Ez nem jereváni rádiós vicc: a kormány nem osztogat a településeknek, inkább fosztogatja őket

Az osztrák kormány ad...

December 20-án vált ismertté, hogy az osztrák kormány újabb másfél milliárd euróval megfejelte a csomagot. Nyáron ugyanis már 1 milliárd eurónyi keretet adott az önkormányzatoknak, 50 százalékig átvállalva az önkormányzatoktól a fejlesztések költségeit. Az osztrák kormány emellett támogatást nyújt az önkormányzatoknak, kieső bevételeik fedezésére – vissza nem térítendő formában. Az osztrák pénzügyminisztérium számításai szerint az önkormányzatok adóvételeiből a jövő évi elszámolásnál 400 millió hiányzik majd, ezt pótolják központilag. A pénzügyileg megroppant települések támogatási alapját 100 millió euróval növelik meg – ez szintén vissza nem térítendő pénz.

Alfred Riedl, az osztrák Települések Szövetségének elnöke fontosnak és szükségesnek mondta a segélycsomagot, mivel szerinte a koronavírus-járvány az önkormányzatokat pénzügyi szempontból eddig nem tapasztalt erővel találta el. „A bevételek és a kommunális adó drasztikus visszaesése és a feladatok növekedése súlyosan megterhelte a települések költségvetését” – idézte szavait az APA hírügynökség. Az újabb 1,5 milliárd eurós közvetlen segítség lélegzethez juttatja a városokat és a falvakat, így a polgármesterek nyugodtabban és magabiztosabban vágnak neki a 2021-es esztendőnek – tette hozzá.

...A magyar kormány elvesz

Egy nappal korábban Magyarországon is született újabb, a koronavírus-járvány okozta válsággal összefüggésben hozott, a települések gazdálkodását, tevékenységét érintő – Orbán szerint „gazdaságélénkítő” – döntés, csak éppen a mindig példaként emlegetett osztrák gyakorlattal éppen, hogy ellentétes irányú megközelítésben: nálunk ugyanis „nem osztogató, hanem fosztogató” a cél. Ahogy Orbán bejelentette: a kis- és középvállalkozások, valamint az egyéni vállalkozók iparűzési adóját január 1-jétől a felére csökkentik („mivel ők adják a legtöbb munkahelyeket és ők a legsérülékenyebbek a járvány idején”). A 25 ezer fő alatti települések támogatást kapnak a kormánytól, a nagyobb önkormányzatok pénzügyi helyzetét pedig egyenként tekintik majd át.

A helyi iparűzési adóval amúgy már „trükközött” a kormány korábban, a válság kezdetén is. Az első intézkedések egyikeként döntött arról, hogy a 2020. április 22. és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló, éves és soron kívüli helyi iparűzési adóbevallás-benyújtási és adófizetési, valamint a következő adóelőleg-fizetési időszakra szóló adóelőleg-bevallás benyújtási kötelezettségének halasztottan, szeptember 30-ig lehet eleget tenni.

A vállalkozók sem tapsikolnak

Egy vonással a városok a bevételük hozzávetőlegesen a nyolcadát, a főváros pedig az ötödét ezzel elveszítette. Igaz, Orbán nem is az ő érdekükre hivatkozott, hanem az adózókéra – de maguk a vállalkozók cáfolták szavait. Karácsony Gergely tett közzé egy vállalkozó által neki küldött „levezetést”, amely cáfolja Orbánt.

„Az én cégem 2019-ben 82 024 forint iparűzési adót fizetett, ezen felül pedig további 4 643 210 forint egyéb adót. Az iparűzési adó az adóköltségeim kevesebb mint 1,8 százaléka volt... Budapest 2019 évi költségvetésében 284 795 007 000 forint bevétel szerepelt, ebből 154 980 000 000 forint az iparűzési adó. Az összes bevétel 54 százaléka” – mutatta be plasztikusan, hogy miközben a főváros számára létfontosságú ez az adóbevétel, a vállalkozásoknak elenyészően kevés pluszt jelent.

Nagyon kilóg a lóláb

A helyi iparűzési adó megfelezésével a kormány két legyet próbált ütni egy csapásra. Egyrészt kedvezményt nyújt 800 ezer vállalkozásnak, úgy, hogy neki egy fillérjébe nem kerül, hiszen a cechet a helyi települési önkormányzatoknak kell állniuk. Amelyek gazdálkodása ezzel teljesen ellehetetlenül. Igaz, ezt csak az ellenzéki irányítású települések esetében akarják Orbánék elérni. Ezt pedig olyan nagyon nem is titkolják – ahogy azt az azóta megjelent intézkedések, hírek is alátámasztják.

