Diákok, pedagógusok, civilek is ellenőrzik a brüsszeli pénzek felhasználását

– Milyen alkalomból jártak Brüsszelben és mi volt útjuk eredménye?

– A Renew Europe frakció, azon belül Cseh Katalin meghívására látogattunk az Európai Parlamentbe, ahol a néppárti és a szocialista frakció tagjaival egyaránt beszéltünk. A megbeszélések elsősorban arról szóltak, hogy a brüsszeli döntéshozókat, az oktatási és kulturális bizottság tagjait, szakértőit tájékoztassuk arról, mi folyik Magyarországon. Megkérdezték tőlünk például, hogy miért támogatják a diákok ilyen nagy számban a pedagógusok mozgalmát, vagy miért van az, hogy a kormány folyamatosan nem teljesíti azokat a minimális követeléseket, amelyeket a szakszervezetek a sztrájktárgyalásokon benyújtanak. Találkoztunk az Európai Bizottság és az Európa Parlament képviselőivel, valamint az Európai Parlament kulturális és oktatási bizottságának azon tagjaival, akik november elején Magyarországon jártak, hogy információkat gyűjtsenek, csak akkor épp velünk nem tudtak találkozni. Tőlük tudtuk meg, hogy félre is informálták őket.

– Miben?

– Például olyan információkat kaptak a kormánytól, hogy nem érdekes a sztrájk, mert az csak egy bérharc, és azon keresztül a közoktatás problémáival úgysem tudnak megismerkedni. Tőlünk ettől eltérő tájékoztatást kaptak.

– Kikkel együtt járt Brüsszelben?

– Arról nem beszélhetek, mert a résztvevők közül sokan tartanak a retorziótól. Azt elmondhatom, hogy jöttek pedagógusok, diákok, és a különböző diák- és pedagógusmozgalmak tagjai. De én egyedül adtam a nevemet és az arcomat ehhez a találkozóhoz, és egyetlen kolléga vállalta rajtam kívül, hogy vágóképben megjelenhessen. A többiek azt kérték, hogy a nevük maradjon titokban, de még az arcuk se legyen látható, ne lehessen azonosítani, hogy kik jártak kinn. Ez már önmagában is mutatja, hogy milyen viszonyok vannak itt. 

– Végül is hasznos volt a látogatás?

– Ha Magyarország rövidesen megkapná a fejlesztési alapból neki szánt összegeket, azok felhasználását Brüsszel folyamatosan ellenőrzi. De mi is kaptunk ötleteket ahhoz, hogyan tudjuk ezt segíteni. A feltételek eleve meghatározottak, azokba már nem tudunk beleszólni. Lesznek azonban úgynevezett „mérföldkövek”, indikátorok, amelyek alapján vizsgálják majd, teljesülnek-e az adott országoknak megszabott feltételek. Ezekről tudnak civilszervezetek, de egyének is visszajelzéseket adni. Ilyen módon pedig igenis tudják befolyásolni a helyi viszonyokat, mert bár az oktatás valóban minden ország belügye, ugyanakkor az uniós alapértékek nem csak belügynek számítanak. Ahogy az sem, hogyan áll a demokrácia helyzete, hogyan működnek a fékek és ellensúlyok. Brüsszelben már pontosan tudják, hogy ebből a szempontból Magyarország nagyon súlyos helyzetbe került, és egyáltalán nem felel meg az uniós alapértékeknek, amelyekhez vissza kellene térni. Ebben tudunk mi közvetlen visszajelzéseket adni, és ez szándékunkban is áll. Ezáltal közvetett módon, az unión keresztül nyomást tudunk gyakorolni a kormányra.

– Közben itthon lezajlott a sztrájkbizottsági tárgyalás, amelyen a szakszervezetek nem kaptak igazán megnyugtató választ. A PSZ azt mondta, folytatják a harcot. A PDSZ-nek mi az álláspontja?

– November 18-a ismét egységes országos sztrájknap lesz, és azt kérjük, hogy még többen vegyenek részt benne. A kormány ingerküszöbét láthatóan nem érték el az eddigi tiltakozások. Pedig Magyarország történetében még nem volt soha ilyen elhúzódó sztrájk, és nem volt ilyen polgári engedetlenség. Mi azt szeretnénk, hogy az eddigieknél is többen vegyenek részt a sztrájkban. Bár a szülők és a diákok nagyon igyekeznek segíteni, de azt kérjük, hogy a sztrájk idején még kevesebb gyerek menjen be az iskolákba. Ebben az esetben ugyanis kilőjük a még elégséges szolgáltatásról szóló törvény alapjául szolgáló problémákat, azt, hogy mindenhol felügyeletet kell biztosítani, és ráadásul sztrájk alatt tanítani is kell. Tudomásunk van arról, hogy adminisztratív módon is próbálják eltüntetni a sztrájkot, például úgy, hogy jogellenes módon beírják a naplóba a nem létező órákat. Úgy adminisztrálják azokat, mintha meg lettek volna tartva. Nem jelentik, nem adják le a tankerületnek, hogy az adott időpontban sztrájk volt az intézményben. Ilyen ügyekben lesznek már perek is. Ugyanakkor jogellenesen megcsinálják azt is, hogy egy pedagógustól, aki csak néhány órát sztrájkolt, az egész napos fizetését levonják. Mi arra biztatjuk a kollégákat, ha ez megtörténik velük is, álljanak bele egy perbe. Segítünk.

– A sztrájktárgyaláson az államtitkár azt mondta, hogy a fiókban van már a köznevelési rendszer átalakítása. Mi erről a véleménye?

– Egy – Pintér Sándor által kiadott – nagyon slendrián, szakmaiatlan felmérés történt, amiben az a visszajelzés érkezett a pedagógusoktól, hogy nem értenek egyet a mostani minősítési rendszerrel. Ezt mindenféle felmérés nélkül eddig is lehetett tudni. Több ezren ugyanis még mindig nem vettek részt a Pedagógus II. minősítésben. Ha maradna ez a rendszer, őket kellene előbb-utóbb kirúgni. Aki most nem vesz részt a kötelező minősítésben, akkor egyszer kap egy sikertelen minősítésről szóló tanúsítványt, és, ha két év múlva sem teszi meg, vagy nem lesz sikeres a minősítése, akkor a sikertelenségről szóló tanúsítvány kiadásától számított tíz nap után automatikusan megszüntetik a jogviszonyát. Ezt nyilván nem akarja a kormány vállalni, mert akkor még kevesebb pedagógus lesz a pályán. Ugyanakkor lépéskényszerbe is kerül, hogy változtasson ezen a rendszeren, mert nagyon sokan vannak, akik elhatározták, hogy semmiképpen nem vesznek részt ebben a megalázó, ostoba és teljesen alkalmatlan minősítésben. A kormány most ugyan bejelentette, hogy ennek a kötelező voltát tervezik megszüntetni, de helyette majd valami mást vezetnek be, amiről még nem tudjuk, hogy micsoda. Akit sikerrel minősítenek, és Pedagógus II-be kerül, annak a következő évben a fizetését is meg kell emelni. Ha viszont marad a Pedagógus I-ben, akkor a fizetése sem nő. Úgy látom, a kormány ezzel két legyet akar ütni egy csapásra, vagyis nem rúgnak ki annyi embert, de bért sem kell emelnie.