Döbbenetes, hogy Kövér nem fogja fel, a szavai tettlegességhez is vezethetnek

Nem csitul Kövér László házelnök napokban kiszivárgott – a Direkt 36 által lehozott – köszöntője, amit a múlt év elején a nemzetbiztonsági szolgálatok vezetői előtt tartott, s amelyben arról beszélt, hogy a Fidesszel szembenálló erők Kun Bélához hasonlóan gondolkodnak nemzetről és államról, és ő ezt tartja a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatnak. Szó szerint a következőt mondta: „A magyar politikai osztály egyik része önrendelkező államban és öntudatos nemzetben gondolkodik, ilyenben hisz és ilyenért dolgozik, a politika másik része pedig az önfeladó állam és önmarcangoló nemzet politikai hagyományának jegyében cselekszik. Tisztelt Kollégák! Én ezt a politikai helyzetet tartom a legveszélyesebb nemzetbiztonsági kockázatnak, amely Magyarországot fenyegeti.”

Hétfőn a parlamentben került terítékre a téma (Kövér László rezzenéstelen arccal figyelte, ahogy ostorozzák az ellenzék padsoraiból), az ellenzéki felszólalásokra Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (a Klubrádió szerint) kifejtette, hogy „A titkosszolgálatok Magyarország szuverenitását védik. (..) Kövér László egyébként kiváló beszédében, amelynek minden szavával egyetértek, is ezt fejtette ki hosszan.” Gulyás hozzáfűzte: „amit Kövér László elmondott, azzal jó szívvel azonosulhat nem csupán a kormányoldalon mindenki, de az ellenzéki oldalon is mindenki”.

Közben megérkezett az Alkotmányvédelmi Hivatal válasza a Direkt36 kérdésére, hogy milyen hatással volt a munkájukra a beszéd. Íme: „A nemzetbiztonsági szolgálatok – így az Alkotmányvédelmi Hivatal is – feladataikat Magyarország Alaptörvénye és a vonatkozó ágazati jogszabályok alapján látják el. Tevékenységük irányítási rendje tiszta, világos, egyértelmű. A szolgálatok munkatársainak nem kell értelmezniük, kommentálniuk semmilyen ünnepi beszédet, közéleti megnyilvánulást, esküjükhöz híven kell végezni tevékenységüket.”

A propagandagépezet állítása nem bizonyíték

Mind Kövér eredendő mondandója, mind Gulyás egyetértő kijelentése, mind pedig az AH állásfoglalása komoly kérdéseket vet fel. Ezekről kérdeztük Tarjányi Pétert.

A biztonságpolitikai szakértő Kövér mondandójával kezdte az „elemzést”. Azzal egyetértett volna, ha a házelnök arról beszélt volna, hogy Magyarország, illetve Közép-Európa, Kelet-Európa választásait nagy figyelemmel kísérik a nagyhatalmak, és adott esetben beavatkozási lépéseket is tehetnek. („Látjuk például, hogy mi történt Bulgáriában, ahol az Egyesült Államok bulgáriai oligarchák korrupciós ügyeit tették ki a nyilvánosság elé, hogy ezen keresztül valamelyest tudják ellensúlyozni Moszkva bulgáriai mozgásait”). Tarjányi szerint elég kritikus a helyzet, és ezzel együtt kell tudni élni, s ebben Magyarország titkosszolgálatainak – mind a hírszerzésnek, mind az elhárításnak – van feladata. Természetesen nem lehet kizárni, hogy külső hatalmak befolyásolni szeretnék akár a magyar választásokat is („van egy cintányér, ami között a levegő Magyarország, s ezt a cintányért egymáshoz ütögetik”). 

De az szerinte nagyon kemény, hogy Kövér Magyarország fő ellenségének nem is a külföldi országokat, hanem – kvázi megnevezve – a magyar ellenzéket tartja. Ez azért is durva, mert az állítás mögött nincsenek tények. „Az ugyanis nem bizonyíték, nem titkosszolgálati kategória, hogy a fideszes propaganda évek óta civil szervezetekről beszél, vagy hogy a CEU-t beazonosították valamilyen ellenségnek, s az sem persze, hogy a Fidesz propagandagépezete előállít ellenség-fantomképeket” – figyelmeztetett.

Ez egyébként ugyanaz, mint amikor az ellenzék oldaláról azt mondják, hogy Orbán Viktor közvetlenül be van kötve Oroszországba és Törökországba, csak azért, mert a kormányfő találkozott Putyinnal – ez is erős állítás biztonságpolitikai és nemzetbiztonsági szempontból, fűzte hozzá.

Akkor állná meg a helyét egy ilyen állítás („s én szakmailag azt várnám”), ha konkrétan tudnánk, hogy valamely ország hogyan tart a markában egyes magyarországi ellenzéki politikusokat, s erről tájékoztatják a Parlament nemzetbiztonsági bizottságát, ahol elmondanák, hogy Gipsz Jakab képviselő, vagy a stábjában valaki ezt és ezt tette, ennek az országnak, ezeknek az erőknek segített. „De nem lehet általánosítani, hiszen ezzel önre és rám is azt mondta Kövér, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelentünk, már a puszta létünkkel is”.

Életveszélyes szavak Kövértől

A titkosszolgálatok munkájának irányait mindenütt a politika, a kormány határozza meg, az állítja fel a prioritásokat, s ez nem baj – szögezte le Tarjányi, aki egy, a valóságtól elrugaszkodott példán mutatta be, hogy mire gondol. Mondjuk valami miatt nagyon fontossá válik a kormány számára Madagaszkár, s ekkor – jó értelemben vett – megrendelőként teljes joggal mondhatja a titkosszolgálatnak, a polgári oldalon is, hogy dolgozzanak, hozzanak minél több információt onnan. Tudják meg, hogyan lehet diplomáciai, titkosszolgálati, extrém esetben akár katonai eszközökkel megjelenni az országban. A politika megrendelőként elmondja a titkosszolgálati vezetőknek, a szakmának, ők pedig elkezdenek dolgozni, mert ez a dolguk – mutatott rá.

„Ezért életveszélyes a kormánypárt fő-ideológusától, második emberétől egy olyan állításcsomag megfogalmazása, ami általánosítva célszemélyként való beazonosítást jelent, miközben sem ön, sem én nem csináltunk semmit, csak elmondjuk a véleményünket. Azzal, hogy egy demokráciában elmondjuk a véleményünket, azzal nem leszünk, és nem lehetünk nemzetbiztonsági kockázat” – kérte ki a maga és minden, a kormánnyal szemben gondolkodó magyar ember nevében Tarjányi. 

Gulyás még rá is tett egy lapáttal

Ha Kövér – jelentések alapján – konkrétumokkal elmondja, hogy ez és ez a párt veszélyt jelent Magyarországra nézve, az rendben van, hiszen a törvény is rögzíti, hogy a titkosszolgálatok feladata az ország védelme a külső beavatkozások és a belső negatív folyamatok ellen – fejtette ki a szakértő, aki szerint a problémát az általánosítás jelenti, amit Kövér nem tehet meg.

Gulyás Gergely pedig a szavaival tulajdonképpen jóváhagyja a fentieket. A szavaiból kiderül: úgy kezeli, mintha az ellenzékről tényleg lennének információk, amiktől meg kell védeni az országot. 

Ezen a ponton Tarjányi kifakadt. „De mondják már meg, miért! Biztonságpolitikai és nemzetbiztonsági székből mondom: ez egy erős állítás, fogadjuk el, hogy igaz, de akkor tessék elmondani konkrétan, hogy mit tett az ellenzék, melyik külföldi titkosszolgálatnak, mikor, milyen ügyben segített! Ne kommunikációs lózungokkal álljanak elő, hanem konkrétan mondják el: Gipsz Jakab, ebből a pártból ezt és ezt tette a pártvezetés jóváhagyásával, kiépített egy hálózatot, a pénz pedig így mozgott.” Folytatva a gondolatmenetét: az hiányzik, de nagyon, hogy ezt elmondják a honvédelmi és rendvédelmi bizottság vagy a nemzetbiztonsági bizottság előtt, majd hogy tartanak egy sajtótájékoztatót, amelyen akár konkrét nevekkel is vázolják, nagyjából miről van szó (persze a konkrét ügyről nem beszélnek).