A december 24-én megjelent Magyar Közlöny ugyanis komoly ajándékot jelentő rendeletet tett a kormánypárti vezetésű önkormányzatok karácsonyfája alá. Ahogy arról mi is beszámoltunk, a kormány 26,8 milliárd forintos támogatásról döntött az önkormányzatok számára. A trükk azonban csak a részletekből derül ki: Békéscsaba, Debrecen, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Nyíregyháza, Sopron, Székesfehérvár, Szolnok, Veszprém és Zalaegerszeg egyaránt 1,38 milliárdos, szabadon felhasználható támogatást kap, míg más – ellenzéki irányítású – városok bizonyos célokhoz rendelteket: így Eger például 600 milliót a vár fejlesztésére, míg Miskolc 700 milliót a miskolctapolcai fürdő üzemeltetésére.

Összességében 21,86 milliárd forint jut a „csomagból” a kormánypárti, s 1,91 milliárd az ellenzéki irányítású településeknek – ahogy azt egy grafikon pompásan szemlélteti.

Papp László, debreceni polgármester Facebook posztjában le is írta: „Debrecen esetében ez azt jelenti, hogy a 2020-as év bevételkiesésének egy jelentős része kompenzálva lesz...A forrás teljes felhasználásáról még nem született döntés, de úgy ítélem meg, hogy az egyik érintett terület lesz a közösségi közlekedés ez évi veszteségének finanszírozása”.

Amit szabad Jupiternek...

Némileg muris, hogy pont a közösségi közlekedést említette december 26-án a debreceni polgármester. Ugyanis az év egyik utolsó intézkedésével éppen a közösségi közlekedés volt az eszköz, amellyel egy utolsót még belerúgott Orbán az ellenzéki Budapestbe. A 2055/2020. (XII. 30.) kormányhatározattal az eddigi 6,5 milliárd forint helyett 8,3 milliárdra emelték a főváros kötelező hozzájárulását az agglomerációs közlekedéshez. (A főváros és az agglomerációs települések között közlekedő buszok és vonatok működtetésének egyik felét az állam, a másikat a főváros finanszírozza egy korábbi megállapodás szerint.) Ahogy mi is beszámoltunk róla, a kormány szerint jövőre és 2022-ben is nőnek a közösségi közlekedés költségei, így indokolt, hogy a főváros évente 3 milliárddal járuljon hozzá a fővárosi és elővárosi buszok szolgáltatásához, és 5,29 milliárddal szálljon be a fővárosi és elővárosi vasutak üzemeltetéséhez. Ám ahogy Tüttő Kata, főpolgármester-helyettes emlékeztetett rá: „a budapesti közösségi közlekedési jegyárbevétel több mint a harmadával csökkent a járvány miatt”....

...Nem szabad a kisökörnek

Mindezt amúgy akkor, amikor a kormány rendeletileg megtiltotta az adóemeléseket, s új adók kivetését, díjak szabását az önkormányzatoknak. December elsején jelent meg a Magyar Közlönyben a rendelet, miszerint a helyi és a települési adó mértékét nem lehet megemelni 2021-ben. Az adókedvezmények és az adómentességek sem korlátozhatóak vagy szűkíthetőek, azokat ugyanis 2021-ben is biztosítani kell. A települési önkormányzatok nem vezethetnek be új települési adót sem.

Nincs semmi új a nap alatt

Sajnos – de nem meglepő módon – a kormány nem decemberben tett meg először önkormányzatok elleni lépéseket. A válság márciusi kitörésétől kezdődően, sorra születtek az önkormányzatokat sújtó „gazdaságvédelminek” mondott (hazudott?) intézkedések. Ilyen volt a többi között a már említett iparűzési adóelőleg befizetésének elhalasztása áprilisban.

S ilyen volt a gépjárműadó államosítása szintén április elején, amivel – a kormány saját számítása szerint is – 34 milliárd forintot vontak el a településektől. Az önkormányzatok által beszedett gépjárműadót átcsatornázták a védekezési alapba; addig az önkormányzatokat illette meg a beszedett adó 40 százaléka. Egy konkrét példa: Wittinghoff Tamás budaörsi polgármester portálunknak korábban arról beszélt, Budaörs esetében ez több mint évi 170 millió forint kiesést eredményezett.

