Egyre szélesebb körben fognak össze az oktatásért

Az október 23-i tüntetésből arra lehet következtetni, hogy szintet lép a szakszervezeti szolidaritás. Ezt válaszolta a Hírklikk kérdésére Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke. A társszakszervezetek közül sokan ott voltak a demonstráción, és azt mondták, ott lesznek 27-én is, és szolidaritási sztrájkkal kapcsolódnak a kiemelt országos sztrájknaphoz. Éppen a mostani közös kiállás okán gondolják tehát, hogy többen tartanak szolidaritási sztrájkot, többen csatlakoznak az oktatásügyben meghirdetett munkabeszüntetéshez. Az érdekképviseleti vezető szerint a kérdés az, hogy a szakszervezetek mennyire tudják addig megszervezni a szolidaritási sztrájkjukat. Mint mondja, azt gyanítja, hogy a közlekedésben nehéz lesz, pedig a buszosok már az október 14-i országos sztrájknaphoz is csatlakoztak, és dudaszóval fejezték ki a szolidaritásukat. A diákok ugyan sztrájkolni nem tudnak, de velük is jó az együttműködés. Ők úgy fejezik ki a szolidaritásukat, hogy ott, ahol sztrájkba lépnek a pedagógusok, kevesen mennek be az iskolába, amiben egyébként a szülők is partnerek. Továbbra is folytatódik az élőláncok szervezése, lesz egy hatalmas élőlánc 27-én is, amit a diákok szerveznek. Úgyhogy teljes az egység a mozgolódásban és a mozgósításban. 

Gosztonyi Gábor arra is kitért, hogy a pártok ezekben az akciókban nyilván kevésbé tudnak megjelenni. A Pedagógusok Szakszervezete azt mondja, hogy a kormánybuktatás nem a szakszervezetek feladata, azt meg kell hagyni a kormány mindenkori ellenzékének. Ugyanakkor azt is tudomásul kell venni, hogy jogalkotási és jogszabálymódosítási pozícióban a parlamenti pártok és a parlamenti képviselők vannak. Az együttműködés tehát elkerülhetetlen, de az alelnök szerint ebben minden szegmensnek megvan a maga szerepe. 

Magyarországon sztrájkot csak szakszervezet kezdeményezhet, de nem szakszervezeti tagok is sztrájkolhatnak. Szolidaritási sztrájk az, amikor valaki nem a saját céljaiért, a saját követeléseiért hirdeti meg a munkabeszüntetést, hanem a másokkal vállalt szolidaritás miatt. A szolidaritási sztrájk csak két órás lehet, de nincs „még elégséges szolgáltatási kötelezettség”, és több hasonló kötöttség, mint például a sztrájkban résztvevők létszámának leadása, stb., ami egy „normál” sztrájknál kötelező. 

Ezért – mivel a sztrájkkövetelésekben nincsenek benne –, most a szakképzés is megmozdulhat, teszi hozzá Gosztonyi Gábor. Mint mondja, egyébként egyre több szakképző iskola mozdul meg, ők szolidaritási sztrájkot tudnak hirdetni, amit a munkáltatónak tudomásul kell vennie, nem akadályozhatja meg.

Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője úgy látja, a szakszervezeti szolidaritás már október 23-án szintet lépett. Ennyi szakszervezet még nem „állt bele ebbe az ügybe”. Nem csak azokra gondol, akik a színpadon szerepeltek, hanem azokra is, akik a versenyszférából, más ágazatból küldtek üzenetet, amelyben támogatásukról biztosították az oktatás ügyében megmozdulókat. Elkezdődött az a kiállás, amire már régóta vártak a pedagógusok érdekvédői, arra, hogy ne csak egy partikuláris ügy legyen az oktatás, hanem széles körben, társadalmilag is elfogadott, támogatott mozgalom: rendbe kell tenni a közoktatást, és emellett minden mást is, ami a kiskeresetűeket nagyon keményen sújtja. Október 23-án egymásra találtak a különböző érdekcsoportok. Ennek egyik példája volt a katások kiállása is – mondta Nagy Erzsébet. 

A PDSZ ügyvivője szerint egyébként a szolidaritást mutatja az is, hogy 61 településen 147 kiállás – élőlánc, demonstráció – volt 41 tankerület előtt. Budapesten, az október 27-i egységes országos sztrájk idejére pedig valamennyi tankerület elé szerveznek akciót. 

A PDSZ folyamatosan kéri a többi szakszervezetet, szervezzenek szolidaritási sztrájkot. Eddig a SZÁD, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete szervezett ilyet október 5-én a nagyobb szociális intézményekben. Bár nagyon szeretnék, ha csütörtökön többen lennének, de mivel egy szolidaritási sztrájkot nem könnyű megszervezni, még az is lehetséges, hogy lesznek, akik azt az október 27-ét követő napokban tartják majd. 

A PDSZ ügyvivője szerint nemcsak a szakszervezeti, hanem a társadalmi szolidaritás is szintet lép egyébként. A tüntetéseken a pedagógusok mellett megjelennek a többi sértett csoport képviselői is. Azért fontos a társadalmi kiállás, mert a sztrájkban résztvevőket amúgy is próbálják mindenféleképp ellehetetleníteni.

Nagy Erzsébet nagyon jónak tartja a fiatalokkal kialakított együttműködést, ebben már nem kell szintet lépni, hiszen egységben vannak. Folyamatosan egyeztetnek mind a két nagy diáktársasággal. Az egyik az Egységes Diákfront, amelyik a Diákok a tanárokért mozgalom, illetve a Grund csoport egyesülésével jött létre. Ők most országos hálózatot szerveznek, és leginkább középiskolások a tagjaik. A másik szervezet az ADOM, ők leginkább a felsőoktatás hallgatói. A PDSZ ügyvivője abban reménykedik, hogy a fiatalok két csoportja is egymásra talál, és közösen, együttesen lépnek fel.

A pártokkal kapcsolatban a PDSZ-nek az a véleménye, hogy mindegyikkel egyeztetni kell, mindegyikkel meg kell próbálni kapcsolatot tartani, hiszen a pártok indulnak a választásokon, és ők tudják keresztülvinni azokat a követeléseket, elvárásokat, amiket a szakszervezetek megfogalmaznak. Ez mindegyik pártra vonatkozik, beleértve a Fideszt és a KDNP-t is. Az más kérdés, hogy kik hajlandók a párbeszédre. A kormánypártok például még csak válaszra sem méltatják őket. Nagy Erzsébet emlékeztetett rá, hogy amíg az MSZP-SZDSZ volt kormányon, egy-egy oktatási fórumukra mindig elmentek a politikusaik. Azokon a fórumokon pedig mindig valódi viták folytak az oktatásról. Egyébként pedig a PDSZ minden olyan párthoz elmegy egyeztetni, amelyik hívja őket.