Ez történt a héten – Orbán eltitkolt „technikai leszállása” Isztambulban

12, már korábban is publikált kép – ebből áll Orbán Viktor szokásos „Ez történt a héten” Facebook-összeállítása, ami a június 5-11. közötti időszakot öleli fel. Az összképet tekintve, a „keleti nyitás” jegyében töltötte a múlt hetet Orbán: a felvillantott találkozók többsége ugyanis keleti – orosz és ázsiai – partnerekkel zajlott, legyen azok színhelye Budapest vagy külföld, azaz Türkmenisztán fővárosa. 

Lássuk akkor a konkrét partnereket/találkozókat!

Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója – a tárgyalás tárgya a paksi bővítés volt, utána közhírré is tétetett, hogy hamarosan újabb fontos előkészítő munkálatok indulnak. Mindeközben: Ukrajna jegyzéket intézett az Európai Unióhoz, amelyben sürgette a paksi projekt felülvizsgálatát. Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a Telegramon közölte: „A Roszatom a Putyin-rezsim része, támogatja az orosz terrorcselekményeket, és veszélyezteti a nukleáris létesítményeket. Arra számítunk, hogy felülvizsgálják a magyarországi nukleáris reaktorok építési projektjének Roszatom általi megvalósításáról szóló előzetes döntést". A kérdést már más nemzetközi fórumon is felvetette Ukrajna, konkrétan az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) tanácsában. 

Jin Liqun, AIIB Kína – az ázsiai befektetési bank elnöke volt Orbán egyik vendége a Karmelitában. A találkozó lehetséges céljára Havasi Bertalan szóvivő amúgy protokolláris nyilatkozatában keresendő a válasz. Magyarország keleti nyitás politikájának gyümölcsei kezdenek beérni, legnagyobb külföldi működőtőke-beruházóink immár ázsiai – kínai, koreai, japán cégek – mondta, hozzátéve (s most tessenek figyelni!): „fokozódik az ázsiai kereskedelmi bankok érdeklődése, piaci jelenléte és aktivitása is.” 

MIndeközben azonban egyre távolabbiak az uniós pénzcsapok mielőbbi megnyitásának kilátásai, ugyanakkor a magyar gazdaság nagyon nagy bajban van, hiányzik a pénz, s a kormány nemigen lát más forrást, mint a Keletet. Az már más kérdés, hogy mibe fog ez az országnak fájni, a kondíciók egyre rosszabbak. Nyögni fogjuk mi még ezt évekig, évtizedekig...

Kim Jin-pyo, dél-koreai házelnök – A találkozót demonstratív céllal, esetleg egy újabb dél-koreai befektetés reményében szervezhették, a keleti nyitás fontosságát hangsúlyozva. Mint Orbán fogalmazott: „Mi mindig is támogattuk és a továbbiakban is nagy örömmel fogadjuk a koreai gazdaság szereplőit, ennek is köszönhető, hogy az utóbbi néhány évben már Dél-Korea volt a legjelentősebb külföldi befektető Magyarországon”. 

Mindeközben: nem csak a hitelekre, hanem a külföldi működőtőkére is akkora szüksége van a kormánynak, mint egy falat kenyérre, állítják. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter hagymázas elmélete szerint ugyanis az FDI fogja kiváltani idővel az uniós támogatásokat. Ám ahogy Inotai András közgazdászprofesszor a Hírklikknek fogalmazott: „Az uniós támogatások és az FDI nem egymást kizáró dolog, sőt, ha jó az együttműködés az EU és a befogadó ország között, akkor az erősíti, növeli a külföldi tőke bizalmát az adott ország iránt, illetve, ha nem, akkor gyengíti. Másrészt az uniós pénzek jelentős finanszírozást biztosítottak az infrastruktúra-fejlesztéshez, az intézményeknek, az oktatásnak, a társadalmi kohéziónak, a környezetvédelemnek – és ezek mind alapvető szempontok a külföldi befektető számára... A befektető olyan helyre megy, ahol jó az üzleti környezet, s ahol könnyen tud jó profitot termelni, mégpedig úgy, hogy közben tisztességesen viselkedik”. Lehet persze eszelős állami támogatásokkal és az országnak óriási károkat okozó projektekbe idecsábítani beruházásokat (lásd akkumulátorgyárak), de hosszú távon ismét csak nagyon drága árat fizetünk ezekért.

