Eurovízió: a magyarok jövőre magukban dalolnak
Kihagyja a jövő évi, Rotterdamban megrendezendő Eurovíziós Dalfesztivált Magyarország. A Dal című válogatót ugyan megrendezik Magyarországon, ám az MTVA döntése értelmében a magyarországi verseny győztese nem utazik a hollandiai városba. A döntés indoklása figyelemre méltó.
Közleményben tudatta a nyilvánossággal az MTVA, hogy Magyarország nem vesz részt a 2020-as rotterdami Eurovíziós Dalfesztiválon. „A műsor készítői úgy döntöttek, hogy jövőre az Eurovíziós indulás helyett közvetlenül a magyar könnyűzene tehetségeit, az általuk létrehozott értékteremtő produkciókat segítik. A Dal nyertesét a Duna Televízió számos megjelenéssel támogatja, valamint felléphet a legnevesebb hazai fesztiválok színpadain. A koncertlehetőségeken kívül a nyertes előadó kiemelt promóciót kap a Petőfi Rádióban, illetve a zenei produkció fejlesztésére fordítható támogatásban is részesül."
Krokodilkönnyeket nem kell hullatnunk emiatt, de azért érdemes a dolgok mögé nézni. Először is el kell mondanunk hogy a Eurovíziós Dalfesztivál nem „sportértéke” miatt fontos, az ott elhangzó dalok, tisztelet a kevés kivételnek, nem tartoznak a könnyűzene maradandó alkotásai közé. Amit évről évre látunk és hallunk, az inkább show, mint alkotóműhely. Ennek a dalfesztiválnak persze nem is ez a lényege. Hanem, túl azon, hogy lehetőséget nyújt az előadóknak, hogy megmutassák magukat Európának és a világnak, elsősorban a nemzetek közötti barátságot, és együttműködést kívánja erősíteni és szimbolizálni. Ha úgy tetszik, az európai eszmét propagálja.
Ezen a dalfesztiválon ugyanis a zsűri mellett a szimpátiának is szerepe van. Mint ismeretes, a szakmai zsűri mellett az egyes országok polgárai is szavazhatnak az elhangzott dalokra (a saját országára senki sem szavazhat), s e szavazás végén alakul ki a végleges sorrend. Vagyis, az győz, aki a szakmai zsúri mellett a legtöbb szavazatot gyűjti be. Ez a dalfesztivál ily módon egyfajta szimpátia kifejezése is az egyes országok mellett, s ebben a nem igazán szakmai vetélkedésben a magyaroknak újabban nem sok jó lapot osztottak. Hiába vártuk évről évre nagy reményekkel a versenyeket, a magyar előadók által elénekelt dalok többnyire a futottak még kategóriában landoltak.
Ez nem feltétlenül a dalokat és az előadókat minősíti, sokkal inkább az őket küldő országot. Kivételek persze mindig vannak, s azt is tudjuk, hogy ez a szavazás csöppet sem mondható reprezentatívnak. De jelzésértékkel azért bír valamelyest. Nem kell zenei szakembernek lenni hozzá, elég időnként turistaként elutazni valamelyik nyugat-európai országba, hogy érezzük a különbséget. Míg korábban lelkendeztek, ha megtudták, hogy honnan jövünk, mára jobb esetben nem szólnak semmit. Rosszabb esetben elhúzzák a szájukat, van, ahol még annyit hozzátesznek: Orbán.
Ettől a sikertelenségtől sokallhatott be és óvja magát az MTVA, amikor úgy döntött, hogy mindenkinek jobb, ha az európai megmérettetés helyett a biztonságos hazai vizeket választjuk. Idehaza ugyanis nem kell tartani idegen befolyástól, nem kell igazodni semmiféle nemzetközi trendhez.
Jobban járunk, ha másoktól elzártan, csak magunkban versenyzünk. Ebben az esetben ugyanis nem a bevándorláspárti országok polgárai, hanem a magyar embereket képviselő MTVA mondja meg, hogy nekünk, magyaroknak melyik dal való.
