Egy nem eretnek gondolat a nagyobb körben kötelező Covid-oltásról 

„A modellezésen alapuló legvalószínűbb forgatókönyv szerint az elkövetkező három hónapban, december 1-jéig újabb mintegy kétezer ember fog elhunyni a koronavírus miatt Magyarországon, december 1-jén hetven körüli lesz a napi halálesetek száma” – így szól a Bill Gates által is támogatott amerikai Institute for Health Metrics and Evaluation (IHME) járványmodellező szakembereinek legfrissebb, szeptember 7-én készített – valljuk be, eléggé riasztó – prognózisa. A Magyarországgal foglalkozó heti összesítésében arról is olvashatunk, hogy a magyar felnőtteknek csak a 69 százaléka hajlandó egyáltalán beoltatni magát, ugyanakkor az előrejelzés szerint december 1-jéig csak 63 százalék lesz ténylegesen beoltva. 

Ami a tényadatokat illeti: jelenleg Magyarországon az első körös átoltottság 59,81 százalékos, a második körös pedig 56,80 százalékos. S azt is látjuk, hogy nagyon lassan halad előre az oltási program, már lasszóval sem nagyon tudnak fogni olyan, eddig be nem oltottakat, akik hajlandóak lennének felvenni a vakcinát.

Ami pedig a negyedik hullám előretörését illeti: a koronavirus.gov.hu oldalon közzétett jelentésekből az látszik, hogy az elmúlt héten naponta 130 és 350 között volt a frissen igazolt fertőzöttek száma, a vírussal összefüggésben elhunytaké pedig három és hat között ingadozott. Ám – mint ahogy a Portfolió felhívta rá a figyelmet – a múlt keddi 130 új fertőzött után e hét kedden reggel 246 új fertőzöttről adtak számot, ami csaknem 90 százalékos emelkedést jelent. A járvány gyorsulását mutatja az is, hogy a kórházban ápolt koronavírusos betegek (most 300 fő) és a lélegeztetőgépen lévők (most 43 fő) száma is emelkedett. És egy további fontos szempont: bár a fertőzések száma nem emelkedik olyan gyorsan, mint tavaly, de a súlyos eseteké (a kórházi ápolásra szorulóké) ugyanolyan meredek emelkedési pályát mutat, mint 2020-ban.

Mindezek alapján – beleértve a prognózisokat –, ki lehet-e mondani, hogy el lett szúrva a kormány oltási stratégiája és taktikája? Illetve, hogy valamit nagyon rosszul csinálnak a járványkezelésben? Kökény Mihályt kerestük meg a kérdéseinkkel.

Sem az adatok, sem a trendek nem biztatók

A harmadik hullámot illetően, a nemzetközi prognózis sajnos eléggé megközelítette a valóságot, s bár tavaly év végén kevesen hitték, rendkívül pusztító harmadik hullám tört ránk – emlékeztetett az egészségügyi szakértő, hozzátéve, hogy most is lehet ez az előrejelzés reális, bár ő maga egy kicsit óvatosabb, mégpedig amiatt, mert az átoltottsági arány már nálunk is közelíti a 60 százalékot („igaz, mondjuk a 80 százalék feletti mutatóval rendelkező Dániához, Spanyolországhoz vagy Portugáliához képest a mienk alacsonynak mondható”). Tovább nehezíti a prognózisok készítését, hogy nem tudjuk, a beoltotti körből pontosan milyen arányt képviselnek a kínai vakcinát kapottak, s még kevésbé követhető pontosan, hogy a Sinopharmmal beoltott idősebbek közül hányan a harmadik oltást. „Ezekre a kérdésekre az adatszolgáltatásnak választ kellene adni, ahogy más országokban ezt meg is teszik. Így ott jól követhetőek a járvánnyal kapcsolatos adatok, fejlemények” – hívta fel a figyelmet egy magyar hiányosságra  a korábbi egészségügyi miniszter, aki további súlyos problémának tartja a korrekt, pontos tájékoztatás hiányát, hangsúlyozva, hogy ilyen körülmények között nem lehet bizalmat építeni a járványvédelem iránt. 

Elhúzódó, de kevésbé súlyos lesz a negyedik hullám

„Feltételezem, hogy egy elhúzódó, de összességében kevésbé súlyos negyedik hullám jön, pontosabban már itt is van” – adott előrejelzést a szakember, aki most a legnagyobb veszélynek azt tartja, hogy a tünetmentesek úgy fertőzhetnek, hogy maguk sincsenek tisztában vírushordozó mivoltukkal. Arról sincs továbbá információnk, hogy tényleg az oltatlanok közül kerülnek-e ki a súlyosan megbetegedettek – sorolta a példákat az információhiányra, megállapítva: ezeket egy elfogadhatóbb prognózis készítéséhez mind tudni kellene. 

