Csak látszólagos a jobb hiányadat, a kormány csapdahelyzetbe került 

Az előzetes adatok szerint 1068 milliárd forint, a GDP 5,4 százaléka volt a kormányzati szektor idei, első negyedéves hiánya. A Központi Statisztikai Hivatal gyorstájékoztatója rámutat: az egyenleg az előző év azonos időszakához képest 611 milliárd forinttal, GDP-arányosan 4,0 százalékponttal lett kedvezőbb. A bevétel 7952 milliárd, a kiadás pedig 9020 milliárd forint volt. Az előző év azonos időszakához képest az idén az első három hónapban a bevételek 758 milliárd forinttal, 10,5 százalékkal nőttek. A kiadások mindeközben csak 146 milliárd forinttal, 1,7 százalékkal emelkedtek. (A bevételek és a kiadások részleteiről itt lehet adatokat találni.)

A fő számok szerint, látszólag tehát viszonylag jól alakul a költségvetés, javultak is az egyes számok, mégis látszik, hogy vannak itt bajok bőven. Katona Tamás költségvetési szakértőt kértük arra, hogy segítsen kontextusba helyezni az adatokat.

A volt államtitkár, korábbi KSH-elnök elsőként a képnek a gazdasági növekedési elemét említette. Mint mondta, láthatóan szerény, legfeljebb 2-2,5 százalék körül lehet az idén a GDP bővülésének a rátája, aminek csak az egyik, kisebb oka a világgazdasági környezet, főleg ugyanis a kormányzat dilettáns gazdaságpolitikájának következménye. A versenyképességünk a padlón van, olyan beruházásokat erőltetnek évek óta, amelyek nem segítik a gazdaság teljesítményének a növekedését – mutatott rá, példaként említve az akkumulátorgyártást, amely szerinte a dilettantizmus tipikus esete. Miként az is, hogy Nagy Márton a minap azt állította, hogy az akkumulátorgyártásnak 5 százalékos a részesedése – de Katona szerint a nemzetgazdasági miniszter vélhetően rossz helyre tette a vesszőt, valójában ugyanis inkább 0,5-1 százalék körülire tehető ez. S nem csak azért, mert az utóbbi időben visszaesett a kibocsátása, hiszen ez valójában a ciklikusságra vezethető vissza, s várhatóan ismét bővülésnek indul majd idővel.  A nagyobb baj az, hogy abszolút téves a kormány gazdaságpolitikai víziója, amely szerint Magyarország majd akkumulátorgyártó nagyhatalommá válik.  Még ha igaza is lenne a „dilettánsnak minősíthető külgazdasági miniszter” állítása, miszerint a negyedik legnagyobb akkumulátorgyártó hatalommá válunk a világban, akkor is veszélyes ez, hiszen, ha egy 9,5 milliós ország egyetlen területen ekkora hányadot hasít ki magának a világgazdaságból, akkor azzal elképesztő módon kiszolgáltatottá válik, ami viszont komolyan visszaüthet. Akárhogyan is, a gazdaság idei növekedési kilátásai szerények – szögezte le Katona, hozzátéve: még azt sem látja, hogy jövőre mitől lódulna meg a fejlődés, azon túl, hogy a kormány váltig ezt ígérgeti.  

A szakember a kontextusba helyezés részeként kitért a külkereskedelmi hiány kérdésére is, megállapítva: azon a téren ugyan nem rossz a nemzetközi pozíciónk, de ennek az az oka, hogy visszaszorult az import, s bár az exporttal is ez történt, de az utóbbi mégis jóval kisebb arányban esett vissza, s így javult a folyó fizetési mérleg pozíciója.

Mindeközben nem javult érdemben az államháztartás. Jellemző, hogy tavaly a negyedik negyedévben kéthetente módosították az idei prognózist, de még így sem sikerült megfelelően belőni, sőt, még az idén februárban sem sikerült eltalálni (a végül 6,7 százalékosra felduzzadt deficitet). Amihez hozzárakódik a Magyar Nemzeti Bank tetemes vesztesége (1763 milliárd forintra rúgott tavaly), amivel együtt az államháztartás hiánya valójában kétszámjegyű volt. Ez pedig már súlyos gond, ráadásul a kilátások sem bíztatóak. 

És akkor mire számíthatunk? – kérdeztük Katonát, aki korábban többször azt nyilatkozta a Hírklikknek, hogy a választások után jönnek „a nem megszorításnak nevezett megszorítások”. Szerinte ezek olyan módon várhatók, hogy további beruházásokat fognak majd vissza, s újabb adóemelésre kerítenek sor. Példaként említette a vállalati adók és az ágazati különadók területét – ezzel kapcsolatban a kormány kommunikálhatja, hogy nem érinti a lakosságot, ám valójában ez csak a közvetlen hatásokra igaz, közvetetetten, az árindexen keresztül ugyanis az emberek is megérzik majd.

Összességében véve, az államháztartás nincs abban a helyzetben, hogy elősegítse a gazdasági növekedést, s ez csapdahelyzetet jelent a kormány számára – szögezte le. Példaként említette, hogy a Pénzügyminisztérium legutóbbi áht-jelentésében arról adott számot, hogy nőtt a költségvetés áfabevétele. Ennek azonban az volt az oka, hogy mérséklődtek az áfabefizetések, de még inkább a visszautalások, s így keletkezhetett nagyobb bevétel. „Ez pedig azt mutatja, hogy megy lefelé a gazdaság, lejtmenetben az import és a beruházás is” – szögezte le.

S hogy a szakember mire számít a következő hónapokban? Ezzel kapcsolatban Katona arra emlékeztetett, hogy láthatóan nő a hiány, emelkedő pályán van az infláció, még ha a mérték nem is annyira jelentős. Azt ugyan a kormánynak végül sikerült megúsznia, hogy a választások előtt kezdődjön el ez a folyamat. Például azzal, hogy nyilvánvalóan egyezséget kötött a MOL-lal az üzemanyagok árával kapcsolatban, nem véletlen ugyanis, hogy június 9-e után beindult az üzemanyagok árának az emelési hulláma, amit mi sem jellemez jobban, mint az, hogy napjainkban a korábbi kettő helyett hetente már háromszor is drágítanak.

Katona szerint az idén legalább 5-5,5 százalékos lesz az államháztartás hiánya, amihez hozzáadódik majd az MNB vesztesége is. Az árfolyam kérdése is nagyon kényes – mint ismert, immár két éve komoly feszültség van a kormány és a jegybank között (miután Matolcsy György elnök „önkritikusan” elismerte, a kormány mindent elrontott), s ez jövő február végéig bizonyára meg is marad. 

Nagy kérdés továbbá Katona Tamás szerint az is, hogy mit lépnek majd a hitelminősítők, amelyek eddig kivártak, de – mint a közleményeikből kiolvasható – várják a kormány által beígért kiigazítást, azaz „magyarra lefordítva, a megszorításokat”. Ha pedig a kormány nem szánja rá magát ezekre a szükséges lépésekre, akkor a hitelminősítők reakciójának a milyensége borítékolható. „Egy biztos, rendkívül kényes helyzet alakult ki a kormány számára” – tette hozzá.