Ennek a rezsimnek a bukásáig nem változik a közmédia

NVZS 2018. december 19. 18:04 2018. dec. 19. 18:04

„Semmi esély megváltoztatni a közmédiát, egyelőre mást nem igen lehet tenni, mint tudomásul venni, hogy ilyen a műsorszerkezet és -politika, s az alternatív nyilvánosságot kell használni” – mondja Böcskei Balázs politológus. Az RTL klub híradóját például a kormánypártiak közel háromnegyede is nézi heti rendszerességgel. Az IDEA Intézet igazgatója figyelmeztet: nem szükségszerű, hogy a közmédia reformjával induljanak el a változások.

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő beszélt az elmúlt napokban számtalan interjújában – így a Hírklikknek adottban is –  arról, hogy elsőrendűen fontos a jövőbeli változások szempontjából a közmédia megváltoztatása. Portálunknak úgy fogalmazott. „A Parlamentbe választások útján kell bejutni, ahhoz viszont elengedhetetlen a kiegyensúlyozott média, olyan, amelynek nem az ellenzék rágalmazása, lejáratása a legfőbb célja, hanem olyan, amelyben az ellenzék is elmondhatja a véleményét. Ennél is fontosabb – és nehezebb is – elérni a propaganda leállítását...”

„A kormány testének fontos végtagja, de nem az Achilles sarka a közmédia” – így látja Böcskei Balázs, aki a Hírklikk megkeresésére azt persze elismeri, hogy  rendkívül erős a szimbolikája, mert hogy  a kormányzópártot képviseli a kommunikációjában. „A közmédia ennek a rezsimnek a bukásáig  nem is fog változni, s nem a reformjától kell az ellenzéknek a csodát várnia” –  figyelmeztet. Megváltoztatása nem realizálható cél – az ellenzéknek most ugyan volt egy erős politikai pillanata, de a valós politikai hatást a cél realizálása adná csak meg – fejtegette, hozzátéve: nem  ez volt az utolsó ilyen reálisnak tűnő ügy  „ilyenek vannak és lesznek is”.

A tiltakozók öt pontján (amelyet be szerettek volna olvasni a köztelevízióban) túlszaladt mind a politikai történés és igény, mind pedig az élet akkor, amikor az országgyűlési képviselők kijöttek az MTVA székházából – állítja Böcskei. Hiába bírálja a közmédiát az ellenzék. Ezt teszi immár nyolc éve, ám eddig sem volt és ezután sem lesz érdemi hatása magára a koncepcióra, a műsorszolgáltatásra, a tartalomra.

S hogy akkor mit tehet az ellenzék? – tettük fel a kérdést. A politológus szerint tudomásul kell vennie, hogy ilyen a műsorszerkezet és -politika, s az alternatív nyilvánosságot kell használnia. Ami biztos: a magyar ellenzék megújulását nem szabad a közmédia reformjától várni, nem szükségszerű, hogy abból induljanak el a folyamatok. „Az ellenzéki oldalnak 2,5 millió szavazója van, inkább a politikai együttműködésre kell koncentrálni, s kihasználni az alternatív források kínálta lehetőségeket. Példaként említette, hogy a kormánypárti szavazók 72 százaléka hetente legalább egyszer nézi az RTL híradóját.

Kérdésünkre, hogy akkor hiábavaló volt-e szerinte az elmúlt napok történés-sorozata, Böcskei úgy reagált: a politikai hatást nehéz most bemérni, de az ellenzék politikai irányának a szempontjából jelentőséggel bírhatnak az elmúlt napok: „fontos és eddig hiányzott a szimbolikuson is túlmutató jelentős együttműködési kultúrajavulás, ami végbement, mégpedig a kölcsönös elismerés jegyében. Ha valamiért érdemes volt végigcsinálni az elmúlt napokat az ellenzék számára, akkor ez az” – szögezte le.

Rákérdeztünk a politológusnál arra is, hogy mire számít. A válasza: kérdés, mi a következő ügy és téma, ugyanis az ügy vagy téma tartalma szabja majd meg az együttműködés szintjét és szorosságát. A rabszolgatörvény kapcsán például a pártok már mindent megtettek,  amit tehettek, most a szakszervezetek lennének soron, de azok  megosztottak, inaktívak vagy NER-kompatibilis állapotban vannak.

S mi lehet a következő ügy, téma? „Bármennyire is nem illik erről beszélni: a realizálható cél az önkormányzati választásokon az esélyek maximalizálása. Ez reálisabb, mint például az Európai Ügyészséghez való csatlakozás elérése, ami nagyjából pontosan annyira realizálható cél, mint a közmédia műsorának a megváltoztatása. Azaz nulla – húzta alá Böcskei Balázs, hozzátéve: ezzel együtt is érdemes folytatni az aláírásgyűjtést,  mivel az politikai hasznot hozhat, választói aktivitást generálhat és adatbázis-képzőnek sem az utolsó, amellett, hogy mozgósító ereje van. „De ez azért nem politikai innováció” – tette hozzá.



Hírklikk

Támogasd a munkánkat, hogy egyre több tényfeltáró anyaggal, izgalmas riportokkal tartsunk ellent a kormányzati propagandának.

Támogatom
Támogatom