Holoda Attila: manapság nem lehet csak úgy, oldalak nélkül művész az ember

– A MOL és a magyar kormány áprilisban jelentette be, hogy MOL-Új Európa Alapítvány néven új közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt hoz létre a sportélet, a kultúra, az egészségügy, a gazdaságfejlesztés és a környezetvédelem célzottabb és jelentősebb támogatása érdekében.  Miért volt erre szükség, illetve szükség volt erre? 

– Azt, hogy szükség volt-e erre, nyilván a MOL-nak kell eldöntenie. Ha jól tudom, nekik volt egy megállapodásuk a kormánnyal, hogy a MOL nagyobb társadalmi felelősségvállalását ilyen formában fogják megjeleníteni. Ez persze nem azt jelenti, hogy a MOL eddig sem költött volna ilyen célokra, hiszen a cégnek igen nagy a szponzorációs és mecenatúra kerete. Már korábban is az volt, amiből rendszeresen támogatott sport-, és kulturális rendezvényeket. Azt tudjuk, hogy a sport támogatásaként, a MOL bevásárolta magát a Videotonba, és azt ezzel letudták. Ezzel együtt gyanítom, hogy a MOL-nak az ilyen jellegű költségvetési pénzét gyakorlatilag teljes egészében átfordították ebbe az új alapítványba. Ez hosszú távú megoldás, de manapság az ember mindent, amibe a kormány egy kicsit is beleteszi a kezét, azt kétkedéssel, de legalábbis fenntartással fogadja atekintetben, hogy vajon mi a valós célja.  Én úgy gondolom, hogy egy ekkora cégnek, mint a MOL – azért az ország legnagyobb vállalatáról beszélünk –, van olyan jellegű felelőssége, hogy komoly pénzeket toljon akár a sportba, akár a kultúrába, akár a közművelésbe.

– És mi lehet a kormány valódi célja?

– Hát, hogy a kormánynak mi a valódi célja… Ezeknél a dolgoknál én azért vagyok egy kicsit óvatos, mert nem biztos, hogy mindig csak a kormány valódi célját kell nézni. Nem ez az első eset, amikor alapítványba tesznek bele állami tulajdonú Mol részvényeket. Erre azt mondja az ember, hogy tulajdonképpen mindegy, itt is az államé volt, ott is, a MOL-nak meg talán mindegy is. De nem mindegy, mert azt azért tudni kell, hogy a MOL alapszabálya szerint gyakorlatilag egy tulajdonosnak akármekkora tulajdona van – a magyar államnak olyan 25 százalék körüli a tulajdona –, csak tíz százalékos szavazati arányban vesz részt a MOL igazgatóságában, illetve a MOL tagközgyűlésében. Viszont, ha a tulajdonát kipakolja önálló jogi személyekre, akkor az már azzal a szavazati joggal élni fog. Magyarul, a magyar államnak van 25 százalék tulajdona, de csak tíz százalékkal tud szavazni. Ám, ha ezt a 25 százalékot szétszedi több részre, meg a MOL is tesz a saját részvényeiből még ilyen alapítványba, vagy alapítványokba  – mert a saját részvény nevében maga a vállalat nem szavazhat önmagáról –, és abba, azokba, olyan személyeket raknak, akik szorosan köthetők a MOL-hoz, akkor onnantól kezdve, az a szavazat mind-mind a menedzsmentet fogja támogatni. Még abban az esetben is, ha MOL-os felső vezetők. És itt csupa ilyenről van szó. Ha a feltételezés szintjén csak abba gondolunk bele, hogy mondjuk lesz egy kormányváltás, és ez változatlan maradt volna, akkor azzal a 25 százalékos állami részvénnyel nem sokat érnének a magyar állam részéről az új kormány tagjai. De egy ilyen kiszervezéssel a mostani menedzsment gyakorlatilag bebiztosította magának, hogy nem lesz elmozdítható. Mert csupa olyan ember lesz a szavazólapok birtokába, akik nyilván ezt a menedzsmentet fogják támogatni. Vagyis ebben az alapítvány-létrehozásban kettős cél van, az egyik az, hogy az állami oktatási, közművelődési és egyéb vagyont kiszervezzék egy ilyen formába, és oda bebetonozott, és elmozdíthatatlannak tűnő személyeket raktak. De egyúttal megerősítette a MOL felső vezetésének a pozícióját is, amit egy esetleges kormányváltás fenyegethetne. Ez csak elméleti dolog, mert azért 25 százalékkal se lehet sok mindent elérni, de a MOL-nak rengeteg olyan tulajdonosa van, akikkel mondjuk, szót érthet egy leendő magyar kormány. Gondolok itt ománi, cseh és egyéb tulajdonosokra, akik birtokolnak öt-nyolc-tíz százalékot. Ha azokkal megegyezne, akkor megfordítható lenne ez az arány. Viszont ebben a formában már nagyon nem. 

– Bár az új alapítvány létrejöttét úgy harangozták be, hogy „világhírű szaktekintélyek vezetésével kezdi meg munkáját a MOL-Új Európa Alapítvány”, az ember mégiscsak elgondolkodik rajta, hogy a kuratórium elnöke: Miklósa Erika, Kossuth-díjas operaénekes, a kuratórium tagjai: Molnár-Bánffy Kata, a Salt Communications tulajdonos-ügyvezetője, a Képmás Kiadó ügyvezetője, dr. Bacsa György, MOL-csoport Stratégiai Operáció és Üzletfejlesztés ügyvezető igazgatója, Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, dr. Világi Oszkár, a MOL-csoport innovációs üzleti vezetője és igazgatósági tagja. Miért?

