Elemzők szerint nincs nagy igény a Fidesz–Mi Hazánk-összefogásra
Pulai András, a Publicus Intézet vezetője szerint a felmérésekben egyelőre nem látszik jelentős választói igény arra, hogy a Fidesz és a Mi Hazánk együttműködjön. Toroczkai László legutóbbi nyilatkozatait Pék Szabolcs, az Iránytű Intézet vezető elemzője is kockázatos fordulatként értékelte.
Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke a Hotel Lentulai című podcastműsorban államférfinak nevezte Orbán Viktort, és arról beszélt, hogy társadalmi igényt érez a Fidesz és a Mi Hazánk együttműködésére a Tiszával szemben. A Népszava cikke szerint Toroczkai egy 2030-as választási együttműködés lehetőségét sem vetette el.
A lap emlékeztetett arra, hogy ez változást jelent Toroczkai korábbi álláspontjához képest: az idei választási kampányban még kizárta a koalíciót Orbánnal, és arról beszélt, hogy a Fidesz a jövőben eltűnhet, majd a Mi Hazánk versenyezhet a Tiszával.
Pulai András szerint a mostani közeledés nem előzmény nélküli. Felidézte, hogy hosszú éveken át politikai közhelynek számított a Mi Hazánkot a Fidesz szatellitpártjaként emlegetni, és példaként hozta a fővárosi választási rendszer átalakítását, amelyet szerinte a két párt együtt vitt végig, megnehezítve az akkori ellenzék helyzetét a budapesti voksoláson.
A Publicus vezetője arra is utalt, hogy a Fidesz oldaláról is érkeztek hasonló üzenetek. Pulai szerint Lázár János a választások előtt arról beszélt, hogy ha a választói akarat úgy kívánja, együtt is kormányoznának, Orbán Viktor pedig a választások után azt mondta, hogy a jobboldalt szélről kell megújítani és egyben tartani. Pulai értékelése szerint ebből akár az is következhet, hogy Orbán Lázárnál is inkább szeretné a Mi Hazánkkal való együttműködést.
A kutató ugyanakkor nem látja bizonyítottnak, hogy komoly társadalmi igény lenne a két párt összefogására. A Publicus mérései alapján a Mi Hazánk tábora megosztott a Fidesszel kapcsolatban: nagyjából a felük nyitott volt az exkormánypárt felé, míg a másik felük inkább a Tisza felé húzott, vagy bizonytalan volt. A felmérésekben területi különbség is megjelent: Kelet-Magyarországon inkább fideszes, Nyugat-Magyarországon inkább tiszás nyitottságot mértek a mi hazánkosok körében.
Pulai András szerint Toroczkai részéről inkább racionális politikai számításról lehet szó. Úgy fogalmazott: a Mi Hazánk elnöke szerinte „kicsit középre húzódik”, és megpróbálja megszerezni a Fidesz erre nyitott szavazóit, illetve a jobbszélen álló választókat, részben a Fidesz erőforrásaira támaszkodva.
Pék Szabolcsot, az Iránytű Intézet vezető elemzőjét Pulainál jobban meglepték Toroczkai kijelentései. Szerinte a Mi Hazánk sajátos helyzetben van: ideológiailag közelebb áll a Fideszhez, de az elmúlt években éppen az önálló, harmadik utas arculata adta a vonzerejét. Pék úgy értékelt, hogy a Mi Hazánk volt az a párt, amelyet „a Tisza tornádója” érdemben nem tudott elsodorni.
Az elemző szerint a Mi Hazánk támogatottsága évek óta stabil, 300-400 ezer szavazó körül mozog, ami önálló választói közösség kialakulását mutatja. Pék ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a Fidesz és Toroczkaiék támogatottságát nem lehet mechanikusan összeadni, szerinte ezt az ellenzéki összefogás 2022-es tapasztalata is megmutatta.
Pék Szabolcs úgy véli, egy szorosabb együttműködés mindkét pártnak kockázatos lenne: a Mi Hazánk elveszítheti önálló karakterét, a Fidesz pedig tovább távolodhat attól a polgári iránytól, amely korábban sikeressé tette. Az Iránytű elemzője szerint a Fidesz további jobbratolódása a saját táborán belül is feszültségeket okozhat, példaként Gulyás Gergelyt, Ferencz Orsolyát, Bóka Jánost és Navracsics Tibort említette.
Pulai András korainak tartja a Fidesz–Mi Hazánk választási együttműködéséről szóló találgatásokat, mert a következő országos voksolás még messze van. Értékelése szerint a két párt számára most a jobboldali tábor egyben tartása lehet reális cél, miközben a Tisza szavazóbázisának rövid távú megbontására kevés esélyt lát.