Csaba László: a tévút iskolapéldája, hogy Magyarország akkunagyhatalom lesz

Csaba László a Népszavának elmondta, bár látszólag nincs olyan nagy baj, mert a mutatók, elemzések nem sokkal rosszabbak, mint a tavalyiak, de a valóságban nem jó a magyar gazdaság helyzete. Állítása szerint a kormány olyan döntéseket hoz, amelyeket rövid távú megfontolások alapján tesz, amit a népszerűség szül és nem a szükség, ami talán nem lenne adott esetben olyan népszerű az emberek körében, de hosszú távon az kedvezne az országnak.

„Elakadtunk egy olyan szinten, ahonnan nem tudunk továbbmenni. Ha az előttünk lévő két-három esztendő prognózisait nézzük, akkor a hibák a szembetűnőek, s nem az erős pontok. A forráselosztás rendszere kevéssé hatékony, a tőkepiaci rendszer nem működik jól, ennek következtében a fogyasztás nem tud igazán bővülni, vagyis a felzárkózásra most nincs esély” – fogalmaz a szakértő.

Bár az ország, a kormány is felismerte, hogy egyhelyben toporgunk, legalábbis ha euróban nézzük a fejlettségünket, ugyanis akkor rájövünk, hogy ugyanott tartunk, mint 10-15 évvel ezelőtt, ha viszont forintban nézzük, akkor látjuk, hogy haladtunk előre egy kicsit. De olyan jellegű felzárkózásról nem beszélhetünk, mint Írországé vagy Észtországé. Mintha Lengyelország futna hasonló pályát, mint mi, viszont Románia folyamatosan halad a felzárkózás felé.

„A tévút iskolapéldája” – mondja arról, hogy a gazdaságirányítás akkumulátorgyártó nagyhatalommá változtatná Magyarországot. Az indoklása az, hogy alacsony a hozzáadott érték. Annak idején az látszott, hogy az alkatrészösszeszerelő-üzemek révén Magyarország kedvezőtlen versenypiaci helyzetéből kilábalást jelentene, de „az egykor húzóágazatnak tekintett iparág jövője leáldozott, most már ezt meg kellene haladni”.

A közgazdász szigorúan értékel, elmondja, hogy minden területen a minőség lecsúszása figyelhető meg. A felsőoktatásban különösen. Nem arra törekednek, hogy megtartsák a legjobb képességű fiatalokat, így ők elmennek külföldre, mert ott szükség van rájuk, itthonról pedig hiányoznak.

Az inflációról úgy nyilatkozott, hogy szerinte az áremelkedés növekedésének mértéke mérséklődhet idén valamilyen szinten. A magas inflációnak részben az inflációs várakozások az okozói. Ezért baj, és egyben „szinte példátlan”, hogy a jegybank döntéseinek és bejelentéseinek semmilyen hatásuk nincs a forint árfolyamára. „Csak hiteles kormány és jegybank képes csökkenteni az inflációs várakozásokat. Ez az, ami nálunk hiányzik” – tette hozzá Csaba László.

Beszél arról is, hogy nem tartja valószínűnek az egy számjegyű fogyasztói árindexet, szerinte 2024-ben is két számjegyű lesz az infláció, ugyanakkor úgy gondolja, hogy az ársapkát el lehet törölni, ettől jelentős inflációs nyomás nem várható.

Arról, hogy mi áll a jegybank és a kormány elmérgesedett vitája mögött, úgy nyilatkozott, hogy „Matolcsy György jegybankelnök és környezete egyfajta menekülési útvonalat próbál kijelölni, mert a jelenlegit elhibázottnak tartja. A jegybank olyan gazdaságpolitikai irányt próbál felvázolni, amellyel a Fidesz tovább tud kormányozni, anélkül, hogy maga ellen fordítaná a társadalom nagy részét. Bebizonyosodott, hogy Matolcsy Györgyhöz közelebb áll a gazdaságpolitika, mint a monetáris politika, amely számára egy aranykalicka, ahová bezárták”.