Holoda Attila: annak éri meg drága orosz gázt venni, aki ezzel jól jár

Kinek és miért éri meg a drága orosz gázt venni? 

A válasz igen egyszerű, annak, aki ezért anyagilag jól jár. Korántsem véletlen, hogy az Orbán-kormány szeret az autoriter államokkal „üzletelni”. Azoknál ugyanis része az üzletnek, hogy bizonyos beszerzett mennyiségű termék után bizonyos részösszegeket átutalnak „valahova”. Ezt ők imádják. Egy német cégnek nyilván nem lehet ilyet előadni, de egy azeri, vagy egy orosz cég számára teljesen természetes része a működésnek. Ott így működik a világ. 

De miért drágább az orosz gáz?

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint nem ismerjük a szerződést, de azokat nem mutatják meg, és nem véletlenül nem mutatják meg. Így nem látjuk ugyanis, hogy milyen kitételek vannak benne, és milyen közbeiktatott szereplők. Egyáltalán nem biztos, hogy az összes pénz az oroszoknak megy, hanem – mondjuk – a közbeiktatott szereplőnek, aki akár abban segédkezik, hogy a rubelt ő váltja át, akár abban, hogy csak „átfut rajta” a gáz, mert neki van áteresztő kapacitása valahol. Nem véletlen, hogy azonnal titkosították ezt a szerződést. Nekem az a gyanúm, hogy ha egyszer belenézhetnénk, nagy meglepetések érnének. 

Ez valamikor megtörténhet?

Egyszer úgyis ki fog derülni. Nem működhet a végtelenségig minden így, egyszer majd csak ki fognak derülni ezek a dolgok, csak akkor már valószínűleg túl leszünk a büntethetőségen. Azért titkosítják olyan hosszú időre, hogyha felfedezhető lenne benne olyan rész például, hogy hűtlen kezelés, vagy mondjuk visszaélés bármiféle hatalommal, akkor az már ne legyen büntethető. Könnyen el tudom képzelni, hogy ez a titkosítás oka. Erős a gyanúm, hogy ezekben az elszámolt költségekben nem az van, hogy ez egy tiszta üzlet az MVM és Gazprom között, hanem bizonyos közbeiktatott cégek is vannak, amelyeknek fölmerülhetnek „egyéb típusú” költségei. Ezzel együtt vélhetően igaz, ha nem hosszú távú szerződés alapján, hanem a piacon vásárolnánk a gázt, akkor az nagyságrendileg 300 milliárd forinttal került volna kevesebbe az országnak. Csakhogy akkor ezek a közvetítő cégek sem élnének meg. Emlékezzünk rá, nálunk mindenhez közvetítő cég kell, még a Covid-teszt, meg a lélegztetőgép vásárlásához is. Mindig azt próbálják nekünk beadni, hogy ezek a szerződések azért titkosak, mert üzleti titkokat sértenek. De nem azért, mert a magyar állam egy olyan ügyféllel szerződik, aki azt mondja: légy szíves ne tedd közzé, mert az nekem itt piacromboló hatású, és védem a saját üzleti érdekemet. A titkosítás sokkal inkább a magyar állam részéről ebbe a szerződésbe betett kitételek titkosságát védi, és nem üzleti titkokat. 

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrég megerősítette, hogy Magyarország fizikai, és nem pedig ideológiai vagy politikai kérdésként tekint az energiabiztonságra, diverzifikáció alatt pedig újabb források bevonását, nem a függőség földrajzi irányának megváltoztatását érti. Azt is mondta: „nem helyes politikai okok miatt felmondani jól működő szerződéseket egy megbízható ellátóval”. Akkor az oroszok ilyen megbízható ellátók? 

Az elmúlt jó néhány évtizedben, egészen 2022. február 24-ig a Gazprom azon dolgozott, hogy bebizonyítsa európai vásárlóinak, megbízható és jó ellátó. Ez valóban így is volt, jó minőségben, jó áron, határidőre mindig teljesítette a szerződéses kötelezettségeit. Csakhogy – mint kiderült –, ez nem tántorította el Vlagyimir Putyint attól, hogy politikai, geopolitikai és katonai eszközként használja az energiát épp úgy, mint ahogy a Szovjetunió használta a volt szocialista országokkal szemben. Innentől kezdve Szijjártó Péter minden bizonygatása azért fals, mert most megint mi vagyunk az egyetlenek, akik szembemennek az autópályán mindenkivel, és úgy gondolja, hogy csak ő az okos. Most az oroszokkal nem azért nem üzletel Európa, mert rossz a gázuk, vagy, mert a Gazprom nem lenne képes határidőre és megfelelő minőségben szállítani földgázt, hanem azért, mert tudjuk, hogy az oroszországi nemzetgazdasági bevételek jelentős részét nem Oroszország fejlődésére fordítják, hanem kifejezetten egy agresszor politika pénzelésére. A háború pénzelésére. Ha ezt Szijjártó nem akarja belátni, akkor innen kezdve jöhet ő mindenféle magyarázattal, hogy „nem helyes politikai okok miatt felmondani jól működő szerződéseket egy megbízható ellátóval”, nem célunk fölmondani egy jól működő szerződést, mert igenis célunk. Európának sem volt célja korábban. A németek ezt jóval korábban ugyanúgy gondolták, mint Szijjártó, és az elmúlt egy évben rádöbbentek, hogy ez rossz út. Merthogy Oroszország rosszul használja azokat a bevételeket, amiket a gázból szerez. Ha Szijjártó továbbra is a maga igazát bizonygatja, akkor az ember arra gondol, ő maga személyesen, vagy legalábbis a magyar kormány érdekelt abban, hogy az oroszoktól vásároljon, és nem csak azért, mert egy stabil és megbízható szereplőről van szó. Elég sok stabil és megbízható szereplő van még az európai földgáz tőzsdén, iránytól függetlenül. Ezt valóban nem az égtáj határozza meg. Lehetnek jó és stabil szereplők Keleten is, épp úgy, mint Nyugaton. 

