Csúsztatások, hazugságok és nyílt propaganda Orbán nyugdíjasoknak szóló levelében

NVZS 2023. február 19. 07:00 2023. feb. 19. 07:00

Propagandát lehet alaposan és lehet trehányul megvalósítani: az Orbán-vezette rezsimre a profi kommunikáció a jellemző, nem véletlenül nevezik kommunikációs kormányzásnak azt, amit immár 13. éve művel a vezér. Ennek fényében meglepő, hogy rendre elnagyolják azokat a PR-üzeneteket, amelyek célközönsége az idősek, a nyugdíjasok, pont azok, akik nélkül nemhogy kétharmaduk, de még sima többségük sem nagyon lehetne. Persze lehet, csak szimplán lenézik ezt a korosztályt, arra gondolva, a korral az emberek amúgy is elhülyülnek. Mi mással lehetne magyarázni, hogy rendre átlátszó, könnyen cáfolható hazugságoktól hemzsegnek a nyugdíjasoknak szánt üzenetek? Mint Orbán Viktor levele is, amit ezekben a napokban kézbesítenek a nyugdíjasoknak a 13. havi ellátás apropóján. Nem alaptalanul állítjuk ezt: cikkünkben mondatról mondatra szétcincáltuk a rövidke levél állításait. Ha valamit véletlenül kihagytunk, azért elnézést kérünk!

Orbán: „Az idén februárban megemelt összegű, 13. havi nyugdíjat kap minden arra jogosult nyugdíjas”.

Jól hangzik ez a „megemelt összeg” kitétel, hiszen el is hiszik, de azért felhívnánk a figyelmet arra, hogy saját magát köpné szembe Orbán, ha visszavonná a tavalyi választási kampány hevében bedobott ígéretét, miszerint az előző tervtől eltérően, mégsem fokozatosan – négy év alatt –, hanem már 2022-től a teljes összegű 13. havit folyósítják. Igaz, ez nem olyan nyomós érv, hiszen Orbántól nem áll távol nézeteinek, állításainak gyökeres megváltoztatása, ígéreteinek megszegése. Ez esetben viszont komoly szavazótábor fordulhatna el tőle, hiszen – mint a közvélemény-kutatások is mutatják – az idősek tartják őt hatalmon: a Mediánnak a Telex által részleteiben közölt decemberi felmérése szerint a hatvan év felettiek körében 64 százalékon áll a Fidesz támogatottsága.

A tizenharmadik havi ellátásról egyébiránt a 342/2020. (VII. 14.) Korm. rendelet rendelkezik, s bár eredetileg négy évre lebontott ütemezés szerint járt volna a nyugdíjasoknak, a 2022-es országgyűlési választások előtt előrehozták a teljes havi összeg kifizetését – ez már tavaly is így történt. Ezt tehát nehezen lehetne „megemelt összegű” ellátásnak nevezni.

Orbán: „A szomszédunkban dúló háború és Brüsszel elhibázott szankciói miatt egész Európában emelkednek az energiaárak és növekszik az infláció.”

Erre egy nagyon friss újságcikket idézünk: „pénteken tovább folytatódott a holland tőzsdén a gáz árának csökkenése, már a fontos lélektani határnak számító 50 eurós szint alá került a megawattóránkénti jegyzés” – jelentette február 17.-én a Portfolio. A szakportál megjegyzi: tavaly tavasszal 345, ősszel pedig 342 euró volt, ehhez képest pedig már több mint 85 százalékot esett a gáz ára. Ugyancsak a Portfolio szúrta ki a Financial Times cikkét, amely idézi az energetikai ágazat egyik legjobban teljesítő befektetőjét, Pierre Andurandot, aki szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök „elvesztette az energiaháborút”, és az európai gáz- és energiaválság legrosszabb időszaka már elmúlt. De idézhetünk egy német tanácsadó céget is (Inercomp), amely februári hírlevelében  a következőt írta: miután augusztus végén a németországi Cal 23 villamosenergia-árakat valamivel 1000 EUR/MWh alatt, a gázárakat pedig 300 EUR/MWh felett jegyezték, az exponenciális áremelkedés véget ért, és az árak e szélső értékektől 2022 végére 250 EUR/MWh (villamosenergia) és 90 EUR/MWh (gáz) közé csökkentek vissza.

Ami pedig az inflációt illeti: az Eurostat jelentésében közzétett grafikonból is feketén-fehéren látható, hogy Magyarország EU-rekorder az inflációs rátában. Tavaly decemberben messze a magyar volt a legmagasabb, az uniós átlag két és félszeresére rúgott. Tegyük hozzá, mindezt úgy, hogy szemben a legtöbb tagállammal, nálunk nem csökkent, hanem tovább emelkedett az infláció. 

