Duplájára nőtt a szegénységben élő gyerekek száma Magyarországon
Folyamatosan emelkedik a súlyos nélkülözésben élő gyerekek száma. A 18 éven aluliak közül 2014-ben 118 ezren (a korosztály 7 százaléka), 2023-ban 224 ezren (a fiatalok 13,1 százaléka) élt ilyen körülmények között. A hasonló sorsú, 5 éven aluliak száma ugyanezekben az években 47 ezerről 76 ezerre emelkedett. Ezek a gyerekek olyan háztartásokban nevelkednek, amelyek átlagjövedelme nem haladja meg a havi 150-170 ezer forintot.
A Népszava szerint többi között ez olvasható a Gyermekjogi Civil Koalíció nyilatkozatában. Ebben 22 szakmai szervezet és 20 egyéni szakértő hét pontban azonnali reformot követel a kormánytól. Például ágazati bérrendezést, a gyermekszegénység komplex kezelését, az alap- és szakellátás működési feltételeinek megteremtését, az átláthatóságot és a gyerekek életútjának vizsgálatát.
A szakma képviselői szerint a kormány elmulasztotta azt a történelmi pillanatot, amikor nekiláthatott volna egy hatékony gyermekvédelmi rendszer kialakításának. Ehelyett lerombolta a szakma presztízsét, az ellátórendszer működését, és tovább növelte a pályaelhagyók számát. Kifogásolják azt is, hogy a kormány nem ad választ arra, miért nő folyamatosan a három év alatti gyerekek „beáramlása” a gyermekvédelmi rendszerbe, és a születés után miért hagyja egyre több anya újszülött csecsemőjét a kórházban. Szerintük a válsághelyzetben lévő várandós anyákat segíteni kellene az újszülött megtartásában és felnevelésében, a kórházban maradt csecsemők szüleinek biztosítani kellene az állandó kórházi jelenlétet, az ott hagyott babák mellé pedig csecsemő- és kisgyermekgondozókat kellene alkalmazni.
– A magyar állam nem látja el megfelelően kötelezettségét, a gyermekvédelmi szakellátás működése kritikus szintre jutott – áll a nyilatkozatban. A bekerülő-, és az eljárások elhúzódása miatt akár évekig bekerülésre váró gyerekek száma is magas. Súlyos veszélyeztetésnek kitett gyerekek élnek a családjukban, mert a többi között férőhelyhiány miatt nincs lehetőség az elhelyezésükre. Kitértek arra is, hogy noha az alapvető élelmiszerek ára 2021-2025 között 83,45 százalékkal emelkedett, a szociális vetítési alap – korábban öregségi nyugdíjminimum – mértéke 2008 óta változatlanul 28 500 forint. A gyermekotthoni napi étkezési normatíva 1500 forint, ruházkodásra évi 114 ezer forint jut, a gyermekotthonban élő 14 év felettiek havi zsebpénze pedig mindössze 5130 forint.
A nevelőszülőknél élő, átlagos szükségletű gyerekek ellátását havi 64 124 forintból kell megoldani, ennyi az élelmezésre, ruházkodásra, a tanszerekre, az egészségügyi ellátásra, valamint a lakásfenntartási költségek kiegészítésére jutó forrás.
„Idén sem készült gyermekközpontú költségvetés, így a gyermekekre és a gyermekek védelmére fordítható összeg átláthatatlan” – írták. A gyermekvédelmi dolgozók bérezését meghatározó közalkalmazotti bértábla 2008 óta nem változott, 2024 óta pedig a bérminimum adja a bérrendszer alapját.
A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2023. augusztus 3-i adása itt nézhető meg:
