Évi 300 ezerért kivásárolná a kormány a pedagógus sztrájkköveteléseket

A PDSZ választmányi tagja portálunknak elmondta, évi 300 ezerért kivásárolná a kormány a pedagógus sztrájkköveteléseket. Legalábbis erre lehet következtetni abból az ajánlatból, amit a minisztérium képviselője tett. Eközben azonban a pedagógusok kötelező oltásának visszavonásával kapcsolatban kategorikus „nem” volt az Emmi válasza „sőt, a részünkről ennek felvetése is illetékességi inkompetencia az álláspontjuk szerint” – közölte Nagy Erzsébet. Érthetetlennek nevezte, hogy a kormány miért nem képes belátni: hatalmas működési zavarokhoz vezethet, ha december 15-ig a kollégák megtagadják az oltást és inkább eltávoznak az állami oktatásból. A jelek szerint mindezt nem mérte fel a munkáltató, holott arra kaptak ígéretet, hogy ezt megteszik az oktatási intézményekben és ennek függvényében döntenek a kötelezettség fenntartásáról vagy módosításáról. „De azzal nyugtatgattak, hogy mindez nem fog akkora problémát okozni, hát ennek az ellenkezője igaz.”

Ugyanis a PDSZ belső felmérése szerint a pedagógusok 15-19 százaléka nem tervezi beoltatni magát, márpedig erre a fenntartó minisztériumon keresztül a kormány kényszerítené őket. Több kis intézményben összefogtak a pedagógusok és akár teljes létszámban visszautasítják a kötelezettséget, így ott kérdéses, mi történik. 

A csütörtöki tárgyalásokkal párhuzamosan, rendhagyó időpontban zajlott a Kormányinfó, amelyen a témát érintő kérdésre Gulyás Gergely némileg árnyaltabban fogalmazott, mondván: örülnének, ha mindenki be lenne oltva s nem beszélt kategorikusan a kötelezettségről. Nagy Erzsébet jelezte, hogy később értesültek a miniszter kijelentéséről, de a tárgyalásra a Kisfaludy László köznevelésért felelős helyettes államtitkár vezette delegációhoz „úgy tűnik, nem érkezett meg a talán enyhébbé finomodó kormányálláspont. Hogy a háttérben mi zajlik, azt természetesen nem tudjuk, két hét múlva ismét tárgyalunk, de az idő addigra már olyan szűk mozgásteret ad december 15-ig, hogy fogalmam sincs, mire juthatunk.”

Az pedig, hogy az intézményvezetők hatáskörébe utalja a kormány a védekezéssel kapcsolatos kötelezettségeket, olyan problémákat vet fel, amikre senki sem készült és csak tovább növeli az elkedvetlenedést. „Megalázások, szőnyeg szélére állítás, retorziók kísérik egyes helyeken az oltással szembenálló kollégák helyzetét, megengedhetetlen eszközökhöz nyúlnak egyes igazgatók. Ez sem mutat a kompromisszumkészség irányába.”

Mint Nagy Erzsébet fogalmazott, eredeti szándékuk szerint addig nem engedik el a minisztérium képviselőit, amíg nem reflektálnak az összes sztrájkkövetelésükre. A válaszok változatlanok voltak. A pedagógus előmeneteli rendszer alá tartozóknak tíz százalékos emelést tartanak elfogadhatónak továbbra is, s ezt csak pótlék vagy pótlékemelés formájában. A nem pedagógus kollégák bérét illetően az volt a válasz, hogy amúgy is meg kell emelni a garantált bérminimumot, szükségtelen a direkt emelés. A kötelező óraszámra való visszaállás kérdésében nem kívánnak módosítani, „majd esetleg ősztől elképzelhető lehet, hogy 22-24 óra legyen a nevelés-oktatással lekötött idő a jelenlegi 26 helyett. A nem pedagógus munkakörben dolgozók munkaterhelését, hogy csak 35 órát tölthessenek gyerekcsoportokban, erre az a válasz érkezett, hogy ezt még értelmezni sem tudják.”

Arra viszont érkezett egy ajánlat az Emmi képviselője részéről, hogy a sztrájkkövetelésektől függetlenül, gondolkoznak egy különjuttatásban. „Ennek értelmében minden közoktatásban dolgozónak biztosítanának egy-egy éves, 200 000 forint értékű szépkártyát, illetve, aki megbízási szerződéssel óraadóként dolgozik legalább heti hét órában, annak évi 100 000 forint pénzbeli juttatást szánnának. De hozzátette, ennek az a feltétele, hogy a szakszervezeti oldal elfogadja a kormány javaslatát. Több mint nehezen értelmezhető, hogy amennyiben erre elvileg van forrás, de nem megyünk bele a sztrájkkövetelések feladásába, akkor már nem lesz rá forrás...?”

Arra a kérdésre, hogy meddig húzható az egymás mellett elbeszélés, a PDSZ álláspontja szerint mindez annak függvénye, meddig tűrik a kollégáik. „Arra senki sem vállalhat garanciát, hogy a pedagógusok szó nélkül tűrik, hogy egy-két hetente leülünk és elpogácsázunk a minisztérium képviselőivel, aztán hazamegyünk. Kikérjük a tagság véleményét mind a minisztérium ajánlatáról, mind arról, hogy meddig várjunk érdemi válaszra a követeléseinket illetően. Mindenesetre benyújtottuk a ’még elégséges szolgáltatásról’ szóló ajánlatunkat, ami arról szólna a sztrájktörvény alapján, hogy egy esetleges munkabeszüntetés idején mi tartozik a minimálisan teljesítendő kötelezettségek alá. Mi azt fogalmaztuk meg, hogy álláspontunk szerint nem tartozunk ezen jogszabályi kötelezettség alá, de erre sem kaptunk választ. Hogy mindez hová fut ki, az nagymértékben függ a kollégáktól, mert mi nem tudunk és nem is fogunk helyettük sztrájkolni” – nyilatkozta a Hírklikknek Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének választmányi tagja.