Forrás: Eurostat

S hogy mennyire hazug Orbánnak az inflációval kapcsolatos állítása is: Magyarországon nem 2022. február 24.-e után indultak el az áremelkedések. Akkor már jócskán felpörgött az infláció. Ha nem így lett volna, akkor nem született volna meg az alapvető élelmiszerek árának maximálása már bő hónappal a háború kitörése előtt, nem vezették volna be 2021. novemberétől az ársapkát az üzemanyagok egy részére.

Forrás: KSH

És hogy mi a helyzet az elhibázott szankciókkal? Orbán esetében a Putyin-közeli üléspontja határozza meg az álláspontját. Merthogy az uniós büntető intézkedések bizony mérhetetlen károkat okoznak az orosz gazdaságnak – ahogy arról a nagy nemzetközi szervezetek (IMF, Világbank, OECD) elemzései alapján az Európai Tanács összesítésében olvashatunk. A különböző forrásokból származó becslések azt mutatják, hogy az Oroszországgal szemben Európában és másutt meghozott korlátozó intézkedések a várakozásnak megfelelően működnek, és a gazdasági mutatókon keresztül láthatók az eredmények. Például az orosz gazdaság zsugorodik és az infláció nő. Miután pontos adat még nincs, az előrejelzések szerint 2022 végére a GDP a legjobb esetben is várhatóan legalább 3,4 százalékkal vissza fog esni, míg a legrosszabb esetben akár 4,5 százalékkal. Az idén az előrejelzések szerint év/év alapon 2,3-5,6 százalékkal fog zsugorodni a gazdaság. Az előrejelzések alapján a tavalyi 14 után 2023-ra további 5-6,8 százalékkal emelkednek a fogyasztói árak.

Orbán: „A kormány ársapkákkal és rezsicsökkentéssel védi a családokat.” 

„A rögzített árú termékek esetén elmaradt áremelkedéseket a kereskedők teljes egészében áthárították más termékekre” – ezt nem más írta, mint a Magyar Nemzeti Bank elemzője, Balatoni András a KESMA-birodalomhoz tartozó Világgazdaságban megjelent blogjában. Ebből az is kiderül, hogy összességében nem fizetünk kevesebbet, mintha nem lenne ársapka, hiszen „az ársapka által nem érintett termékeknél bekövetkezett áremelkedés kioltotta az 1,2 százalékpontos technikaiinfláció-csökkentő hatását az intézkedésnek”.  Ráadásul az árstop által nem érintett termékek magasabb átárazásának és a kialakuló nagyobb élelmiszer-inflációnak tovagyűrűző hatásai is voltak – szögezte le.

Petschnig Mária Zita pedig – a Hírklikken – a következményekre hívta fel figyelmet: „ebben a szisztémában olyan elfojtott infláció termelődik, amit a Központi Statisztikai Hivatal nem fog teljes egészében kimutatni”, illetve „a befagyasztás, az árstop az adott termék árának az emelkedését szünteti meg, de amikor azt feloldják, akkor nagyobb áremelkedés zúdul rá a termék- és szolgáltatáskínálatra”.

Ami pedig az állítólagos magyar rezsivédelmet (azaz orbáni néven rezsicsökkentést) illeti: a Bruegel Intézet napokban nyilvánosságra hozott elemzéséből megtudhattuk, hogy milyen hatékonyan védi meg a magyarokat a rezsiemelkedéstől az Orbán-kormány. A HVG kiemeli, hogy Magyarország mindössze a GDP 1,1 százalékát, vagyis 2,7 milliárd eurót költött rezsitámogatásra 2021 szeptembere óta, ez pedig a harmadik legalacsonyabb érték ez Európai Unióban. GDP-arányosan a szlovákok költöttek legtöbbet erre a célra: GDP-jük összesen 9,3 százalékát fordították rezsivédelemre. A Bruegel Intézet összesítése szerint a 2021 szeptembere óta eltelt időszakban az EU tagállamai összesen 681 milliárd eurót költöttek rezsivédelemre.

Orbán: „Az egyik ilyen célunk a nyugdíjasok méltó életének a biztosítása...”

Tűpontosan fogalmazott az „Életet az éveknek” Országos Szövetsége elnöke, Hegyesiné Orsós Éva a Népszavának, amikor azt mondta: „nem látszik a célhoz rendelt szándék”. A kormány a Covid-járvány alatt, és most, az elszabaduló infláció mellett sem ad többet a legszegényebb időseknek annál, mint amit a törvény előír. Márpedig, akinek dönteni kell, hogy egyen, vagy a gyógyszerét vegye meg, biztosan nem él méltó életet.

Orbán: „...ezért is építettük vissza teljes egészében a Gyurcsány-korszakban eltörölt 13. havi nyugdíjat.” 

Mondjuk nem Gyurcsány törölte el, hanem a 2008-2009-es (világ)gazdasági válság idején a válságkezelő Bajnai Gordon-kormány alatt szüntették meg a folyósítását, ám azzal, hogy bevezették a nyugdíjprémium intézményét. Orbánéknak persze nem volt sürgős a visszaállítása: a hatalomra jutásuk után csak 11 évvel intézkedtek a 13. havi nyugdíj újbóli bevezetéséről, s eredetileg azt is csak fokozatosan, négy évre elosztva vállalták. Ám a 2022-es országgyűlési választások előtti „üveggolyóként” hirtelen teljes egyhavi juttatásról döntöttek.