Úgy tűnik azonban, hogy a kormány országosan elengedte a járvány elleni védekezést – mutatott rá Kökény. Pedig a térségünkben viszonylag gyorsan terjed a pandémia újabb hulláma, nem véletlen, hogy – Magyarországot egyébként leszámítva – szigorítottak is a védekezésen. Nem lezárásokat vezettek be, de egyre több helyen kötelező a maszk használata, illetve az oltatlanok csak negatív teszttel látogathatnak bizonyos közösségi tereket, s több helyen a tesztek érvényességi idejét is lecsökkentették 24 órára – sorolta az intézkedéseket. Hozzánk képest tehát mind az egyéni, mind a közösségi védekezés erőteljesebb, miközben nálunk egyáltalán nincs védekezés, eltekintve attól, hogy egyes munkahelyeken, bizonyos egyetemeken előírják az oltás meglétét. Nálunk a védekezésnél sokkal fontosabb a tömegrendezvények megtartása, augusztus 20-tól kezdve az Eucharisztikus Kongresszuson át a Vadászati Világkiállításig, a Fogathajtó Világbajnokságig vagy éppen az államilag finanszírozott koncertsorozatig mindennemű korlátozás és védelmi intézkedés megkövetelése nélkül engedték-engedik a részvételt tömegek számára – sorolta a példákat.

Helybe kellene vinni az oltást

Habár naponta három-négy neves szakértő figyelmeztet arra, hogy mit kellene tenni, a kormány – a jelek szerint – csak az oltásokra fókuszál, ráadásul azt sem a megfelelő módon teszi – fogalmazott Kökény, aki ezt az állítását azzal támasztotta alá, hogy alig nő az oltottak száma. A kistelepüléseken, a roma közösségekben továbbra is különösen rossz a helyzet. „A kormány bűnös hanyagsága, hogy nem tesz meg mindent azért, hogy az emberek helyben hozzáférhessenek a koronavírus-oltáshoz” – fogalmazott, majd kifejtette: nem a regisztrációval kellene foglalkozni, egyszerűen helyben kellene mindenkinek lehetőséget biztosítani a vakcina felvételére, oltóbuszokkal járni a kistelepüléseket, a roma közösségeket, s intenzív kampánnyal kellene eloszlatni a terjedő tévhiteket és javítani az oltási hajlandóságot. Úgy látja: ha erre erőt, energiát, pénzt és szakembereket szánnának, lehetne eredményeket elérni, ha pedig személyesen vennék fel a kapcsolatot az oltatlanokkal és elmagyaráznák nekik, miért fontos a védelem, akkor élénkülne az oltási hajlandóság, „persze nem egyik pillanatról a másikra, de fel lehetne zárkózni 80-90 százalékos átoltottságra”. Mindenesetre oltóanyag bőven van, s ezeket be kis ellene adni a szavatossági idő lejárta előtt. Hűtési kapacitásprobléma sincs, ahogy a szállítást is sikerült megoldani 

Kötelező is lehetne egy bizonyos körben

„Lehet, hogy nem leszek ezzel népszerű, de szerintem a vakcináció nagyobb körben kötelezővé tétele sem eretnekség” – állt elő egy javaslattal Kökény. A Delta mutáns ugyanis durva dolgokra képes. Azoknak, akik a kritikus infrastruktúrában dolgoznak – a rendőrök, az államigazgatásban ügyfelekkel foglalkozók, a pedagógusok, stb – foglalkoztatási feltétellé kellene tenni az oltás meglétét, ahogy egyébként az egészségügyben már azzá tették – vélekedett.

Ezen túl, ajánlottá kellene tenni a munkahelyek számára, mondta, emlékeztetve arra, hogy sok magáncég ezt már meg is lépte. Ezek vagy megkövetelik az oltást, vagy azt, hogy kétnaponta egy-egy negatív tesztet prezentáljon a dolgozó – ellenkező esetben megszűnik a munkaviszonya. 

Erre vannak nemzetközi példák – emlékeztetett Kökény. Joe Biden amerikai elnök százmillió szövetségi alkalmazottnak írta elő az oltást, s azt is kimondta, hogy beoltatlanul nem maradhat az állami egészségügyi ellátórendszeren belül az, aki egy meghatározott ideig igénybe veszi ezt a szolgáltatást.