Covid19 – a politika foglyul ejtette a szakmát

Rédei Ottó 2021. november 11. 13:06 2021. nov. 11. 13:06

Egyre jobban tombol az újabb koronavírus járvány. A fertőzöttek száma hetente megduplázódik, de még ennél is ijesztőbb, hogy máris többen vannak lélegeztetőgépen, mint tavaly ilyenkor. Különösen aggasztó, hogy élesen eltér egymástól kormány és az szakemberek véleménye arról, miképpen kellene úrrá lenni az újabb járványon. Erről beszélgettünk dr. Rékassy Balázs orvossal, egészségügyi szakközgazdásszal.

– Ez a mostani, a negyedik hullám van olyan súlyos, mint az előzőek? 

– Attól tartok, hogy igen, és a helyzet egyre romlik. Soha nem tudjuk, mikor lesz egy járványnak vége. Eléggé arcul is csapott bennünket ez a negyedik hullám és főleg az, hogy most Közép- és Kelet-Európa a járvány gócpontja.

– Mi ennek az oka?

– Több is van. Egyrészt az emberek szó szerint beleuntak a járványba, a különböző korlátozásokba. A régi életüket akarják élni. Azt hittük, ha megfelelő számú embert oltunk be, akkor ezzel véget vethetünk a járványnak. Időben el is indult az oltási kampány itthon, és Magyarországon eléggé korán sok embert időben sikerült meggyőzni az oltás fontosságáról. De aztán, a nyár második felére már kiderült, hogy akik eddig nem oltatták be magukat, azok ezután sem akarják. Így Magyarország mostanra az átoltottság terén az európai alsó középmezőnybe került. Gond az is – és ez a második ok –, hogy a jelenleg tomboló, úgynevezett Delta variáns sokkal fertőzőbb, mint az eredeti vírus volt.

Amíg az első járványhullámot okozó vuhani vírussal egy ember legfeljebb két másikat tudott megfertőzni, addig ezzel a legújabb mutánssal már könnyen hét-nyolcat is. Vagyis korábban előfordult, hogy valaki megkapta a vírust, de a családtagjai nem. Most viszont, ha hazaviszi a betegséget, akkor szinte biztosan megfertőzi az egész családot. A harmadik ok, hogy az ország vezetése azt hitte, ha a vakcinák széles körű beszerzésére fókuszálunk, akkor ez elég lesz, nincs szükség a fizikai járványügyi intézkedésekre, és engedhető a lakosság szabad mozgása. Nem akartak rontani a közhangulaton rendezvények betiltásával, szabályozásokkal, korlátozásokkal. Mint mondtam, a vírus igazi gócpontja tőlünk keletre, Romániában és Bulgáriában, Ukrajnában van, ahol csupán a lakosság 20-30 százalékát oltották be. Így náluk rengeteg az oltatlan ember, akik között rohamosan terjed a vírus, és rengeteg a hordozó. Ennek következtében fokozatosan húzódik a járvány nyugatra.

– Akkor igazuk van az oltás-elleneseknek, hogy a vakcina mégsem véd meg?

– Nem, ez egyáltalán nem igaz. Nem mindegy ugyanis, hogy ha valaki megfertőződik, akkor mondjuk teljesen tünetmenetesen, esetleg enyhe tünetekkel vészeli-e át a betegséget, vagy súlyos állapotba kerül és kórházi, intenzív ápolásra szorul.

– Korábban azt hallhattuk, hogy ha 65 százaléknál magasabb lesz a beoltottak aránya, akkor elérjük a nyájimmunitást és vége szakad a járványnak. Ezt az arányt el is értük, erre mégis kitört a negyedik hullám.

– A 65 százalék, vagy ennél nagyobb arányú átoltottság a vuhani és a brit vírus-variánsra volt érvényes. A mostani indiai, vagy Delta mutáció esetében legalább 80 százalék szükséges, és friss, hat hónapon belüli emlékeztető oltás kellene. De sajnos megcsappant az emberek kedve és már jó ideje alig nő a beoltottak száma. Hazánkban három felnőttből csak kettő van beoltva.

– Akkor mi lehet a megoldás? Más országok hogyan birkóznak meg a negyedik hullámmal?

– Fontos lenne, hogy tanuljunk mások példájából. Itt van mindjárt Portugália. Ezt az országot szinte letarolta a járvány harmadik hulláma. De az akkor elszenvedett borzalmak felrázták az egész társadalmat és mára már 90 százalék feletti az átoltottság. A legveszélyeztetettebb rétegek esetében pedig majdnem 100 százalék. Ezeket az embereket amúgy Franciaországban és Németországban is szinte kivétel nélkül már mind beoltották. Így azokban az országokban, ahol a veszélyben lévők oltása 100 százalékos, az általános népesség átoltottsága is magas, és erősödő járványhullám esetén időben vezetnek be fizikai korlátozó intézkedéseket (maszkhasználat zárt térben, távolságtartás, kontaktusszám csökkentés), nem fenyeget újabb, tömeges katasztrófa.