A szintén a Bajnai-kormány által jogszabályban rögzített nyugdíjprémiumot (ami akkor jár, ha a magyar gazdaság növekedésének adott éves üteme meghaladja a 3,5 százalékot) 2010 óta csak ötször fizettek (tavaly nevetséges 10 ezer forintot kapott minden nyugdíjas, azaz két kiló trappista sajtra elegendő összeget). Ennek az oka egyszerű: nem volt meg a szükséges gazdasági teljesítmény. Hiába dőlt az országba az uniós pénz, hiába voltak kedvezőek a világgazdasági körülmények, hiába volt a válság miatt a bázis alacsony a kormány átvételekor, a kormányrúd átvételét követő hetedik évben, 2017-ben sikerült csak dinamikusabb növekedést elérni. 

Orbán: „A nyugdíjak értékének a megőrzését 2010 óta minden évben sikerült elérnünk.”

Szemenszedett hazugság!  Elég a tavalyi adatokat egymás mellé tenni ahhoz, hogy lebuktassuk. Katona Tamás (a KSH korábbi elnöke) a Hírklikknek nem is olyan régen a Központi Statisztikai Hivatal adatait vezette le: tavaly 14,5 százalékos volt az átlagos drágulási ütem, ám ennél magasabb a nyugdíjas infláció, ami elérte a 15,2 százalékot. Ez pedig meghaladja az évben három lépésben biztosított, összesen 13,4 százalékos emelést, ami – azok egymásra épülésének köszönhetően, végül is összességében – 14 százalékosnak felelt meg. Hogy ezt lefordítsuk: 2022-ben a nyugdíjak 1,2 százalékot veszítettek a reálértékükből. De hasonló volt a helyzet egy évvel korábban is, igaz, akkor leheletnyi volt a veszteség, 0,3 százalékos 

Orbán: „...akkor a kormány novemberig kifizeti a különbözetet.”

Már az is visszás, hogy ismét arra hazardíroznak, hogy ha magasabb lesz az idei nyugdíjemelés mértékének alapjául szolgáló 15 százalékosra belőtt infláció, akkor majd utólag kompenzálnak – hiszen addig a nyugdíjasoknak kell hitelezniük a pénzt az államnak. Ám az már maga a pofátlanság, hogy ezt úgy állítja be Orbán, mintha a kormány adná a pénzt. Nem, nem a kormány tagjai dobják össze a nyugdíjra valót (sem), hanem az emberek adójából gazdálkodó állam fizet!

Orbán: „Meggyőződésünk, hogy a nehéz időkben nem az emberektől kell a pénzt elvenni...”

Mellár Tamás a Hírklikknek a következőt mondta: „nagyon úgy tűnik, az Orbán-kormány stabilizációs politikájának egyik fő eleme, hogy hagyják felpörögni az inflációt, s ezzel nyirbálják meg szépen csendben a jövedelmeket, a kereseteket. Mindeközben arra hivatkoznak, hogy ők nem vetnek ki többletadót a szegényekre, a dolgozókra, de ez nem igaz, mert az úgynevezett inflációs adó formájában valójában ezt teszik.”

Pedig... lehetne megoldást találni. És még keresni sem kellene olyan nagyon, már ha Orbán komolyan gondolná, hogy nem az emberektől kellene a pénzt elvenni. Például csökkenteni kellene az általános forgalmi adó kulcsát, ahogy például Kórozs Lajos, az MSZP szociálpolitikusa is javasolta. Ő amúgy nulla százalékos általános forgalmi adót (áfa) indítványozott az alapvető élelmiszerekre, mondván, ezzel lehetne segíteni abban, hogy több pénz maradjon az embereknél, és egyben fékezni lehetne az inflációt is. Igaz, akkor nem jutna az állam elképesztő összegű extra adóbevételhez, ami tovább növeli az amúgy is tetemes költségvetési hiányt, s kevesebb jutna olyan projektekre, amelyekből ki lehet hasítani a haveroknak juttatott forrásokat. 

Hogy mekkora tételről van szó? „Már 2022-ben is hatalmasat dobott a költségvetés legfontosabb bevételi pillérét jelentő áfabeszedésen az, hogy a meglehetősen alultervezett 5 százalék helyett éves átlagban 14,5 százalék lett az infláció. A tavalyi – az egész évre vonatkozó – 5487 milliárd forintos előirányzatot jócskán túllépve már az első 11 hónapban mintegy 6132 milliárdnyi áfabevétel teljesült a Pénzügyminisztérium adatai szerint, és ez még tovább bővül majd a fogyasztási szempontból kiemelkedőnek számító december adataival” – írta erről a 24.hu.