Gyereknapi fecsegő felszín, hallgató mély

A gyereknap alkalmából ingyen nézhetünk magyar rajzfilmklasszikusokat vasárnap estig a Nemzeti Filmintézet (NFI) streamingplatformján, a Filmión. A Közlekedési Múzeum egész napos családi programokkal készül, gyereknapi programok lesznek a Vasúttörténeti Parkban, ingyenes gyereknapi kínálattal indul a Várkert Bazár nyári programsorozata, ahogy a Gyermekvasút is színes programokkal várja a családokat ezen a napon. Még a Hűvösvölgybe is ki lehet utazni száz évesnél régebbi villamossal. Az is nyilvánvaló, országszerte lesznek hasonló programok. Egyre több helyen jelent meg az a hír, hogy a magyar szülők és nagyszülők átlagosan 11 800 forintért vásároltak online, és 7 600 forintért választottak gyereknapi ajándékot az áruházakban a család legfiatalabb tagjának. Vagyis látszólag jó dolog gyereknek lenni Magyarországon 2022-ben, csupa derű és kacagás az életük.

Ám, hogy a valóságban milyen is, azzal leginkább a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány legújabb, 2021-es gyermekjogi jelentése szembesít mindannyiunkat. A „Nincs aki gyógyítsa, nincs aki tanítsa” összefoglaló címet viselő jelentés sok mindent elárul a gyerekek valós helyzetéről. Többek közt azt, hogy 2021-ben húsz krízisközpont, 21 félutas-szolgáltatás, nyolc titkos menedékház és hét kríziskezelő ambulancia működött az országban, 162 985 gyereket tartottak veszélyeztetettként nyilván. A gyerekek 21,7 százalékát érinti a szegénység és a társadalmi kirekesztés.

A gyerekek egészsége

2021-ben 365 000 gyermek kapott Covid19 elleni védőoltást, hivatalosan 16 gyermek volt Covid19-fertőzött a halálakor. 2020-ban, a Covid19-járvány első évében 102 021, 0-18 éves korú gyermek nem fért hozzá helyben semmilyen háziorvosi ellátáshoz. A koronavírus-járvány következményeként 2021 őszére megnőtt a gyermekpszichiátriai esetek száma, növekedett az önsértő és öngyilkossági kísérleteké is. Van olyan északkelet-magyarországi körzet, ahol 3000 gyerek tartozik egyetlen pszichológushoz.

2016 óta évről-évre egyre több gyerek nem fér hozzá helyben házi gyermekorvosi, de még háziorvosi ellátáshoz sem. Amíg 2016-ban a házi gyermekorvosi praxisok öt százaléka volt betöltetlen, addig 2020-ban tíz százalék, és ugyanez a tendencia a sima háziorvosi praxisok esetében is. 

A tinédzserek világa

A koronavírus-járvány következtében sok korábbi személyes tevékenység is az online térbe szorult, aminek eredményeképp a gyerekek az addiginál is több időt töltöttek képernyő előtt. A Magyar Alvás Szövetség (MASZ) felméréséből kiderül, hogy egyre több a gond a magyar általános- és középiskolás gyerekek alvási szokásaival. Nemcsak az alvásidővel, hanem az alvás minőségével is foglalkozni kellene, mert ezek jelentősen befolyásolják a napi tevékenységet.  Az adatok alapján, a 15–17 évesek 21 százaléka a hét egy napján sem végez tíz percet meghaladó testmozgást. Míg a sportcsarnokok száma tíz év alatt (2011–2020) 1 279-ről 1 357-ra nőtt, az iskolai sportköri munkában a negyedére, az iskolai sportegyesületi munkában pedig csaknem a felére csökkent 2010-hez képest a résztvevő tanulók száma. Viszont a magyar 15–17 évesek 15,1 százaléka dohányzik. 9,4 százalékuk napi rendszerességgel gyújt rá, míg 5,7 százalékuk alkalmanként.

Hátrányos helyzetű gyerekek

A roma gyerekeket nemcsak az oktatás terén éri hátrányos megkülönböztetés. Aránytalanul nagy számban kerülnek a gyermekjóléti központok, a gyámhatóságok látókörébe, és a családból való kiemelés is körükben a legjellemzőbb, míg a visszagondozás nehézkes, hosszadalmas, és sok esetben arra már nem fordítanak hangsúlyt az állami szereplők.

Az elmúlt években folyamatosan napirenden volt a fogyatékos személyek ellátását biztosító nagy létszámú intézmények kiváltása, de ennek jelentős hatása még nem érződik. 2020-ban még mindig 630 17 év alatti gyermek élt fogyatékos személyeket ellátó bentlakásos intézményben.

A 12 évesnél fiatalabb SNI-s gyerekek majdnem 30 százaléka élt gyermekotthonban vagy ápolást, gondozást nyújtó intézményben az elmúlt években, míg ez az arány a nem SNI-s 12 évesnél fiatalabbak esetében tíz százalék körül volt.

Bár az elmúlt években történtek előrelépések a bölcsődei ellátás fejlesztésében, ugyanakkor a kistelepüléseken még mindig inkább hiányzik ez a szolgáltatás. Ám a jelentés felhívja a figyelmet az intézményrendszer szelektív jellegére is. Kiemeli, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek számára kevesebb lehetőség áll rendelkezésre, valamint a különleges szükségletű gyerekek ellátása is hiányos. Sok intézmény azért nem tudja biztosítani a tartós betegséggel vagy fogyatékossággal élő gyerekek számára az ellátást, mert kevés a megfelelő képzettségű szakember.

