ilyen arányban fizetne mondjuk a fideszes vezetésű XVI. kerület, akkor az olyan mértékű lyukat ütne a költségvetésén, hogy szinte azonnali csődhelyzet állna elő. Teljesen torz a rendszer".
A fővárosi önkormányzat jövő szerdán adja be a keresetlevelet a Fővárosi Törvényszékre a szolidaritási hozzájárulás miatt. Azért perlünk, mert egyszerűen nem tudunk többet fizetni, mint amennyit az államtól a ránk rótt feladatokra kapunk – mondta a Népszavának Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes.
Arra a kérdésre, hogy miben bízhat a főváros jövőre, ha az idén, 58 milliárdos szolidaritási hozzájárulás fizetése mellett, túlélőprogram készítésére kényszerült, a város pénzügyeiért felelős politikus azt válaszolta, hogy jelenleg arra koncentrál, hogy szeptember 15-ig fizetőképes maradjon Budapest.
Az önkormányzatokra kivetett szolidaritási adó már most is ki van maxolva. Ha tovább emelik, az biztosan veszélyeztetni fogja a feladatellátást, s a települések sorban állnak majd, hogy az államtól kuncsorogjanak pénzt, mert különben a költségvetésük negatív tartományba fordul át – véli Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnöke, a Somogy megyei Tab fideszes polgármestere.
Az elnök nem csak a szolidaritási hozzájárulás emelését kifogásolta, szerinte nem jobb a helyzet az étkeztetésre fordítható összegek terén sem. A tervezett 4,2 százalékos jövő évi emelés korántsem elég a drasztikusan megugrott élelmiszerárak fedezésére. Szerinte ma még nem látható előre, hová vezet a rezsivédelmi alap belengetett 1200 milliárdos csökkentése.