Ayman Hussein Abdullah Al-Safadi, Jordánia miniszterelnök-helyettese – „A magyar kormány minden eszközzel támogatni fogja Jordánia és Magyarország együttműködésének erősítését” – mindösszesen ez volt, amit a nagyérdemű megtudhatott a találkozóról, mégpedig Orbán egy korábbi Facebook-posztocskájából. Szegény jordániai miniszterelnök-helyettesről ugyanis nem találunk híradást a kormányfő weboldalán sem, s a sajtó is meglehetősen ignorálta a látogatását. 

Mindeközben: Jordánia „jelentőségét” Magyarország számára az adja a NER éveiben, hogy a Jordán Hasemita Királyság magyarországi tiszteletbeli konzulja kiváló kapcsolatokat ápol Orbán Viktorral. Ahogy a HVG írta: Zaid Naffát – és testvérét, Oszama Naffát – a NER-rel jó viszonyt ápoló üzletemberként ismerte meg a 2010-es években a közvélemény. Az Orbán-kormány parlamenti eskütételére is el szokott járni, annak ellenére, hogy 2017-ben kiderült, megbukott a Terrorelhárítási Központ (TEK) átvilágításán, amikor magyar állampolgárságot akart szerezni. Orbán szavaival élve: „oszt jó napot!”.

Toshihiro Suzuki, Suzuki elnök-vezérigazgató – ha hiszik, ha nem, ezt a „Magyarország leghűségesebb japán befektetőjével” lezajlott találkozót is éppen aznapra időzítették, amikor a keleti vendégek amúgy is egymásnak adták a kilincset a Karmelitában. Orbánnak ilyen keleties napja volt. Meg is örökítette a stábja – egy mini „ez történt a mai napon”-típusú, Mozgalmas hétfő címet viselő videóban.

Mindeközben: ahogy Dérer Miklós külpolitikai szakértő portálunknak kifejtette, részint a nyugati szövetségeseinknek küldött üzenetről van szó (megvagyunk mi nélkületek is), részint a magyaroknak befelé (mi ellenállunk a szuverenitásunkat fenyegető USA-nak, EU-nak, sőt, időnként még a NATO-nak is); emellett van egy ideológiai megfontolás is benne (a Nyugat hanyatlik, a Kelet jön föl, Magyarországnak pedig diverzifikálnia kell a kapcsolati rendszerét, hogy legyen majd kapcsolódási pontunk keleten, ha a Nyugat, mint olyan végleg lehanyatlik). Mindebben azonban van egyfajta kapkodás, Orbán ugyanis rájött, hogy a pávatáncot, az úgymond köztes szerepet már nem tudja majd folytatni az ukrajnai háború után.  

Kormányülés – Eléggé rejtélyes módon sejtettették ugyan a kormányülést követő nagynak aposztrofált bejelentést (Orbán Balázs miniszterelnöki tanácsadó: „Hosszú kormányülés, nyilvános döntések hamarosan.”) ám kormányinfó nem volt, s nagy bejelentésről sem tudni. Viszont Orbán oldalára feltettek egy nagyon sokat sejtető videót. Hogy mi célból? Ki tudja...

Felkészülés az EU soros elnökségre – A héten Orbán Facebook-oldalán megjelent posztból azt is megtudhattuk, hogy „Készen állunk az Európa előtt álló kihívások összehangolt, hatékony kezelésére”. Azt már mi tesszük hozzá, hogy ezzel a héten a kommunikációban is beizzította a motorokat a jövő év második felében esedékes soros uniós elnökségre. 