– Nálunk mekkora az átoltottsága a legfenyegetettebb korcsoportoknak?

– A 60 és 69 év közöttiek 76,5 százaléka kapta meg a védőoltást, míg a 70, illetve 79 éves korosztály 86 százaléka. De sajnos a nyolcvan év felettieknek csak 77 százalékát sikerült eddig elérni és beoltani. 

– Pedig úgy tűnik, a kormány komolyan veszi a járvány elleni védekezést, hiszen a munkáltatóknak adta a jogot, hogy kikényszerítsék a védőoltás felvételét. Erről mi a véleménye?

– Az, hogy ez a felelősség átruházása és a felelős döntés vállalásának hiánya. Hogyan dönthetne felelősen egy cégvezető, amikor nincs a megfelelő információk birtokában? A járványügy kezelése mindenhol országos kormányzati kérdés. A tulajdonos végső soron a vállalkozás működését veszélyezteti, ha rákényszeríti az embereit az oltásra. Szakmailag, amúgy sem támogatható az oltás kötelezővé tétele. 

– Mégis, mit kellene tenni?

– Több dolgot. Először is el kellene végezni az apró munkát. Vagyis elmenni a legapróbb településekre is, azokhoz az emberekhez, akikhez nem jut el a tévé, vagy az internet, akik nem tudnak online regisztrálni, vagy megengedni maguknak, hogy elutazzanak egy oltópontra, és nem is értik az egészet. Nekik szó szerint házhoz kellene vinni a vakcinát. Másodszor, átmenetileg, korlátozni kellene az oltatlanok mozgási szabadságát ahhoz, hogy megvédhessük a közösség többi tagját. Ha valaki tisztában van azzal, hogy fontos az oltás, evvel magát és a közösséget is megvédheti, orvos-szakmailag is oltható, de mégsem hajlandó beoltatni magát – amivel a közösségnek okoz kárt – kell-e a közösségnek állnia azt a költséget, ami abból származik, mert az illető saját, jól felfogott és a közösség érdeke is ez?

– Ön egyetért azzal, hogy a kormány szinte kizárólag csak az oltásra támaszkodva akarja megállítani a járványt?

– A válaszom a leghatározottabb NEM! Az egysíkú védekezés helyett kombinált stratégiára lenne, illetve lett volna már régen szükség. Ez azt jelenti, hogy az oltások szorgalmazása mellett, újból be kellene vezetni a társas rendezvények létszámkorlátozását, kötelezővé kellene tenni a maszkviselést, fokozottan kellene ügyelni a közösségi terek higiéniájára, azonosítani kellene és mielőbb elkülöníteni a fertőzötteket, bevezetni a széles körű szűrést, ingyenes tesztelést, és a karantén-szabályok betartását és betartatását. A védőoltással és ezekkel az intézkedésekkel együtt tudjuk csak megfékezni a mostani járványt.

– De mintha a politika nem akarná meghallani, vagy megérteni ezt. Már itt állt a küszöbön a negyedik hullám, amikor mindenféle tömegrendezvényt tartottak. Ön ezt hogyan értékeli?

– Úgy, hogy a politika nem hallgat a szakemberekre. Azt is mondhatnám, hogy a politika foglyul ejtette a szakmát, miközben a saját pillanatnyi népszerűségének lett a rabja. Hiába javasolják a szakemberek egyhangúan a szigorításokat, lezárásokat, a döntéshozók nem mernek ilyen intézkedéseket hozni, mert félnek, hogy csökken a népszerűségük. Ahogy az oltás kötelezővé tételéről nem tud dönteni az egyszerű cégvezető, mert nincs hozzá elegendő szakmai információja, épp úgy siralmas, ha a vezetés pedig nem tudja időben meghozni a szükséges, elviselhető, de kemény döntéseket, mert nem hallgat a szakemberekre, inkább az egész társadalom gyalogol bele az újabb vírus-hullámba, amelynek végén könnyen lehet, hogy több ezer fővel kevesebben fogunk koccintani újévkor.



Hírklikk

Támogasd a munkánkat, hogy egyre több tényfeltáró anyaggal, izgalmas riportokkal tartsunk ellent a kormányzati propagandának.

Támogatom
Támogatom