Holoda Attila: sokkal inkább politikai, mint gazdasági érdek az új kőolajvezeték 

Szerbia nem termel annyi kőolajat, amennyi neki kell, nemhogy még exportáljon is belőle. Az a két kőolajvezeték, amit ott megépítenének a következőn alapul: Szerbia nagyjából évente 800 ezer tonna olajat termel. Szerbiában két finomító van, a pancsevói és a novisadi (vagyis az újvidéki). Az utóbbi kapacitása évente 2,6 millió tonna, a pancsevóié pedig 4,8 millió tonna. Ez azt jelenti, ahhoz, hogy ezek a finomítók működjenek, import kőolajra van szükségük. Hiszen a saját kőolajuk nem csak most, soha nem is volt elég – magyarázta Holoda Attila. 

Ezért jelenleg Szerbia is az úgynevezett Adria-vezetéken szerez be olajat. Mégpedig úgy, hogy az Adria-vezeték nemcsak följön az Adria-tengertől Magyarország és Szlovákia irányába, hanem van egy leágazása a pancsevói finomító felé, tehát a horvátokon keresztül vásárolnak ők is tengeri szállítású kőolajat. Hogy ami onnan jön, az orosz, vagy máshonnan származik, az ilyen szempontból lényegtelen, hiszen orosz olajat is szállítanak tengeren, nem csak csővezetéken. Emellett vélhetően nemcsak nekünk emelték fel a horvátok annyira drasztikusan az Adria vezeték tranzitdíját, hanem a szerbekét is. „Azért azt mindenki tudja, hogy annyira jóban azért nincsenek, Jugoszlávia ide vagy oda” – világított rá az összefüggésekre az energetikai szakértő. 

Magyarországon a legnagyobb kőolaj- és földgázmező sokáig az algyői volt, abban a térségében – Szeged, Csongrád, Békés környékén – elég sok olajat termeltek. Ma már ez nem így van. Kevesebb mint 400 ezer tonna jön onnan, viszont van egy nagy csővezeték Algyő és Százhalombatta között. Százhalombattára orosz import olaj érkezik a Barátság 2 kőolajvezetéken. Holoda Attila szerint nem kell tehát túl nagy fantázia ahhoz, hogy ezt a vezetékirányt meg is lehet fordítani, hiszen a másik irányba is mehet az olaj. Ebben az esetben pedig már csak ki kell építeni egy vezetékkapcsolatot az újvidéki finomítóba, és hipp-hopp, meg van oldva a szerb kőolajellátás. Ezért nincs szükség még egy kőolajvezetékre.

A szerbektől soha nem vettünk olajat, nem is fogunk – tette hozzá a szakember, hiszen nekik nincsenek olyan import forrásaik, amelyekből nekünk tudnának juttatni. Tehát Szijjártó Péter külügyminiszternek az a kijelentése, miszerint a magyar ellátásbiztonságot javítja ez a vezeték, „egy oltári nagy hazugság. Semmi köze hozzá.” Ugyanis Magyarország két nagy csővezetéki kapcsolattal rendelkezik, az egyik a Barátság, a másik pedig az Adria. Az egyiken érkezhet az orosz olaj, a másikon pedig tengeren szállított nyersanyag.

Holoda Attila felhívta a figyelmet még egy érdekességre. Ugyanazon a vezetéken tudniillik nem lehet egyszerre két irányba forgalmazni. Ez azt jelenti, hogy az Algyőről és környékéről vezetéken Százhalombattára szállított hazai termelésű kőolaj, ettől kezdve nem fog eljutni Százhalombattára, hanem vélhetően belekeverik az orosz importba, és ezt a keveréket juttatják majd el a szerbekhez. „Most persze lehet erre mondani, hogy de hát az nem elpazarlása a magyar terméknek? Mivel az olaj az egy világpiaci termék, a termelőnek édes mindegy, hogy ő most a saját finomítójában dolgozza-e föl, vagy ugyanazt a mennyiséget lecsippenti az orosz importból és azzal egy ilyen swap ügylet keretében kielégíti a Mol ilyen jellegű igényét.” 

A „szijjártói ötlet” tehát egész egyszerűen arról szól, hogy a Barátság kőolajvezetéket összekötik az algyői vezetékkel, és így olajat szállíthatnak Szerbiába. Vagyis a most bejelentett építkezés azt jelenti, hogy először a határig megépítjük a vezetéket, majd a szerbek szintén megépítik a vezetéküket az újvidéki finomítóig, aminek a tulajdonosa a NIS. A NIS pedig a Gazprom Neft tulajdonában van. Ezzel máris bezárult a kör” – mutatott rá az energetikai szakember. 

Anélkül is megérné a kormánynak – lenne létjogosultsága ennek a vezetéknek –, ha nem lenne direkt orosz tulajdon benne, hiszen a szerbek köztudottan az oroszok nagy pártfogói az európai vagy a balkáni területen, ellentétben a horvátokkal, meg a többiekkel. De ennek a gondolatnak Holoda szerint az a magyarázata, hogy miközben Szijjártó Péter viszonylag sűrűn jár Moszkvába, ott vélhetően érkeznek hozzá kérések: „nem tudnátok megoldani a szerbeknek az olajellátását, mert ezek a horvátok folyamatosan szivatják őket? Amire a külügyminiszter válasza az lehetett, hogy természetesen, hogyne tudnánk megoldani, úgyis van egy vezetékünk arrafelé, legfeljebb majd összekötjük az övékével. Milyen nagyszerű, még egy kis tranzitdíjat is kapunk érte” – gondolkodott hangosan Holoda Attila, aki úgy véli, az egész most bejelentett vezetéképítést sokkal inkább a politikai érdek motiválja, mintsem a gazdasági.