Ez volt az év – májusi magyarázkodások

Itthon

„Nemzetközi szinten is létrejött a centrális politikai erőtér, a szuverenisták szövetsége a globalista hálózatokkal szemben” – így ünnepelte a CPAC (Konzervatív Politikai Akciókonferencia) budapesti tanácskozását a magyar szervező, az Alapjogokért Központ. 

Jelkimaradással magyarázta Havasi Bertalan, Orbán Viktor sajtófőnöke, hogy a kormányfő egyik közrádiós interjújának YouTube-ra feltöltött változatából kimaradt a rész, amelyben a miniszterelnök arról beszél, hogy Ukrajna egy része ősi magyar föld. Később ezt korrigálták, majd az egész felvétel elérhetetlenné vált.

Kamaraellenes hangulatkeltésként értékelte Orbán Viktor a parlamentben a Jobbik indítványát, hogy – ha már az orvosi kamarát bedarálták – szűnjön meg a vállalkozók kötelező iparkamarai hozzájárulási kötelezettsége is.

A Müller Cecília országos tiszti főorvos vezette Nemzeti Népegészségügyi Központ alá kerül a gyógyszerhatóság. Az összevonással a jelenleg miniszteri fennhatóság alatt működő OGYÉI csak azért nem veszíti el a szakmai önállóságát, mert ez már 2021-ben megtörtént.

A kémszoftverek használatát szabályozó jogi eszközök az európai államok közül Magyarországon a leggyengébbek közé tartoznak – állapította meg az Európai Parlament Pegasus-megfigyelésekkel kapcsolatos visszaéléseket vizsgáló bizottsága. A jelentés arra jutott, hogy az eszköz segítségével a kabinet a médiapiac, a nyilvánosság, illetve a politikai ellenfelei felett akart még nagyobb kontrollt szerezni. A dokumentum hiteltelennek minősíti azokat a kormányzati állításokat, hogy a szoftvert – amelyet titokban újságírók, üzletemberek, polgármesterek eszközeire is feltelepítettek – csak a nemzetbiztonságra veszélyes célszemélyek megfigyelésére használták.

Böröndi Gábor, a honvéd vezérkar új főnöke szerint az 1939-es német–lengyel háború lokális összecsapásnak indult – pedig még tankönyvekben is más áll. 

A Lázár János által pár éve még a rettegés városaként bemutatott Bécsben vásárolt 90 százalékos többségi részesedést egy magánegyetemben a kormányhű elitképzés magyarországi fellegvára, a Mathias Corvinus Collegium (MCC). 

Fél évtizede tartó munka zárult le azzal, hogy a Lehel téri és a Nagyvárad téri állomás átadásával birtokba vehették az utasok a felújított M3-as metró teljes szakaszát.

A Fővárosi Ítélőtábla a Kálomista Gábor vezette Megafilm javára döntött az Elk×rtuk-perben. A Hann Endre által indított személyiségi jogi perben a bíróság első fokon még a Medián vezetője javára ítélt, sérelmesnek találta a film körüli kommunikációt, ami alkalmas a felperes jó hírnevének megsértésére. 

Újabb öt évre szóló főigazgatói kinevezést kapott az Operaház élére Ókovács Szilveszter, pedig korábban úgy tűnt, bár 12 éve ő vezeti a házat, nincs esélye a folytatásra.

Megszavazta a Fidesz–KDNP, hogy ne járjon börtön a sajtóban elkövetett rágalmazásért és becsületsértésért.  

28 évi börtönt szabott ki a Maros megyei ítélőtábla a Böjte Csaba nevével fémjelzett dévai Szent Ferenc Alapítvány 36 éves volt alkalmazottjára, aki tíz éven keresztül szexuálisan, fizikailag és lelkileg bántalmazta a bentlakásos otthonban rábízott gyermekeket. 

A korábbi bírósági döntést felülírva, a kormányhivatal ismét megadta a Fertő tavi vízitelep fejlesztése címen futó, korábbi természetvédelmi területeket érintő gigaberuházás környezetvédelmi engedélyét. 

Buda Flóra Anna 27 című animációs filmje nyerte a legjobb rövidfilmnek járó elismerést a 76. Cannes-i Filmfesztiválon. A díjhoz a Nemzeti Filmintézet is gratulált, amely korábban többször is visszadobta az alkotók pályázatát, így a mű magyar támogatás nélkül, francia segítséggel készült.