Mindeközben: az időzítés persze nem véletlen. Az Európai Parlament ugyanis ezekben a napokban fogadott el nagy többséggel (442 igen szavazattal, 144 ellenszavazat és 33 tartózkodás mellett), mind az öt nagy frakció támogatásával egy határozatot, amely keményen elítéli a magyar kormány működését, s arra igyekszik rávenni az uniós vezetőket, hogy tegyenek valamit a magyar soros elnökség ellen. Mint a dokumentum leszögezi, ha ez nem történik meg, akkor az EP maga fog lépni. 

Védelmi Tanács – Csütörtökön hajnalban hívta össze a Védelmi Tanácsot a kormányfő arra hivatkozva, hogy „az ukrán-orosz háborúban ma éjszakától fokozódó harcok zajlanak”. 

Nemigen szoktak hírt adni a kormányfő honlapján a Védelmi Tanács üléseiről, így bizonyára van – egyelőre nem ismert konkrét – oka annak, hogy most megtették. Amit tudunk: a nova-kahovkai gát nem csütörtökön, hanem kedd hajnalban robbant fel, a harcok pedig már hétfőre virradóra intenzifikálódtak. A várt ukrán tavaszi offenzíva sem csütörtökön hajnalban indult meg, hanem – ahogy Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő elmagyarázta – „lesz egy döntő támadási hullám, ami azonban nem egy konkrét dátumhoz köthető folyamat lesz, ezt már látjuk, és a következő 8-10 napban zajlik majd, ukrán oldalon váltakozó sikerrel és kudarccal”. Ezt ne tudnák a Védelmi Tanács tagjai, köztük a honvédelmi miniszter? Bár, ahogy a közzétett hivatalos fotón a testület tagjai által vizslatott térképet alaposan megnézzük, akkor ez is belefér a képbe. Hiszen – mint a 444.hu kiszúrta – „az ukrán önkéntesek által harctéri rádióforgalmazási adatok és nyílt forrású felderítési információk alapján szerkesztett, csaknem valós idejű közösségi térképet, a Deepstatemapet nyomtatták ki a kormánytagoknak.” Ennyit arról, hogy a katonáskodó magyar kormányfő és stábja mennyire profi.

Türkmenisztáni látogatás – Egy egész albumra való képet nézegethetünk a többnapos türkmenisztáni látogatásról, miközben annak hasznosságáról – talán nem véletlenül – jóval kevesebb szó esett. Orbán sajtónyilatkozata is csak három potenciális területet nevezett meg: a magyar gyógyszerexportot, valamint az esetleges energetikai és vízügyi együttműködést. Emellett amiatt örömködött Orbán, hogy „egy olyan országban lehet, amely Magyarországhoz hasonlóan békepárti, és amely erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy ez a konfliktus minél hamarabb rendeződjön, és visszatérjen a béke a nemzetközi diplomáciába”.

És az eltitkolt program

Jobban nem is lehetett volna időzíteni Orbán türkmenisztáni látogatását: még az is belefért a programjába, hogy – vélhetően egy „technikai leszállással” – jelen legyen Isztambulban a foci Bajnokok Ligája döntőjén. Nagyon nem akarta, hogy ez nyilvánosságra kerüljön: nemhogy nem került be az „Ez történt a héten” összeállításba (amiben rendre megjelennek magyar és nemzetközi focieredmények, hírek, fotók), de a Facebook-oldalán sincs nyoma az ottani látogatásának. Sőt, a hivatalosan kiadott képek, videók sem említik Orbán isztambuli „vendégszereplését”, dacára annak, hogy a stadion VIP-páholyában magával a török elnökkel is parolázott. Mindezt külföldi hírügynökségek – az AFP és a Reuters – fotósai örökítették meg, idehaza pedig a 444.hu szúrta ki.

Boldog országok, amelyek vezetői politikai tárgyalásokat próbálnak eltitkolni. Nekünk Orbán és egy eltitkolt focidöntő jutott...