Hivatásos „választás-tagadóktól” tartanak az amerikai demokraták

Vezető amerikai lapok arra figyelmeztetnek, hogy az ország stabilitása és alkotmányos rendje forog kockán. Donald Trump újraválasztása esetén felszámolná a jogállamot, a tulajdonjogokat, nem tartaná tiszteletben a bíróságok függetlenségét, ez pedig visszavetné a fejlődést és a jólétet. A republikánus jelölt kétségbe vonja a választások legitimitását, az elnöki hatalom alkotmányos korlátait feszegeti, már most azt harsogja, hogy meg fogja büntetni az ellenségeit. Hiszen Trump továbbra sem fogadja el a négy évvel ezelőtti választás eredményét, a hadsereget uszítaná rá mindazokra, akik akárcsak ellenzik, hogy pályázzon a Fehér Házra. Vagyis a szemében hazaárulással ér fel, ha valaki demokratikusan véleményt nyilvánít.

Az üzleti élet szereplői attól tartanak, hogy a jobboldali populisták megtörik a gazdaság gépezetét. Trump győzelme nem lehet érdeke az amerikai gazdaságnak, a vállalatvezetők sem gyakorolhatnak hatást rá, hiszen a Republikánus Pártból már távoztak azok a bátor és okos emberek, akik azt gondolták, hogy meg tudják lovagolni a tigrist – mutat rá a New York Times.

Ahogyan a Hírklikk megírta, Donald Trump minden korábbinál szélsőségesebb fellépésekkel próbálja biztosítani választási sikerét. A minap például több közösségi médiában fenyegette meg mindazokat, akik majd részt vesznek a novemberi szavazások lebonyolításában. „A választásokat a legszigorúbban ellenőrizni fogjuk, és ha győzök, mindazok ellen, akik csaltak, a törvény minden erejével lépünk majd fel, hosszú börtönbüntetésre számíthatnak” – hirdette. Emlékezetes, Trump 2020-as választási veresége után azzal indokolta, hogy nem ismeri el a választási eredményt, mert szerinte sok helyütt csaltak a választási bizottságok, a szavazatszámlálók. Trump vádaskodásai oda vezettek, hogy sok államnak a választásokért felelős vezetőit fenyegetések érték, köztük olyanok is, hogy csalásaik miatt elteszik őket láb alól. Az illetékes hatóságok annak idején semmi nyomát nem találták bármilyen választási csalásnak, de Trump a hazugságot mindmáig hangoztatja.

A Euronews szerint az egyik legfontosabb különbség most az, hogy Trump nem rendelkezik olyan elnöki hatalmi eszközökkel, mint 2020-ban. Ezenkívül új állami és szövetségi törvények léptek életbe, amelyek megnehezítik a választási eredmények befolyásolását. Trump ugyanakkor a közösségi média, sajtótájékoztatók és interjúk segítségével, akár bizonyítékok nélkül, közvetlenül az amerikai nyilvánosság elé viheti ügyét.

A volt elnök és szövetségesei már hónapok óta készítik elő az alapjait annak, hogy ha a jelölt november 5-én veszít, akkor is csalást kiáltsanak. Trump bírósági úton megkérdőjelezheti Harris győzelmét, vagy a támogatói körében kétségeket ébreszthet a győzelem érvényességével kapcsolatban, aminek beláthatatlan következményei lehetnek.

Ha a republikánus jelölt nem hajlandó elfogadni a demokrata rivális Kamala Harris győzelmét, az politikai instabilitásba, alkotmányos válságba taszíthatja az Egyesült Államokat egy olyan időszakban, amikor az ország már így is mélyen megosztott – írja a Euronews szerint a Reuters elemzése.

A republikánusok és a demokraták is arra készülnek, hogy hosszadalmas csata követheti az eredmények beérkezését – írja az AP. Több tucatnyi per már most is zajlik az ország bíróságain, ezek lehetnek majd a fő terepei a szavazatok összeszámlálása utáni küzdelmeknek. A legtöbbet a republikánusok és szövetségeseik indították. A panaszok többnyire a levélben leadott, a tengerentúli és a nem amerikai állampolgárok voksainak megtámadására vonatkoznak.

A demokraták arra figyelmeztetnek, hogy a szavazással kapcsolatos kulcspozíciókba telepített „választás-tagadók" országszerte megtagadhatják a törvényes eredmények hitelesítését, és peres eljárást indíthatnak. Négy évvel ezelőtt Trump és szövetségesei csalást állító perekkel árasztották el a bíróságokat. Ezeket a beadványokat azonban a két nagy politikai párt elnöke által jelölt bírák határozottan elutasították.

Míg a választási szabályokról szóló pártpolitikai csatározások már régóta az elnökválasztási kampányok részei, a választási perek száma az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt. Mivel a jogi harcokba ömlik a pénz, és a választási perekben résztvevő külső csoportok száma egyre nő, a viták valószínűleg nem fognak egyhamar elcsitulni.