Hegyesiné Orsós Éva: a nyugdíjasok jelentős része nem érzi, ha jól teljesít a gazdaság
A nyugdíjasok döntő többsége aligha érzékeli a gazdaság dinamikus fejlődését. Az infláció emelkedése főleg a kisnyugdíjasokat érinti, hiszen ők főleg élelmiszerre, gyógyszerre és a rezsire költenek, ezek pedig jelentősen növekedtek az utóbbi években. Így reagált Hegyesiné Orsós Éva, az „Életet az éveknek” Országos Szövetsége elnöke, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának (NYUSZET) tagja az Eurostat napokban közzétett adataira, amelyekkel felhívták a figyelmet arra, hogy a magyar gazdaság teljesítéséhez képest keveset költ a kormány nyugdíjra.
Mint arról a Hírklikk is beszámolt, az Eurostat most közzétett 2021-es adatai szerint a gazdaság méretéhez viszonyítva Magyarország költi az egyik legkevesebb pénzt a nyugdíjra. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a GDP-hez viszonyítva az utolsók között van hazánk, konkrétan a harmadik legalacsonyabb keretet biztosítja erre a célra. Ugyanis míg az EU országaiban átlagosan a GDP 12,9 százalékát költötték az ellátásokra, addig Magyarországon ez az arány mindössze 7 százalék volt. Ezt osztották szét nyugdíjakra, özvegyellátásra, rokkantellátásra. Eközben pedig a kormány azzal érvel, hogy tavaly a 2022-es évhez képest 18,6 százalékkal nőttek a nyugdíjak.
Hegyesiné Orsós Éva szerint fontos tudni, hogy a 7 százalékot mihez viszonyítjuk. 2008-2009 körül ez az arány a GDP 11,2 százaléka volt. Tehát miközben az EU átlagához képest alacsony a 7 százalék, bő 15 évvel ezelőtt ez az arány több, mint 4 százalékkal magasabb volt. A jelenleg elérhető létminimum-számításokból kiindulva 2023-ban több mint 900 ezer magyar nyugdíjas kapott kevesebb állami nyugdíjat, mint amennyi a szerény megélhetésre elegendő. A szegénység kockázata által leginkább fenyegetett társadalmi csoportok egyike a nyugdíjasoké, mivel a nyugdíjba vonulás után nagyon gyakori a korábbi munkabérhez viszonyított jelentős jövedelemcsökkenés. A KSH adatai szerint 2022-ben mintegy 18 százalékról körülbelül 20 százalékra nőtt a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett magyar nyugdíjasok aránya.
A nyugdíjas szervezetek az utóbbi években folyamatosan jelezték a problémákat – emlékeztetett a szakember. A nyugdíjasok között is nyílt az olló, de az aktívak és a nyugdíjasok között is. Ez pedig minimum két dologgal függ össze. Egyrészt azzal, hogy 2013-ban eltörölték a járulékfizetés plafonját. Ebből adódóan folyamatosan növekszik az igen magas, 600 ezer Ft feletti nyugdíjak száma, ami felhúzza az átlagot. Ezért nem véletlen, hogy az átlag nyugdíj és a medián nyugdíj jelentősen eltér egymástól. Másrészt „kőbe lett vésve”, hogy a nyugdíjemelés inflációkövető – magyarázta a NYUSZET tagja. Felidézte, hogy korábban svájci indexálás volt, ami 50-50 százalékban vette figyelembe az infláció és a nettó béremelkedések mértékét. 2010 előtt még egy olyan megállapodás is volt, hogyha ez a svájci indexálás a nyugdíjasokra nézve kedvezőtlen lenne, akkor minimum az inflációkövető nyugdíjemelés mértékét kell biztosítani.
Azóta viszont sokszor a keresetek dinamikusan emelkedtek, az infláció pedig ehhez képest alacsony volt – folytatta az elemzést Hegyesiné Orsós Éva. Ezért is történhetett meg, hogy a nyugdíjak jelentősen leszakadtak. „Voltak olyan évek, amikor jelentősen nőttek az átlagbérek, amihez képest a nyugdíjemelkedések mértéke, ennek negyede volt. Ez azt eredményezte, hogy nyugdíjas rétegek leszakadtak, főleg azok, akiknek a nyugdíját korábban, több, mint 10 évvel ezelőtt állapították meg. De 2013 óta az is érzékelhető, hogy azok, akik ezekben az években mentek nyugdíjba, azonos szolgálati idővel, nagyon hasonló munkakörökből, azoknak a nyugdíja gyakorta több tíz- vagy akár százezer forinttal magasabb. Tehát nagyon komoly az azonos munkakörben és szolgálati idővel nyugdíjba vonultak nyugellátása közötti különbség is.”
Ilyen körülmények között érzékelik-e a nyugdíjasok a kormány, illetve a KSH által közzétett átlagbér szárnyalást – kérdeztük az „Életet az éveknek” Országos Szövetség elnökét. Hiszen tavaly decemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 655 600 forint volt. A válasz erre az, hogy alapvetően nem érzékelik, ha a gazdaság jól teljesít. Leszámítva azt, hogy az elmúlt pár évben visszaépítették a 13. havi nyugellátást. Erre sok évig kellett várni. Azt, hogy a gazdaság jól működik jóval korábban hallottuk, mint ahogy a 13. havi nyugdíjat legalább részben megkaptuk volna – mondta Hegyesiné Orsós Éva, aki szerint főleg azok a 75 év feletti nyugdíjasok kerültek rendkívül nehéz helyzetbe, akik korábban mentek el nyugdíjba. Mert az ő inflációkövető nyugellátásuk hallatlanul leszakadt. „Határozottan ki lehet jelenteni, hogy a gazdaságnak ez a dinamikus fejlődése a nyugdíjasok döntő többségének érzékelhetetlen volt. A rendkívül magas inflációs években a kisnyugdíjasok azért is kerültek különösen nehéz helyzetbe, mert ők a nyugdíjuk jelentős részét élelmiszerre, gyógyszerre és a rezsire költik. Az élelmiszerek ára pedig, az átlag infláció mértéke felett emelkedett.”
A nyugdíjprémium intézménye az egyetlen, amit akkor fizetnek, ha a gazdaság jól teljesít: ha 3,5 százaléknál magasabb a GDP emelkedése, s függ az államadósság alakulásától is – tette hozzá Hegyesiné Orsós Éva. De a szabályokhoz a kormány az elmúlt 14 évben nem nyúlt hozzá. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjprémium kifizetésének a viszonyítási száma az a 80 ezer forint, amely 2008-2009 között egészen mást jelentett, mint ma. Nyilván célszerű lenne – és a nyugdíjas szervezetek ezt is szorgalmazták –, hogy ezt a viszonyítási alapot közelítsék az átlagnyugdíjhoz. Hiszen mekkora különbség az, ha 80 ezer forinthoz viszonyítunk, mintha 230 ezerhez. Napjainkban ugyanis a maximálisan kifizethető összeg 20 ezer forint. Ha az átlagnyugdíjhoz viszonyítanánk, akkor máris 57.500 forint lenne a maximálisan kapható nyugdíjprémium összege – fejtette ki a szakember, aki szerint látható a különbség, de igazából ez sem segít az alacsony nyugdíjakon. Esetükben mindenképpen alapvető korrekcióra lenne szükség.