Akkor miért nem váltottunk?

Szijjártóék szemmel láthatóan megcsúsztak a függetlenedésünk fejlesztésével. Miközben az infrastrukturális fejlődésünk lehetővé tette, hogy földgázt máshonnan is beszerezzünk, ők 2021-ben mégis az egy szem oroszokhoz kötötték Magyarországot. Holott a tőzsde, annak korábbi időszaka pontosan azt bizonyította, hogy lehet, és kell is máshonnan beszerezni árut. A diverzifikált forrás és diverzifikált útvonal nem azért fontos nekünk, mert ezzel függetlenedünk másoktól. Nem függetlenedünk, mert a függetlenedés ott kezdődne, ha most hirtelen találnánk még három algyői gázmezőt. Sajnos nem fogunk, bármennyire is próbálják ezt sugallni az utóbbi hetekben a különböző apró találatoknak a sajtóban történő felnagyításával. A magyar gázfogyasztáshoz képest ezek még aprópénznek is kevésnek bizonyulnak. Bárki bármiben reménykedik, gázban soha nem leszünk önellátók. De a függetlenedésünknek az igenis záloga lehet, hogyha diverzifikáljuk (szétágaztatjuk) az útvonalat meg a forrást. Bár nagy büszkén jelentette be Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy 2010 után megépültek újabb diverzifikációs útvonalak, azt azért elfelejtették hozzátenni, hogy mindegyik 2008-ban, 2009-ben indult. Vagyis még az előző kormányok indították, sőt, már az Antall-kormány jelezte a ’90-es évek elején, hogy fő cél elindítani a diverzifikált útvonal megteremtését a földgáz és villamosenergia infrastruktúrában éppen a kiszolgáltatottság csökkentése érdekében. Azóta eltelt 30 év, megvannak a diverzifikált útvonalak, és erre úgy reagálunk, hogy másnap megint az oroszoktól szerzünk be. A kormány pedig az összes sajtója igénybevételével azt bizonygatja, hogy mi csak az oroszoktól tudunk gázt venni, holott ez nem igaz. 

Mások le tudtak állni az orosz gázról?

Egész Európa meg tudta tenni. Én nem mondom, hogy az orosz gázt teljes mértékben ki kell szorítani Európából. De egy olyan mérték alá kell szorítani, ami biztosíték és garancia lehet arra, hogy geopolitikai fegyverként nem használhatja egyetlen őrült diktátor sem azt, hogy neki valamiből több van, és tudja olcsóbban piacra vinni. 

Ezt Szijjártó nem látja?

Úgy gondolom, hogy a magyar diplomácia és külkereskedelem vezetője érti is, be is látja. Pontosan tudja, hiszen egy okos emberről van szó, csak éppen nem akarja belátni. 

Akkor ezek szerint mi veszünk orosz gázt, Európa nem... 

Így van. Jelenleg Európa 68 millió köbméter földgázt vásárol az oroszoktól, miközben 2021első hetében 512 millió köbmétert vásárolt. Majdnem a nyolcadára esett vissza úgy, hogy tavaly augusztus vége óta nem működik az Északi Áramlat, tavaly május óta a jamali vezeték, ami Belorusszián keresztül Lengyelországot és Németországot látja el. Európa már igazolta, hogy tud máshonnan egy ekkora gázmennyiséget pótolni. Azt azért még hozzá kell tenni, hogy Európa – benne Magyarország is – nagyjából 20 százalékkal visszafogta a földgázfelhasználását. Enyhe idő is volt, de tudatos visszafogás is. Ezzel együtt Európa megtalálta azokat a forrásokat, amikkel tudta pótolni a kieső orosz gázmennyiséget. Ha más meg tudta tenni, akkor mi is meg tudtuk volna, hiszen részei vagyunk az európai földgáz infrastruktúrának, bármennyire is bizonygatja Szijjártó, hogy mi nem tudunk máshonnan gázt venni. Miért nem kaptak észbe, 12, most már 13 évük volt rá, hogy megteremtsék a lehetőséget. Ráadásul pontosan tudták, hisz' a 2011-ben elfogadott energiastratégia fő jelmondata az volt: „függetlenedés az energiafüggőségtől”. Hát nem sikerült.