Tavaly percenként megkereste a magyar átlagfizetésnek megfelelő összeget (347 ezer forint) Mészáros Lőrinc. Közel 21 millió forintos „órabére” alapján az oligarcha magabiztosan megőrizte vezető helyét a 100 leggazdagabb magyar minap megjelent listáján, amely szerint Mészáros a 2022-es válság ellenére, 40 milliárd forinttal, 660 milliárdra tudta növelni a vagyonát.

A világban

Egész Szerbiát megrázták, hogy másfél nap alatt két tömeggyilkosság történt az országban. Előbb az egyik belgrádi általános iskola 13 éves tanulója ölt meg kilenc embert – nyolc társát és az iskolaőrt –, majd a fővárostól ötven kilométerre lévő Mladenovachoz közeli falvakban lövöldözött egy 21 éves fiatal. Az egyik ismert szerbiai maffiavezért példaképének tartó Uros Blazsics nyolc ember életét oltotta ki, áldozatai között volt egy huszonéves testvérpár is. A lövöldözőket mindkét esetben elfogta a rendőrség, ám továbbra sem lehet tudni, mi áll pontosan a tragédiák hátterében. 

Zuzana Caputová szlovák államfő a 46 éves szlovákiai magyar pénzügyi szakembert, Ódor Lajost bízta meg szakértői kormány megalakításával. A Szlovák Nemzeti Bank alelnöke Eduard Hegert váltja, aki a tavaly decemberben elveszített bizalmatlansági szavazás óta ügyvezető kabinet élén irányította az országot. Ódor – ellentétben az utóbbi évek miniszterelnökeivel – a szigorú pénzpolitika híve, így valószínűleg megkísérli lefaragni a költségvetési kiadásokat.

A megkoronázása alkalmából rendkívüli munkaszüneti napnak nyilvánított napját alattvalóihoz hasonlóan pihenéssel töltötte III. Károly, az Egyesült Királyság új uralkodója. Valójában ő már az anyja, II. Erzsébet tavaly szeptemberi halálát követően trónra lépett. A westminsteri apátságban évszázados szokásokkal tartott ceremónia csupán legitimálta a király ma már csak jelképes hatalmát. Az anglikán templomban mintegy kétezer meghívott előtt helyezték a 74 éves III. Károly fejére Szent (Hitvalló) Eduárd ékkövekkel kirakott, színarany, 2,23 kilogrammos koronáját.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) bejelentette, hogy a továbbiakban a koronavírus-járványt nem tekinti nemzetközi egészségügyi kockázatnak, ezzel feloldotta a 2020. január 30-án elrendelt legmagasabb készültségi szintet. Az amerikai Johns Hopkins Egyetem már márciusban leállt az adatok gyűjtésével, addig 676,6 millió fertőzést és 6,88 millió halálos áldozatot számlált össze.

Lengyel történelmi nevén, Królewiecként tüntetik föl ezentúl a térképeken az orosz ellenőrzés alatt álló balti exklávé központját, Kalinyingrádot, amely Königsbergként 1871–1945 között Németország legkeletibb városának számított. A külföldi földrajzi nevek használatáról döntő lengyel kormánybizottság emlékeztetett arra, hogy a névadó Mihail Kalinyin szovjet államfőként az egyik felelősnek tekintendő az 1940-es katyni vérengzés elrendeléséért.

Ukrajnában a korrupcióellenes hatóságok őrizetbe vették a legfelsőbb bíróság elnökét, Vszevolod Knyazevet, akit állítólag 3 millió dolláros kenőpénz elfogadásakor értek tetten.

Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta az Európába telepített hagyományos fegyverzetek korlátozásáról szóló egyezmény felmondásáról szóló törvényt. Oroszország már 2015 óta nem vesz részt a szerződés betartását ellenőrző testület munkájában, ám hivatalosan mostanáig a megállapodás részese maradt. Az európai biztonság egyik fő pillérének tartott egyezményt a hidegháború végnapjaiban, 1990-ben írták alá, majd 1997-ben módosították.

Több mint 30 KFOR-katona és 52 szerb tüntető sebesült meg, amikor a Koszovó északi, többségében szerbek lakta részén összecsapás tört ki a békefenntartók és az albán nemzetiségű polgármesterek kinevezése ellen tiltakozó tüntetők között. A sérültek között 27 magyar KFOR-katona is volt, közülük négyen súlyos sebeket kaptak, egyiküket meg is kellett műteni.

Az év korábbi botrányairól itt, itt, itt, és itt olvashatnak.