– Molnár-Bánffy Kata valamikor a MOL kommunikációján dolgozott, a MOL belföldi kommunikációjáért felelős igazgatója volt. Ennyire független a MOL-tól, vagyis semennyire. Dr. Világi Oszkár valamikor a Slovnaftnak volt az elnök-vezérigazgatója, jelenleg a Slovnaft elnöke. Ő egy felvidéki magyar, a dunaszerdahelyi focicsapat tulajdonosa, és mint ilyen, jó kapcsolatokat ápol nem csak a MOL-lal – hiszen ott dolgozik –, hanem Orbán Viktorral is. Egyébként dr. Bacsa György és dr. Világi Oszkár az SZFE kuratóriumában is benne vannak. Mindketten jogászok, bizalmi emberei Hernádi Zsoltnak, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatójának. Bacsa György valamilyen rokona is, azt hiszem unokaöccse. Egyébként, akiket felsorolt – Miklósa Erikán és Demeter Szilárdon kívül – mind a MOL-hoz direktbe köthetők.

– Jó, de akkor mit keres az alapítványban Miklósa Erika és Demeter Szilárd?

– Miklósa Erika többször kifejtette, hogy támogatja ezt a magyar kormányt. Ezzel még hangsúlyosabban lerakta a voksát mellette. Nyilván kellett egy húzó, világhírű név. Akár Kemény Dénesre, aki a felügyelő bizottság elnöke, akár Miklósa Erikára tényleg lehet mondani, hogy milyen nagy neveket tudott felsorakoztatni a MOL ebbe a kuratóriumba. Kemény Dénesnek elég rég jó kapcsolata van a MOL felső vezetésével. De azért az ember mindig elcsodálkozik azon, hogy ezek a nagy nevek miért köteleződnek el ennyire. Mert ma ennek vagyunk tanúi Magyarországon. Előbb-utóbb minden híres embert, vagy celebet rákényszerítenek arra, hogy vagy így, vagy úgy, de nyilatkozzon arról, ő melyik oldalon áll. Manapság nem lehet csak úgy, oldalak nélkül művész az ember. Én ezt nagyon szomorúnak tartom. Ahogy azt is, ha egy ilyen kuratóriumba egy híres ember beteszi a lábát, akkor azonnal azt mondják, hogy kormánypárti. Ez egyfajta demonstrációja ennek, holott nem kellene, hogy így legyen. Ők saját jogon lettek azok, akik, nem azért, mert a MOL, nem azért, mert a NER, nem azért, mert Orbán Viktor személyesen támogatta őket. Ők már akkor is voltak valakik, amikor Orbán Viktor még senki volt. Az, hogy a Demeter Szilárd nevű benne van… Ő elég sok mindenben benne van. Azt hiszem, ő volt az, aki önmagát százhúsz százalékos orbánistaként jellemezte. Ez bőven elég.

– Az alapítók induló alapítói vagyonjuttatásként összesen 85 955 992 darab MOL részvényt, valamint 600 millió forintot bocsátanak majd az alapítvány rendelkezésére – fele-fele arányban. De jelen esetben kik az alapítók?

– Nyilván a MOL, meg lehet, hogy valamilyen úton-módon a kormány is bekerül. Az lehetett, hogyha volt még olyan MOL-részvény a kormánynál, amit nem akart direktben kezelni, és kimaradt abból a sok-sok kuratóriumból, ahová már berakták – mint például a Mathias Corvinus Collegium Alapítványba –, valószínűnek tartom, hogy az állam is vitt be ilyen MOL-részvényt. Ezeknek a részvényeknek az a jelentőségük, hogy elég sok osztalékot fizet utánuk egy olyan nagyvállalat, mint a MOL. Ez évente meg fog jelenni a kuratórium költségvetésében, azzal lehet működtetni a kuratóriumot, mert nyilván nem ingyen fognak dolgozni, és lehet osztogatni. 

– Ez mekkora vagyon az alapítványnak, amelyik majd a bírósági bejegyzés után, augusztus 1-jétől kezdi meg a munkáját? 

– Ha csak a MOL részvényeinek jelenlegi piaci árával szorozzuk fel azt a 85 955 992 darab részvényt, akkor itt több milliárdos vagyonról van szó. A MOL-nak egyébként van saját alapítványa, a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum, amivel korántsem ilyen nagylelkű. Alig tudunk tőle pénzt kicsikarni arra, hogy a saját alapítványát működtesse. Én abban a múzeumi kuratóriumban vagyok benne lassan már 18 éve, és remélem, hogy ettől az új alapítványtól majd mi is tudunk pénzt szerezni. Mert a Zalaegerszegen levő Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum Közép-Európa legnagyobb ilyen technikai múzeuma. A teljes közép-európai kőolaj és földgáz termelést dolgozza föl és mutatja be. Erre, ha 40 milliót össze tudunk szedni, akkor már örülünk. Ehhez képest itt milliárdok röpködnek.