Igenis, a politika a megrendelő!

Ami az Alkotmányvédelmi Hivatal kommunikációját illeti, az Tarjányi szerint igen ellentétes. Olvasatában az AH azt írja, hogy eddig is tették a dolgukat, s ezután is tenni fogják, a politika őket nem befolyásolja. „De itt van egy alapvető csúsztatás: nem tagadhatják le, hogy mindig a politika a megrendelő” – hívta fel a figyelmet. „Gulyás Gergely tehát tényszerűen nem mond igazat, amikor azt állítja, hogy a politika nem érdekli a szolgálatokat, csak teszik a dolgukat” – húzta alá.

Majd ismét kérdéseket fogalmazott meg. „Dolgozik-e az ellenzékre az Alkotmányvédelmi Hivatal, igen vagy nem? Ha igen, miért? Volt-e a Kövér által tett feladat-meghatározásnak valamilyen köze ehhez a munkához? Igen vagy nem? Az egyeztetésen – amelyen az AH vezetése és állománya mellett jelen voltak az Információs Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat emberei is – ténylegesen az AH kapott-e konkrét felkérést és utasításokat az ellenzek kapcsán, igen vagy nem?” – a biztonságpolitikai szakértő szerint ezek az alapkérdések, s pont az ilyen kérdések miatt vert fel ekkora port Kövér beszéde.

Akár még igazuk is lehetne, de...

Vannak félelmek, általános félelmek is, amikben akár egyet is értene még Szijjártó Péterrel is – fejtette ki Tarjányi, példaként hozva azt, amikor a külügyminiszter arról beszél, hogy mindenki be akar avatkozni, miközben nekünk az a lényeg, hogy a saját állampolgáraink véleményét tükrözze a választás, senki ne etesse őket. „Ezzel egyetértek, de nem erről van szó!” Van egyfajta kormányzati félelem, hogy például az USA számára (amely nem feltétlenül a magyar demokráciát félti) egy olyan kormány lenne jó az érdekérvényesítése szempontjából, amelyik – mondjuk a Kínával kapcsolatos kérdésekben – egyfajta szavazógépként voksol az USA és az EU mellett („emlékezzünk a sorozatos magyar vétókra Kínával kapcsolatban az EU-ban”).

Ebben a közegben beszélnek tehát arról, hogy folynak titkosszolgálati játszmák, nem hazudnak, de akkor mondjuk meg konkrétan, hogy mi történik.

Tettekhez vezethetnek Kövér szavai?

Az a legborzasztóbb, hogy tényként kezelik, áttételesen még az Alkotmányvédelmi Hivatal is, hogy azok az igazi magyarok, akik kormányon vannak. De én is magyar vagyok, nekem is ugyanolyan fontos Magyarország szuverenitása, mint nekik – mondta Tarjányi Péter. – S ezt nem vehetik el tőlem. Honpolgárként, hazafiként mondom: nem vehetik el tőlem, hogy magyar vagyok, és ezért az országért dolgozom, s a hazám a legfontosabb a számomra a családom mellett.

A biztonságpolitikai szakértő végezetül leszögezte: „a kétezres évek elején a Fidesz által elindított árokásáshoz egyre durvábban beilleszkedő fegyver a kommunikáció, de fennáll annak a veszélye, hogy egy idő után lehetnek olyanok, akik el is hiszik mindezt, s minket ellenségnek tartanak, ami akár tettekhez vezethet. Ez maga a pokol, nem engedhetjük meg, még akkor sem, ha választás is jön! Döbbenetes, hogy Kövér ezt nem érti, nem fogja fel, hogy milyen súlya van a szavainak, amelyekkel adott esetben cselekvéseket is elindíthat.”