Még komolyabb elvonási veszélyként lebeg az ellenzéki települések felett a különleges gazdasági övezetekre vonatkozó, szintén áprilisban született kormányzati intézkedés, amit Mellár Tamás országgyűlési képviselő, korábbi KSH-elnök portálunknak nemes egyszerűséggel csak „einstandként” jellemzett. A vonatkozó jogszabály (135/2020. (IV. 17.) értelmében különleges gazdasági övezetté nyilvánítanák az 5 milliárd forint feletti összértékű beruházásokat, azokat a megyei önkormányzatok hatáskörébe adva, s elszednének egy sor igazgatási és pénzügyi eszközt a településektől. Ezzel a többnyire fideszes vezetésű megyei önkormányzatokhoz váltak áttelepíthetővé tetszőlegesen kiválasztott területek és az ott képződő adók. Adót is kivethetnek a megyei önkormányzatok, aminek tervét előzetesen az államnak (kormánynak) kell elküldeniük.

Az idegenforgalmi adó elengedése is abba az intézkedés-csoportba illeszkedik, amelynek a lényege: a kormány az önkormányzatok kontójára nagyvonalúskodik/támogat. Áprilisban született döntés arról, hogy 2020. december 31-éig nem kell megfizetni az idegenforgalmi adót. 

A kormány döntése értelmében kötelezően ingyenessé tették a parkolást a településeken, ami komoly bevételkiesést jelent az önkormányzatoknak. Egy példa: Zuglónak 650 millió forint kiesést jelentett ez az egyetlen intézkedés. Az ingyenes parkolás egyelőre 2021. január 11-ig biztosan megmarad.

Az üléspont határozza meg az álláspontot

A fenti, nem is teljes elvonáscsomag akkor és úgy sújt le az önkormányzatokra, amikor objektív okok miatt is – végtére gazdasági válság van – eleve mérséklődnek a bevételeik, hiszen a cégek bevételei mérséklődtek vagy megszűntek, s így a települési önkormányzatoknak a kormányzati elvonás nélkül is jóval kevesebb adóbevételük keletkezik a normálisnál. Ezzel párhuzamosan, jelentősen megnőttek a kiadásaik – elvégre egészségügyi, járványügyi válság van –, hiszen bővültek a feladataik (hogy csak egy nagyon triviális példát említsünk: ingyenesen kell szűrniük a hozzájuk tartozó szociális ellátórendszerben). Ám míg tavasszal még több fideszes polgármester (például a székesfehérvári erős ember, Cser-Palkovics András) felemelte a hangját a települések nehéz helyzetbe hozása miatt, most, az intézkedések második hulláma idején, gyanúsan nagy a csend. Ennek valószínű oka, hogy a kormány – ha nem is nyíltan, de egyértelműen – „lepacsizta” a kormánypárti településvezetőkkel, hogy kompenzálni fogják őket (aminek első jeleként máris kaptak 21 milliárd forintot).

Botrány is keletkezett abból, hogy a településeket sújtó decemberi intézkedések után a Megyei Jogú Városok Szövetségének Orbán-hű vezetője, Szita Károly csontig benyalt a kormánynak. Válaszként több város polgármestere bejelentette, hogy felfüggeszti a tagdíj fizetését (a jövő évi MJVSZ-tagdíjra szánt, többmillió forintos összeget is a járvány elleni védekezésre fordítják), s kinyilvánították elhatárolódásukat az elnök által kiadott nyilatkozattól.

Eljöhet mindennek a böjtje

A kormány persze folytathat kereszteshadjáratot az ellenzéki irányítású települések ellen (akár bosszúból a 2019-es önkormányzati választási eredmény miatt, akár azért, mert a 2022-es országgyűlési választásokra tekintve, azt akarja demonstrálni a választópolgárok felé, hogy az ellenzék képtelen még egy várost is elvezetni, csak legatyásítani tudja a rábízott településeket), ez nem feltétlenül lesz számára nyerő stratégia. Legalábbis erre utal a legutóbbi közvélemény-kutatás.

Az Idea Intézet felmérése alapján, ugyanis a válaszadók 60 százaléka szerint most nem lenne szabad pénzt elvenni a településektől. Az ellenzéki szavazók körében az arány 80 százalék feletti, a bizonytalanoknál is 60 fölött van, és a kormánypártiak közül is sokan vannak az ellenzékihez közeli véleményen. A Fidesz tábora tehát korántsem egységes, szakadás tapasztalható. Egynegyedük még azt is elhiszi, hogy itt Orbán politikai bosszújáról van szó, s egyharmaduk túlzottnak tartja az elvonás mértékét. És a járvány kezelésének megítélésében sem áll minden fideszes a kormány mögött.