Ha itt a Fidesz bukik, a jelenlegi drámai helyzet ellenére a jövő nem reménytelen
A KSH népmozgalomról kiadott legutóbbi jelentése szerint Magyarországon „Az ország jelenlegi területén a legmagasabb népességszámot 1981. január 1-jén regisztrálták, 10 millió 713 ezer fővel. Az 1981-ben megindult természetes fogyás – változó ütemben – harmincnyolc éve folyamatos. 1981 és 2019 között a születések és a halálozások számának negatív egyenlegeként több mint 1 millió fővel fogyott a lakosság. A legnagyobb ütemű természetes fogyás 1999-ben következett be, amikor egy év alatt csaknem 48,6 ezer fővel zsugorodott a népesség.“
Pártunk és kormányunk e kedvezőtlen folyamat mérlegelése és alapos megfontolás után családvédelmi intézkedések sorozatát foganatosította, amelyek július elején léptek életbe. Hatásuk máris érezhető, amennyiben - amint Novák Katalin államtitkár asszony közölte a nyilvánossággal -, két hónap alatt több mint 36 ezren folyamodtak a babaváró hitelért, a CSOK-ért, az autóvásárlási támogatásért és a családosok lakáshitel-visszafizetési támogatásáért. Legalább egy két esztendőt ugyan még várni kell a népmozgalmi fordulatra, de a jövő nyilván reményteljes, ámbár az idei első félévi adatok még meglehetősen borúsak: 2019. január–június között 41 902 gyermek született, 1201-gyel, 2,8 százalékkal kevesebb mint 2018. első félévében. A teljes termékenységi arányszám egy szülőképes korú nőre számított becsült értéke tavaly az első félévben 1,43 volt, az idénre 1,41-re csökkent. Ugyanakkor 67 741-en távoztak közülünk, 1,0 százalékkal, 691-gyel többen, mint az előző év azonos időszakában. (KSH)
Ha ez így megy tovább, hamarosan „összeroppan a magyar társadalom“ - írta a Portfolió friss elemzésében. Ugyanis növekszik az eltartott népesség aránya az aktív népességhez képest, vagyis hatásos népesedéspolitikai lépések nélkül a nemzeti össztermék (nemzeti jövedelem) előállításában részes dolgozók mind több fogyasztót lesznek kénytelenek ellátni, miközben természetesen meg kell termelniük önmaguk (gyarapodó) ellátásának fedezetét is. Az úgynevezett eltartottsági ráta értéke a KSH szerint 2062-ben érheti el maximumát, 79%-os értékkel, azaz ezer eltartó (15-64 éves aktív személy) 790 eltartott (14 éves és annál fiatalabb, valamint a 65 éves és annál idősebb) személy ellátásáról gondoskodik majd.
A bajok nem újkeletűek, s a megoldásra már tettek is kísérleteket. Például 2009-ben az 1947–51 között születettek számára felemelték a nyugdíjba vonulás korhatárát 62 évre. A később születettek számára a 2014-es évtől kezdődően a 2022-es évig bezárólag félévenként fokozatosan emelkedik a korhatár. A gazdasági kényszer és a népmozgalom azt diktálja, hogy aki később született, dolgozzon tovább! A Fidesz-kormány már röviddel hivatalba lépése után megszüntette a korengedményes és korkedvezményes nyugdíjat, és elvette a rokkantnyugdíjasok juttatásainak nagy részét. Az Alkotmánybíróság ugyan ezt jogellenesnek minősítette, de a kormány nem sieti el a változtatásokat. A Fidesz megszüntette a különösen nehéz munkakörben dolgozók korkedvezményes nyugdíjazását is.
A gazdaság most benne van a pácban, mert irdatlan munkaerőhiány van, területenként és szakmánként ugyan eltérő mértékben, de nagyon sok helyütt kevés a munkáskéz, főként a szakember. Tehát vissza kellett hozni a munkaerőpiacra a nyugdíjasokat! Nosza! A 60-74 éves korosztályból a KSH adatai alapján és az Az énpénzem.hu számítása szerint 2019 júniusára már 352,2 ezren álltak munkaviszonyban, ami 2018. azonos időszakához képest 11,3 százalékos növekedés. Az adórendszerben eszközölt változtatások ösztönzik az idősek további, illetve ismételt foglalkoztatását.
Hanem talán a Ratkó-korszakig nyúló történelmi visszapillantás és az évtizedes népmozgalmi adatok még a témában járatlanokat is meggyőzhetik arról, hogy néhány, a népesség viszonylag csekély körére kiterjedő ún. családvédelmi akcióval, idősek foglalkoztatásának növelésével, és minden sarkon felbukkanó propaganda-anyagokkal a nyugdíjrendszer összeomlását hosszú távon nem lehet megelőzni, és a gazdasági növekedést nem lehet megalapozni.
Napjainkban Magyarországon hiányzik a belső folyamatok kölcsönhatását és a külgazdasági kapcsolatokat is együttesen mérlegelő, átfogó gazdaság- és társadalompolitika. A józan észt némi sikerrel csak az uniós támogatás, egyebekben pedig a süket politikai duma helyettesíti. A népmozgalom kedvező fordulata a születések feltételekhez nem kötött támogatásával, a bölcsödék-óvodák számának és minőségi szolgáltatásainak fejlesztésével (a személyzet megfizetésével), az egész oktatás átalakításával, nemkülönben pedig az egészségügyi ellátás rendszerének közérdekű megreformálásával lehetséges. Ennek fedezetét pedig a képzett munkaerőre épülő, s a haszonelvű gazdálkodás követelményeit érvényesítő, egyszersmind a rászorultsági elvhez igazodó szociálpolitikát azonos súllyal kezelő gazdaságpolitika mellett lehet előteremteni. S tetszik vagy sem, ebbe beletartozik a józanul szabályozott, ellenőrzött bevándorlás támogatása, valamint a magyar emigránsok hazacsalogatása is.
Mindehhez viszont demokratikus politikai rendszer kell, vagyis új rendszerváltozás, amelyhez az első lépés az októberi önkormányzati választás lenne. Ha itt a Fidesz bukik, a jelenlegi drámai helyzet ellenére a jövő nem reménytelen.