Oktatás

A hátrányos helyzetű gyerekek lemaradását a digitális oktatás bevezetése nagyon is nyilvánvalóvá tette. A legszegényebb családokban élő gyerekeknek nemcsak a tárgyi eszközök nem álltak rendelkezésükre, de az internet-hozzáférés sem volt megoldott számukra. További nehézséget okozott a gyerekek és a szülők digitális kompetenciáinak hiánya is. Ezt a helyzetet gyakran úgy kezelték, hogy az iskola papír-alapon juttatta el a diákokhoz a feladatokat, amelyeket megoldva kellett visszaküldeniük, ami a tapasztalatok szerint jelentősen csökkentette a gyerekek motivációját.

Az oktatási rendszerben a munkaerőhiány ténye már nem, a mértéke viszont még mindig vita tárgya. A 2021/2022-es tanévben a tízezerrel több elsőst mintegy ezerrel kevesebb pedagógus várta az iskolákban. 2021-ben is tovább zajlott a tankönyvek új NAT szerinti átírása. Összességében tíz éve annak, hogy megszűnt a szabad tankönyvválasztás Magyarországon. 

A 2021/2022-es tanévben az eddiginél jelentősebb mértékben, 6 550-nel emelkedett az SNI-s (speciális nevelési igényű) tanulók száma. A KSH adatai szerint, míg a 2020/2021-es tanévben 93 736 főt tartottak nyilván, addig a 2021/2022-es tanévben már 100 286-ot.

Gyermekvédelem

Az elmúlt években a 0-12 hónapos kor közötti, szakellátásban nevelkedő gyerekek száma 700 és 800 között változott – 2021-ben azonban 923 csecsemő élt gyermekotthonban vagy nevelőszülőnél. Annak a törvényi kötelezettségnek, miszerint 2016. december 31-ig minden, családjából kiemelt 12 éven aluli gyereket nevelőszülőnél kellett volna elhelyezni, 2021 év végéig sem tudott Magyarország eleget tenni. Még a 3 éves kor alatti, szakellátásban részesülő 2 420 gyerek közül is 306-an gyermekotthonban éltek.

A KSH adatai alapján 2020-ban a gyermekotthonokban és lakásotthonokban engedélyezett 3 649 álláshely több mint tíz százaléka (394) volt betöltetlen. Bár tavalyi információk erről nincsenek, a helyzet ennél is aggasztóbb a speciális ellátást nyújtó intézményeknél, ahol a 644 álláshely közül 164, vagyis minden negyedik státusz maradt betöltetlenül. A területen tapasztalható fluktuációval és a szakemberhiánnyal függ össze a gyermekvédelmi gyámok túlterheltsége is, ami megnehezíti, hogy meg tudják adni a gyerekeknek a szükséges állandóságot és biztonságot.

A szakemberhiány problémáját tovább árnyalja, hogy az ország területén dolgozó 5 706 nevelőszülő közül mindössze 14-en nyújthatnak ellátást speciális szükségletű gyermekek számára, ami a gyermeki jogok súlyos sérelmét jelenti, hiszen ezek a gyermekek nem a szükségletüknek megfelelő gondozási helyen élnek. Az elmúlt 12 évben 1800 százalékkal nőtt az egyházi szerepvállalás a nevelőszülői hálózatokban ellátott gyerekek esetében.

Gyermekpornográfia

Továbbra is nő a gyermekpornográfia áldozatainak száma. 2021-ben 178 0–13 éves gyerek vált szexuális erőszak áldozatává, ami valamivel kevesebb, mint a 2020-as áldozatoké (194 fő), de jóval meghaladja a 2019-es számot (120 fő). A gyermekpornográfia sértettjeinek aránya 2021-ben is nőtt. A KSH adatai alapján a tinédzser terhességek száma évről-évre csökken ugyan, de még mindig jelentős probléma. Míg 2016-ban ezer azonos korú 14–17 éves lányra 12 szülés jutott, addig 2020-ban már csak 10. Ez 1 800 olyan újszülöttet jelentett, akinek az édesanyja 14–17 év közötti volt.

Egy 20 év alatti anyákat vizsgáló tanulmány rávilágít arra, hogy a hátrányos helyzet kiemelt kockázati tényező a korai gyermekvállalás esetében.

Pozitívumok és megosztó törvénymódosítások 

Az Országgyűlés 2021 nyarán fogadta el a komoly társadalmi vitát eredményező, úgynevezett pedofil-ellenes törvényt. A jogszabályt hazai és nemzetközi szinten is számos kritika érte, így például az Európai Unión belüli legnagyobb gyermekjogi ernyőszervezet, a Eurochild is aggodalmát fejezte ki a jogszabály miatt; a törvény rendelkezései értelmében szexuális felvilágosítást, lelki egészségfejlesztést, szerhasználati ártalmakkal kapcsolatos órákat csak nyilvántartásba vétel után tarthat intézményen kívüli szervezet vagy szakember. Ez a nyilvántartás azonban azóta sem készült el. 2021-ben megjelent az Európai Unió új, átfogó Gyermekjogi dtratégiája is, amelyről 2021 októberében szavaztak eredménytelenül az Európai Tanácsban – a magyar és a lengyel kormány vétója miatt. 2021-ben is több esetben adott ki állásfoglalást a Gyermekjogi Civil Koalíció, de a korábbi évekhez hasonlóan, ezek 2021-ben is érdemi kormányzati válasz nélkül maradtak.

A pozitív változások közé sorolható, hogy erőfeszítések történtek az erőszakos bűncselekmények gyermek áldozatainak meghallgatási körülményeinek javítása, az emberkereskedelem gyermekáldozatainak hatékonyabb védelme érdekében és a válófélben lévő, illetve elvált szülők gyermekeit érintő eljárásokban is.